Vasárnapi Ujság – 1858
1858-01-10 / 2. szám - Bartakovics Béla egri érsek (arczk.) 13. oldal / Élet- s jellemrajzok
Ötödik évi folyam, Pest, január 10-én 1858 meg. A Vasárnapi Újság hetenként egyszer nagy negyedréten rgy és fél mn jelenik — Előfizetési dij január-juniusig, azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a Politikai Újdonságokkal együtt 4 I». pp. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. Bartakovics Béla, egri érsek, legtiszteltebb A magyar r. katholikus főpapság legérdemdusabb, s méltán gjainak egyike Kisaponyi Bartakovics Béla, egri érsek, született 1792. april 10. Mint kispap a pozsonyi Emericanumban tanult 1806. és 1807-ben; a bölcsészetet 1808. és 1809-ben Nagy-Szombatban; a theologiát 1810-től 1813-ig a bécsi Pázmaneumban hallgatá. Az 1815-ki húsvéti ünnepek alatt pappá szenteltetvén, Muzslán és Sellyén, mint segédlelkész működött, 1816. novemberében pedig a nagyszombati érseki helynökséghez iktatóvá neveztetett. 1820. Rudnay primás udvarában mint udvari káplán, szentszéki jegyző, titoknok és kanonikus a latere hivataloskodott. 1830. esztergomi kanonokká lön kinevezve. Rudnay primás halála után, 1831. nagyszombati főhelyettessé s átalános ügy hallgatóvá választák, melly fontos hivatalt 14 évig, vagy 1844-ki aug. 22-éig viselte, mikor is rozsnyói megyés püspökké neveztetett ki. Távoztakor a nagyszombati egyházmegyei kerület, hogy iránta háláját kifejezze, emlékül egy remek góthmmi ezüst pásztorbottal tisztelte meg, mellyre áldásos kormányzatának dicséretére e két jellemző és nagyjelentésü szót vésette : „Rexit amore." (Szeretettel kormányzott.) A rozsnyói püspökséget nem egészen hat évig viselte. A rozsnyóiak soha sem fogják elfeledni a főpásztort, kinek meleg emberbaráti kebele mindenkor nyitva volt előttük; örökre vissza fognak emlékezni a renditletlen főpásztorra, ki miveit épen a legborusabb napokban is valódi keresztyéni szereettel vigasztalá, gyámolttá. 1850-ki ápril 2-án érsekké és ugyanazon év november 27-én s. kir. belső titkos tanácsossá emeltetett. Az egri érseki megyének jutott a szerencse, a lefolyt nehéz idők sebeinek enyhítőjéül őt nyerhetni, ki nagy elődeinek ha nagy jövedelmét nem is, de magas szellemét egészen örökölte. Első gondja volt az érseki vagyon zilált állapotát rendbeszedni. Azon naptól kezdve, hogy magas állását elfoglalta, a magyar, különösen pedig az egyházirodalom maecenását tiszteli benne a haza. Míg mások terveztek, addig ő a vallásos nevelés terén azzal kezdé meg működését, hogy a hires regensburgi négy rendbeli ,,Fokozatos kathekizmust" a magyar nép szükségeihez alkalmazottan átdolgoztatva kiadta, melly az időtől fogva már 100,000-nél több példányban forog a magyar kathol. iskolák növendékei és tanitói kezében. Ezután nemsokára a hason szellemű ,,Egri ABC" következett, melly csak rövid idő alatt is öt kiadást ért. — Mindkettő elterjedését igen elősegité a csekélyre szabott ár. Továbbá Gaumer. „A társadalom testén rágódó féreg vagy pogányság a nevelésben" czimü munkáját nyomatta ki. Gaume könyvét sokan a klassikusok ellen irtnak tekinték, holott ő ezek müvei ellen csak mint nevelési alapeszköz ellen szól. Bartakovics tehát, hogy bebizonyitsa milly nagy mértékben becsüli a klassikusok müveit, bőkezűsége által kieszközli, hogy Szabó István jeles forditásában birja irodalmunk Homér Iliáséit. Miért is az időszaki sajtó annak idejében nem mulasztá el iránta elismerését és méltánylatát kifejezni, a magyar tudós társaság pedig igazgató tagjai közé sorozta. —Ezután a következő művek kiadását vette czélba : A Szentírás átdolgozása, magyar vulgátává vált Káldynak forditása nyomán; Cantu Caesar világtörténeti nagy müve, mellynek elkészült részeit a Szent István-társulatnak adományozta kiadás végett, melly eszközölte is azok kiadatását; Alzoy „Egyete \