Vasárnapi Ujság – 1867
1867-06-30 / 26. szám - Klapka György 26. szám / Arczképek, Hazaiak - Klapka György (arczkép) 321. oldal / Élet- és jellemrajzok - Néger lakodalmas menet Afrikában 26. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Komárom. Keleti G. 26. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Képek a koronázásról: 3. Az eskü 26. szám / Történelmi képek
20-ik szám Pest, június 30-án 1867 Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre ft ft. WW Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. £ PMF* Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Opp iik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatis után 30 ujkr. Azon hazánkfiai közt, kiknek 18 évi száműzetés után, alkotmányunk visszaállítása folytán, a fejedelmi szó ismét megnyitotta a hazai határ sorompóit, a legnevezetesb egyéniségek egyike kétségkivül Klapka György, kinek jelenlegi arczképét mutatjuk be olvasóinknak. Klapka György 1820. ápril 7-én született Temesvárott, hol atyja polgármester volt. Gymnáziumi tanulmányait Szegeden végezte, honnan a karánsebesi katona-iskolába lépett s 1838-ban mint kadet a tüzérségbe, hol csakhamar kitüntette magát tehetségei, szorgalma s elevensége által. Minden erejét hadi tanulmányokra fordítván, 1842-ben hadnagyi rangot nyert s a magyar királyi nemes testőrségbe vétetett föl. Öt évi szolgálat után, mint főhadnagy tétetett át a 12-dik határőr-ezredbe. Akkoriban a legjelesebb tehetségnek is kevés alkalma volt a kitüntetésre, s a szolgálat egyhangúságába belefáradván, még azon évben (1847.) kilépett a katonai szolgálatból. Épen hosszabb külföldi útra volt indulandó, midőn a márcziusi események bekövetkeztek, minisztérium és abban külön magyar honvédelmi minisztérium alakult; s, Klapka letevén szándékáról Pestre sietett, szolgálatát most már hazájának fölajánlani. Első küldetése inkább politikai, mint hadi volt. Gál Sándorral és Hajnikkal együtt vitte Batthyány kiáltványát a székelyekhez, mely ez ős magyar népnél mindenütt nagy lelkesedéssel fogadtatott. Nemsokára azonban tisztán katonai megbízatást is nyert. S ettőlfogva öt folyvást a katonai pályán találjuk, mint ha küzdőt a forradalmi harcz végéig, ki legutoljára tette le fegyverét, melyet a törvény és alkotmány védelmében rántott volt ki. Már 1848 juniusában mint százados lépett a 6-dik honvédzászlóaljba; részt vett a déli táborozásban s jelesen Szent-Tamás Klapka György ostromában. Szeptemberben őrnagygyá lett s a komáromi vár erődítésein dolgozott; októberben pedig a pozsonyi sánczolások vezetésével bízatott meg. Novemberben mint táborkari főnök tétetett át Kiss Ernő hadtestéhez. A moóri csata éjjelén érkezett Pestre, hogy a Schlick ellen induló Mészárosnál vegye át a táborkari főnökséget. A további hadműveletekre nézve az ő terve lőn elfogadva, s a siker meg is mutatta helyességét. Mészáros azonban megveretvén Kassánál, odahagyta a vezérséget, s az ideiglenesen Vetternek átadott miniszteri tárcza átvételére Debreczenbe sietett, hadtestét Klapkára bizván, ki mint akkor már ezredes, átvette a vezérletet s megfordította Schlick szerencséjét. Az általa vívott tarczali, keresztúri és tokaji csaták voltak a fiatal honvédségnek tulajdonkép első győzelmei a rendes és fegyelmezett császári hadseregek fölött. Sikerült meggátolni Schlick átkelését a Tiszán, s időt nyerni Görgeinek, felsőmagyarországi hadjárata szerencsés befejezésére, kivel febr. 10-én egyesült Kassán. Dembinszky neveztetvén ki fővezérré, Klapka önálló működése is megszűnt, de jó hírneve már meg volt alapítva. Dembinszky alatt részt vett a kápolnai csatában, hol 3000 emberével a jobb szárnyat képezte, s Verpelétet kell vala tartania. Görgei azonban, kinek ide kellett volna jőnie 10,000 emberével, nem jelenvén meg, Klapka három órai makacs csata után kénytelen volt visszavonulni. A diadalmas tavaszi hadjáratban Klapka mint az I-só hadtest vezére vett tevékeny részt. A tápió-bicskei csatában egy darabig maga volt Jellacsics ellen; visszanyomatván, a Ill ik hadtest megérkeztével újra kezdte a csatát s meg is nyerte. Izsaszegnél a fővezér Görgei-, Damjanics- és Aulichcsal egyenlően osztozott a nap dicsőségében. Nagy-Sarlónál is a falu bevétele az ő része s érdeme volt. Görgei ezalatt hadügyminiszterré lön kinevezve, de a hadseregnél akarván maradni, Klapkát küldötte helyetteséül Debreczenbe. Nagy tevékenységet fejtett ki a rendetlenségben talált ügyek rendezése és a hadjárat terveinek készítése körül egyaránt. Május végén, Buda bevétele után, Görgei személyesen akarván átvenni tárczáját, Klapka a komáromi vár s azzal a dunántúli hadjárat vezetésének átvételére küldetett. A hadjárat részleteibe bocsátkozni terünk szűk volta tiltja. Csak azt említjük, hogy midőn julius 11-kén a Duna jobb partjára szándékolt átkelés Görgeinek nem sikerülvén, a bal parton kényszerült visszavonulni, Klapka tábornok mint komáromi várparancsnok maradt vissza. A vár ereje 18,000 emberből, 14 lóból, 48 tábori és 350 várágyúból állott. A vár biztosításában: KLAPKA GYÖRGY.