Vasárnapi Ujság – 1861
1861-02-03 / 5. szám - Adatok Petőfi halálához 56. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon
Vasárnapi Újság 5-ik számához 1851. , Irodalom és művészet. (Szalay Lászlótól) közelebb ily czimü érdekes munka jelent meg : „A magyarországi szerb telepek jogviszonya az államhoz." Ara 1 ft. + (Érdekes irodalmi vállalat.) Ráth Károly és Rómer Flóris nagyszorgalmu történet búváraink Simor János győri püspök ő méltósága pártfogása alatt „Győri történelmi és régészeti füzetek" czimü vállalatot inditnak meg. Minden évnegyed végén egy-egy füzet jelenik meg. Előfizetés nem nyittatik, hanem csak aláirás, s minden egyes füzet megjelenésekor annak árát (80 krt.) az aláiró az illető postahivatalnál teszi le. Az aláírások márt. 15-ig küldendők be Győrre a szerkesztőkhöz. Tájékozásul álljon itt néhány az első füzetek tartalmából : Sebesi Ferencz követsége a budai basához 1658-ban Rédei Ferencz fejedelemsége alatt; Mosonymegye főispánjai, asszonyfai okmánytár, Ráth Károlytól; Pécz helység történelméhez, Matusek Antaltól; Korvin-codex a győri levéltárban, nyéki Vörös Máté győri kanonok néhány éneke , adalék a boszorkány-perekhez, Klempa helység ájtatos alapitványai, a győri káptalan ősnyomatai, 1453-iki naptár és imakönyv, magyar orvosi rendeletek Rómertól stb. 4 (Barsi József) előfizetést vagy aláírást nyit a következő munkára : „Az angol parliament és eljárása." Gyakorlati kézikönyv, irta Mayerskine Tamás, az angol alsóház segédjegyzője. A negyedik eredeti kiadás után átdolgozta Barsi József. 20—25 nagy nyolczadrét ivre fog terjedni. Előzetesi ára 2 ft 50 kr. A munka két részben fog megjelenni, ápril végén már a második rész is szét fog küldetni. Az előfizetési pénzek Pestre Ráth Mór könyvárushoz küldendők. 4 (Zsoldos Ignácz „Szolgabírói hivatal") czímű munkájának első kötete, mely a törvénykezési részt foglalja magában, Müller Gyulánál nemsokára harmadik kiadásban jelenik meg. Előfizetési ár mindkét kötetre 6 ft, külön az I. kötetre 3 ft, a Nikra szintén 3 ft. Az előfizetési pénzek febr. 15. Müller Gyula könyvkereskedésébe küldendők. -f- (Bíró Imre „Korány") czimü vegyes tartalmú zsebkönyvre nyit előfizetést, példányonkint 1 ft 50 kr., díszpéldányra 2 ft 50 krjával. A könyv, ígéret szerint, jelesbiróink korszerű müveiből lesz összeállítva, s mintegy 220—230 lapra fog terjedni. Az előfizetések feb. 29-ig a felnevezett szerkesztőhöz (főút 2. sz.) küldendők. Megjelenési határidő ápril közepe. 4 (N.-Ajtai Cserey Gábor és Khern Ede) utólag előfizetést hirdetnek a m. évi novemberben megjelenésre hirdetett és meg nem jelenhetett „Erdély fürdői és gyógyvizei" czimü könyvre, melynek egész tiszta jövedelme a kolozsvári nemzeti szinház alaptőkéjéhez fog csatoltatni. Előfizetési ár 50 kr., mely febr. végéig a kiadókhoz Brassóba küldendő. A könyv megjelenik marczius közepére. 4 (Környey Jánostól) megjelent : „Tanügyi reformok Magyarországban, különösen gymnasiumokra vonatkozólag." Kiadja Lonkai Antal. Ar a 24 br. + (Haan Rezső) értesiti előfizetőit, hogy „Fátyolképek" czimü beszélyfüzére, bár a beküldött pénzekből az előleges költségek is alig fedezhetők, tavaszra okvetlenül meg fog jelenni. 4 (A „Nép újsága") megint átalakulni készül. Jelenti, hogy még e hó folytán „Trombita" czimet veend föl, Sárossy Gyula főmunkatársasága mellett. Az eddigi tapasztalat után valószínű, hogy az átváltozás ezzel még nem lesz bevégezve — a hajdani Kalauzban! — (Bánk bán opera.) A magyar zenészeti világ nem csekély érdekkel néz Erkel ,,Bánk bánjá"-nak adatása elé, s ha a hit valóssággá válnék, úgy már február hóban csakugyan szinre kerülend. Az utolsó philharmoniai hangverseny alkalmával felmutatott végjelenet zenéje oly megnyerő hatást gyakorolt a fővárosi közönségre, hogy ezáltal az egésznek mielőbbi hallhatása iránti érdek csak még inkább fel lőn fokozva. A nemzeti szinház igazgatósága, mint hirlik, semmi költséget sem akar kímélni, hogy ezen nemzeti dalmű a lehető legpompásabb s tökéletesebb alakban kerüljön a közönség elé. S ezt meg is várja a nemzet az igazgatóságtól, miután keserű emlékezetében élnek még azon idegen megbukott olasz dalmüvek, melyekre az intézet pénztára keserves ezereket költött anélkül, hogy a közönségnek, pénztárnak, s müizlésnek valami nagy hasznára lettek volna. (Zen. Lapok) b.— (A Katona-szobor), melyet Kecskemét város lakossága Dunaiszkynál megrendelt, már öntésre egészen készen áll. Tehát jeles drámaköltőnk szobra szülővárosában nemsokára fel leend állítva.f (Libay Lajos jeles festész hazánkfiát), ki szép keleti képeivel egész Europa figyelmét magára vonta, közelebb azon kitüntetés érte, hogy a dán király a Danebrog-rend harmadik osztálya jelvényével disntette föl. Közintézetek, egyletek. b.— (4 magyar Akadémia) jan. 21-ki ülésében Wenczel Gusztáv fölolvasta ifj. Kubinyi Ferencz értekezését a budai császárfürdő átellenében levő Margit-szigeten talált ott műemlékekről. Az ottani romok közt legnevezetesebb a Domonkos-szerzetbeli apáczakolostor maradványa, mely épület a 13. század közepe táján épült, mindjárt a tatárjárás után. Epittete IV. Béla király a tatárjárás alatt tett fogadása folytán, hol saját Margit leánya is apácza lett 20 éves korában, de 29 éves korában 1271-ben már meghalt s a templom főoltára előtt tették sírba tetemeit. V-ik István király is itt van eltemetve. A mohácsi vész után a kolostort, 1541-ben elhagyták az apáczák, s ugy látszik, hogy a törökök még azon évben föl is dúlták. Az apáczák Nagyváradra, majd Nagyszombatba s végre Pozsonyba menekültek, hol 1634-ben halt el a legutolsó margit-szigeti apácza. Kubinyi részletesen irja le e maradványokat, melyek rajzát is közölte. Különféle szerzetesek is leírtak kolostort e szigeten, de mely épületek már mind eltűntek. Ezután Hanszelmann Imre a középkori szobrászatról és festészetről értekezett. A szobrászat az építészet szülöttje, erre mutat, hogy az egyiptomiaknál a szoborművek, még akkor is, ha külön állnak, oly szerkezetűek, mintha valamely épülethez támaszkodnának. Az egyiptomiak igen kitűntek az arczképezésben. — Görögországban idővel a szobrászat elvált az építészettől és függetlenné lett. — A középkorban a román építészet nemzette ismét a szobrászatot. Valamint a szobrászat, ugy a festészet is az építészethez járult. Az ó-világ népei, mint épületeiket kivül s belül, szobraikat is színezni szokták; az egyszinüséget vagy szintelenséget a régiek épen nem kedvelték, még a kőkoporsókat is befesték eleven szinekkel. Ez a középkorban is divatozott s még a templomok ablakait is szines üvegekből rakták össze. Legrégibb festékek : fekete, sárga, téglaveres, barna; e színeket látjuk az egyiptomiak legrégibb művein; későbbi a kék, czinoberveres és zöld szin. b.— (A természettudományi társulat) jan. 23-ki ülésében, Groszmann tanár folytatta mathematikai értekezését. — Chyzer úr befejezte értekezését a pestvidéki levéllábuakról. — Dr. Szabó József ur közölte egy franczia iparos vegyész találmányát, mely szerint az a fekete kőből igen jutányos salitromot állit elő. — Tehát, az emberiség nagy javára a puskapor ára bebb szállandó.— (A budapesti kir. orvosegylet) jan. 19-ki ülésében Pisztori F. ur egy fiút mutatott be, kit szöveményes combkoncztörésből gyógyított ki. — Batizfalvi S. ur folytatta előadását a hátpapról és oldalgörnyéről. b.— (Sz.-Imre társulat.) Ily czim alatt a papnövendékek közt Győrött társulat alakult st. Simor János püspök pártfogása alatt, melynek czélja, hogy tagjai szellemi, irodalmi dolgozatokban gyakorolják magukat. (A pesti jótékony nőegylet) jan. 27-től febr. 23-ig 484 szegény számára 1911 ft. 33 krt utalványozott. -f- (A Nemzeti Kör válaszmánya) a jan. 29-iki közgyűlésen leköszönt, miután az egylet tagjai annyira megszaporodtak, hogy a választmány nem tekintheti magát az összes tagok választottjának. -)- (A budapesti népkör) a papnöveldével szemközt levő sarokházban fogadott ideiglenes szállást. 4- (A pesti népkör) jan. 27-én gyűlést akart tartani a Beleznay-kertbeli lovarkörben, de a főpolgármesteri hivatal által, felsőbb utasítás következtében betiltatott, miután a nevezett egylet alapszabályai még nincsenek megerősítve. b.— (Az ausztriai műegylet Bécsben) a lefolyt év alatt 66,292 forint jövedelmet számított. ül újság ? 4 (Amnestia.) O Felsége, bécsi lapok szerint, a magyar menekültek részére amnestiát adott, mely néhány nap múlva ki fogna hirdettetni. 4- (Budán a tisztújítás) jan. 29-én vette kezdetét. Polgármester lett Feles Ede, főbíró Bajcsi Károly, városkapitány Aldásy György. 4- (Pozsonyban) a jan. 28-iki tisztújításon polgármesternek Németh Károly, főbírónak Hauszer Ernő, s főkapitánynak Schiller Adolf választatott meg. 4 (Kecskeméten) is megtörtént a tisztújítás, következő eredménnyel : polgármester Csányi János, bíró Hajagos Illés, főjegyzők : Hornyik János és Sárközy Lajos, főügyész Tóbi János. (Joachim magyar hegedűművész) febr. közepére érkezik körünkbe, s először is a zenede javára rendezend hangversenyt. 4- (Lonovics József érsek), mint az ujan megalakított hétszemélyes tábla közbirája, mint hirlik, már február közepe táján Pestre teendi át lakását. -1- (Görgei Arthurnak) egy, Klagenfurt mellett Viktringben kelt levele jelent meg a „Pesti Naplóban," melyben az egykori forradalmi fővezér egy, a nevezett lap (Fk.) jegyű czikkében előfordult számítási hibát igazit helyre. E levél sokakat meglepett. 4 Régebben említettük, hogy a magyar kir. egyetemhez tartozó körmöczi papírgyárt az osztrák pénzügyminiszter végképi eladásra tűzte ki. Most halljuk, hogy a magyar kir. helytartótanács közbevetése folytán azon szándéklott eladásból semmi sem lesz. (Erkel Ferencz.) Ez idén 25 éve lesz, hogy Erkel Ferencz, mint nemzeti színházi karmester a nevezett intézet s a magyar zene érdekében működik. Szép lenne, ha 25 éves jubileuma emlékeül valamivel kitüntetné az igazgatóság a nemzet nevében. Hogy mivel? ezt indiscretio lenne indítványozni. Annyi bizonyos, hogy jelenlegi czime helyett valami mással kellene felruházni, mert ma már Hanke, Janke, Dubez, Srubez s Isten tudná, mi mindenféle vonóval handabandázó szomszédországi emissáriusok is karmestereknek nevezik magukat. Vannak, kik „concessionirter Kapellmeister" czimmel is meg akarják tiszteltetni személyöket. Hogy mindezektől Erkel megkülönböztetett czimmel bírjon, indítványozzuk, hogy legyen a magyar nevezetnek választott karmestere, nem pedig concessionirter Kapellmeister. (Zen. Lapok.) * Vas. uj. 5. il. — 1961.