Vasárnapi Ujság – 1860

1860-07-15 / 29. szám - Gróf Szécsen Antal (arczkép) 345. oldal / Élet és jellemrajzok

A Vasárnapi I­jság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél éven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — A Vasárnapi Újság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. Gróf Szécsen Antal, Temerini gróf Szécsen Antal, kit ismét gyakran emlitnek lapjaink, Magyarország 1848. előtti politikai életében kitűnőbb helyet foglalt el s daczára fiatal korának, a főrendi táblánál, po­litikai pártja sorában, a fényes parlamentáris tehetségű mágnás már-már vezéri szerepet vivott ki. Az események megszakiták e pályát is. Most újra nyilik tér és alkalom. Illő, hogy az ujabb nemzedék, melyet a sors távol tartott a közélet örömeitől, bajaitól, — mindinkább ismerje azokat, kiknek nevéhez a válság napjaiban remény és bizalom csatlakozik. Gróf Szécsen Antal családja az ujabb kornak köszönheti emel­kedését, fényét. Nagyatyja, Sándor, családból 1740-ben köznemes született Horvát­országban, s magasabb tu­dományos miveltségre te­vén szert, a közszolgálat kü­lönböző fokozatain gyorsan áthaladva, a magyar kanczel­láriánál előadó-tanácsos, az akkori helytartótanács alel­nöke, Körös megye főispánja s végre a magyar udvari kincstár elnöke lett, mely mi­nőségben a kincstári javak megtelepitése s czélszerü ke­zelés rendezése által megve­tette azon virágzó állapot alapját, mely utóbb a Bán­ságban s Bácskában kifejlett. Az 1790-i fontos országgyűlés alatt, melyre a trón és nem­zet közti kiengesztelődés nagy feladata várt, az akkori kér­dések megoldásában Szécsen Sándor tetemes befolyást gya­korolt. A király és haza iránt szerzett érdemeinek követke­zése volt, hogy 181 l-ben grófi szimmel az örökös főrendek sorába emeltetett. Nejétől, íomori Bedekovich Rozáliá­ul, két leány- és két figyer­meke maradt. Az utóbbiak közül az egyik gróf Szécsen Károly volt, ki 1847-ben halt meg. Mint törzstiszt a katonai pályáról lépett nyugalomba; gróf Széchenyi Istvánnal ifjú évei óta baráti viszonyban élt, de a politikai pályára nem lépett, hanem leginkább a nemesebb gazdászatnak élve, valódi patriarchális sze­retettel működött jobbágyai jólétének előmozdításán a családnak máig is főbirtokán, Temerinben, mely Bácsmegye legszebb s leg­vagyonosabb helyeinek egyike, s hol maig is kegyelettel említik az ő és neje, zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Jozéfa nevét. — Sándor második fia gróf Szécsen Miklós volt, ki 1782. született, ki atyja nyomdokait követve, a közszolgálati pályára lépett s az alsóbb hivat­alokbani működés után helytartósági tanácsos, pozse­gai főispán, a közönséges udv. kamarának alelnöke, végre a magyar udv. kincstár elnöke lett, mely hivatalt 1848-ig­­ viselte. Az országgyűlések alatt mint a főrendi tábla s több országos küldöttség tagja szerzett érdemeket ha­zája iránt. Jelenleg Bécsben Zsófia főherczegasszony főud­varmestere, v. b. titkos ta­nácsos, a magyar Szt.­István­s több más rend vitéze. Neje, gróf Forgách Francziska a Császárné ő Felsége palota­hölgye. Gróf Szécsen Miklósnak két fia volt. Az idősb, Károly, mint Radeczky-huszár ezred­beli első őrnagy 1848-ban esett el Valeggiónál Olaszor­szágban. Antal, Második fia, gróf Szécsen kinek arczképét la­punk hozza, 1819-ben szüle­tett Budán.­­ Tanulmányait Budán és Bécsben végezte, azután Mosony vármegye al-és főjegyzője lett s e szerint nyilvános pályáját, mint an­nyi más jeles államférfiú ha­zánkban a megyei terem zöld asztala körében kezdé meg. Utóbb a megyei életből maga­sabb hivatali körökbe emel­kedett s a m. udv. kanczellár 7.­ GRÓF SZÉCSEN ANTAL. Q3SI

Next