Vasárnapi Ujság – 1858
1858-02-07 / 6. szám - Gőzhajtómives cséplőgépek (2 képpel) 68. oldal / Természettudományok; ipar; gazdaság
68 kiásni kezdé tehát, de nem győzvén maga a munkát, titkos társakat keresett. Ezekkel titkon tovább ásott azon boldog reményben, hogy itt lesz a drága kincs, de a szép remény füstbe ment : az arany, ezüst és drágakő helyett ők csak emberi és állati csontokat, edény és üveg cserepeket találtak az üregben. Titkuk is csakhamar el len árulva s a környék lakói seregesen jöttek, a romokat és az üreget nézni, miáltal sebesen szárnyalt szét az egész megyében e romokróli hir. — Az üreg a benne talált tárgyakkal együtt, szintén igen érdekes; 3% öl hosszú és ugyan olly széles, feltünőleg kemény aczélcsengésű téglával van kiépítve s a téglafalon egy vörös márványhoz hasonló kivülrűl simára csiszolt vakolat, olly erősen van odaragadva, hogy inkább az erős tégla törik szét, semhogy ezen vakolat váljék el. — Az állati csontok szarvasok, vaddisznók és több más olly állatok maradványai, mellyek e vidéken csak századok előtt tartózkodtak s most az egész megyében nem találhatók. Az agyag-edények cserepei nyilván szláv készitőkre mutatnak, az üveg-töredékek pedig tisztátlanságuk s különös czifraságaik által százados korukra hagynak következtetni. A pompás várnak — mellyet hajdan e romok képeztek — épitése 745 körül kezdődhetett és épitői az e korban, e vidéken lakott szlávok lehettek, melly állítást a fentebb emlitett szláv edények töredékei támogatnak. Nem hihető, hogy a vár a Pusztihrad (magyarul : puszta vár) nevet birta volna, valószinűbb, hogy csak mint rom kapta e nevet a környékén lakó tótajku néptől. A romtól vette nevét a hegy is, mellyen fekszik. Mivel a pusztihradi romok leírásával, közel Ó-Zólyomnak — váráról és országgyűléseiről hires — városához vezettem a t. olvasót, megemlítem, hogy itt az evangyélini egyház 1856-ban egy szép tornyot kezde épiteni, tavaly őszkor bevégzé és vele eddig toronytalan templomát feldiszité. Továbbá ugyanezen egyház Vestfaliából 3 aczél-harangot hozatott, mellyek igen kellemes hangjokkal vonzólag és buzditólag hívják össze a híveket Isten imádására. Zólyomi. Még csak öt esztendő előtt is a gőzerőmives cséplőgépekről, mint ollyan ritkaságról beszéltünk, mellynek Angolországban van csak helye, s ott is csak igazán tanult gépészek segitségével használható. Ki merte volna akkor hinni, hogy néhány év múlva ötven olyan gőzerőműves cséplőpég fog Angolországból a délibábos magyar alföldre vándorolni, hogy itt csépeljenek, fűrészeljenek, szecskát vágjanak, kukoriczát morzsoljanak és malomköveket hajtsanak? Márpedig ez az utolsó betűig teljesedett, s nem kevésbé kiáltó bizonysága a magyar ember életrevalóságának, mint az, hogy azon gőzgépek legnagyobb részét magyar gépész fajta emberek, sőt némellyikét rövid időn betanított béres suhanczok kezelik, kik ezt a a szurtos mesterséget hamar magokévá tették. Ugy illik tehát, hogy ezen szívesen látott jövevényekkel közelebbről megismerkedjünk. Mindenekelőtt bemutatjuk a gőzgépet, melly 60—70 mázsát nyom, 8 lóerejű, naponkint 12 munkaóra alatt, 45 akó vizet s 6—8 mázsa kőszenet vagy 7/8 — 1 öl tűzifát elfogyaszt, szükség esetében azonban nem épen finnyás, mert kukoriczacsutkával, repcze-pogácsával stb. is megéri, szolgáltatván annyi gőzerőt, melylyel két gabona-őrlőmalmot, miben 20 munkaóra alatt 80—100 mérő búzát lisztté őrölhetni vagy egy cséplőgépet dolgoztatni lehet. A vizet e gőzgép maga szivattyúzza fel magába. Ezen gőzgépnek nagy kereke forgatja a cséplőgépi dob tengelyét, mellyel egy 60 láb hosszúságú szíjjal van összeköttetésben. A végre, hogy a birodalomban ezen gőzgépek akadály nélkül használtathassanak, szükséges, hogy gőzerő mérővel (manométer és két szeleppel bírjon mindegyik, jó továbbá a kémény tetejére drót sipkát tenni, hogy a szikrák szétsziporkázása épen semmi gondot ne okozzon; egyébiránt az angol gyárnokok mindezekkel ellátják gépeiket, s mielőtt a gép munkába állana itthon, csak az üst próbát kell megtétetni az illető hatóság közbejöttével. A túlsó oldalon látható másik ábra egy 8 lóerejű gőzgéphez való cséplőgép rajzát mutatja, mellynél, valamint a gőzgépnél is a főbb teendők ezek : 1. Úgy kell munkába állítni a két gépet, hogy a gőzgép nagy kereke a cséplőgépi tengely bódájával egyenes vonalban legyen mert igy a hajtó szijj nem fog leesni munkaközben, mi helytelen felállításnál, s csak is illyenkor, gyakran megtörténik. Gutta percha szijj koránsem olly czélszerü, mint a bőrszijj. 2. Mindkét gépnek kerekeit, mellyeken állanak, jól meg kel ékelni, hogy szilárdul álljanak, tehát ne rázódjanak, mert a szerfeletti rázás, mi a kerekek alatti ékek kitágulásának következése, a gépnek nincs javára. 3. A perselyekben járó tengelyek gyakran olajozandók, mégpedig olajjal, tiszta mi végre legjobb a gépkenésre készített faolaj. Gép körül kenőccselkodni gazdálvétek és veszteség, sőt nagy gyakran veszedelmet is okoz ezen eszélytelen takarékosság. Úgy hiszem, fölösleges arról szólani, hogy a gőzerőmives cséplőgépek tökéletesebb és olcsóbb munkát teljesítnek, semmint a lónyomtatás, nem csak azért, mert a cséplőgép átalában jobban kiveszi a szemet a szalmából semmint a a ló lába, s cséplőgép a nem kevesbiti garmadát mint a nyomtató ló, hanem azért is, mert olly időben, mikor a föld nedves, s a szalma és kalász nyirkos, mikor tehát nyomtatni nem lehet, nyugodalmasan csépelhetni, csak hogy a nyirkos gabonából kevesebbet kell dugdosni. Az 1856-dik évben hat holdnyi buza termést, mellynek szeme kissé szorult volt, a derek-egyházat pusztán elnyomtattak, a nyomtatás után pedig az apróra tört szalmát a gépen kicsépelték, és zsákra szedtek 27 véka szemet, mellyet Gázhajtómives cséplőgépek. Szállítható gőzgép. Kettős szerelőjű cséplő- és tisztázógép.