Vasárnapi Ujság – 1868

1868-10-25 / 43. szám - Serrano 43. szám / Arczképek, Külföldiek - Serrano (arczkép) 509. oldal / Élet- és jellemrajzok - Képek a hazai népéletből: 11. Ujonczozás. Irínyi S. vázlata után Beszédes K. 43. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Gernyeszegi ref. népiskola és templom. Chaillon. 43. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - A fürkész (4 rajzban) 43. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Kengyelfutó gép 43. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Izabella királyné elindulása Spanyolországból 43. szám / Történelmi képek

Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. &W Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft.­­ Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. iK 9F" Hirdetési díjak: a Vasárnapi Ú­jság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Opprick Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hausenstein és Vogler. Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 uj krajczár. Minél hosszabb sora a nem sikerült for­radalmaknak előzte meg Spanyolországban a jelenlegit, ugy annyira, hogy Európa meg­szokta már úgy tekinteni Spanyolországot, mint az örökös — de soha nem sikerülő katonai forradalmak szerencsétlen hazáját, annál nagyobb elismerés illeti azon férfia­kat, kiknek erélye és eszélyessége végre győzedelemre tudta vezetni a szabadság ügyét, s egy régóta megunt, semmit nem tanuló és semmit nem feledő királyi házat, a Bourbonok utolsóját, megfosztva trónjá­tól, egy elnyomott s oly méltatlanul szen­vedő nemzetet végre ismét vis­­szaadott önmagának. Ezúttal, azt his­szük, a nem­zet győzelme végleges. A spa­nyol királynő, elhagyva minden párttól, kénytelenittetett oda­hagyni trónját, királyi városát, országát, s a nemzet csaknem kivétel nélkül megegyezik ab­ban, hogy alakuljanak bármi­kép a pyrennei félsziget ügyei, de a Bourbon háznak semmi körülmények közt ott többé keresete nincs s nem leend soha. Izabella ellen minden egyesült, politikai tekintetben rész kormányzata ép oly mér­tékben fölingelné ellene a ke­délyeket, mint a nemzet anyagi érdekeinek megrontása s mint magány élete. Semmi tekintet nem szólalt föl mellette, s neki menthetlenül vesznie kellett, a politikai és közérzületben úgy, mint erkölcsi reputátiójában. A nemzet végre szabadon lélekzik s nemcsak kifejezheti óhajtásait, hanem érvényt is szerezhet azoknak. A szevillai programm őszintén elsorolta a nemzet összes óhajtásait. Spa­nyolország nyilatkozik abban s mondja meg vezetőinek, mit vár, mit követel tőlök. Az euró­pai civilisatiótól, eddigi kormánya bűnei miatt annyira elmaradt nemzet, fölébredve hátramaradottsága lesújtó öntudatára, hala­dást kiván s utol akarja érni a többi nem­zeteket. Prim maga is kifejezést adott e szükségérzetnek, midőn Spanyolország teljes újjászületését hangoztatja, s a forrada­lom vezetésére egyesült katonai nagyságok együtt lobogtatják magasan e zászlót, s saját programmjukat jelzik azzal, midőn egyhan­gon vádolják az előbbi kormányt, hogy el­nyomta a községi jogokat, megrontotta az ország pénzügyeit s bilincsbe verte a közok­tatást. Ők az ellenkező utat akarják követni s jelszavak a szabadság és haladás minden téren. E pillanatban még Spanyolország kor­mányformája katonai diktátorság s a nem­zet, a főváros és vidék, a polgárság és kato­naság akarata e hatalmat Serrano tábornagy s de la Torre herczeg kezeiben egyesítette. A férfiú egészen méltó a nemzet bizalmára. Európa szemei méltán fordulnak felé. S mi is, miután most számunkban a forradalom legtevékenyebb szereplőjét Prim tábornokot mutattuk be olvasóinak, mellőzhetlen köte­lességünknek ismerjük, hogy ma e férfiú élete főbb vonásaival is megismertessük közönségünket. Serrano Ferencz, de la Torre herczeg, Leon szigetén született, 1810. szept. 17-én. Atyja a spanyol szabadságharcz kitűnő tá­bornokainak egyike volt, s ő e Szerint már születése által arra volt hivatva, hogy egykor azon katonai nagyságok egyike lehessen, melyekben hazája túlságosan is gazdag, mert kétségbevonhatlan igazság, hogy egy nemzet szabadságának sem szolgál előnyére, ha leg­jelesebb fiai csak katonák, s ha sorsa mindig oly kezekbe van letéve, melyek a fegyverfor­gatással az erőszak és a fel­tétlen engedelmesség tanait szokták meg. Serrano még csak tiz éves volt, midőn születéshelye Leon­a Riego fölkelésének szinhe­­lyévé lőn, s a gyermek, kinek atyja a katonai nevezetességek egyike vala, a polgárháború be­nyomásai közt növekedett. VII. Ferdinánd zsarnoksága, s a nem­zetnek e zsarnokság ellen oly kitartó küzdelme korán sza­badelvű irányt adtak lelküle­tének s kedélyébe kitörülhet­lenül mélyen vésődtek be. Ter­mészetes, hogy ő is a katonai pályát választotta tevékenysége s egykori emelkedése teréül. Alig lépett be tisztül egy lovas­ezredbe, már magára vonta a kormány gyanúit. S 1824-től 29-ig,e­zredétől elszakitva, rend­őri felügyelet alatt tartották. Még midőn öt év lefolyta után e felügyelet alól fölmentették is, előbbi ezrede helyett máshoz osztatott be, azok egyikéhez, melyek a tengerpartokon csempészek elleni súílyos szol­­­gálatra voltak rendelve. Elő­léptetésének is annyi akadályt gördítettek, hogy még a forradalom kitörésekor is csak alhadnagy volt. Mina tábornok azonban had­segédéül vette maga mellé s négy év alatt tábornok len, önálló vezénylettel azonban soha sem volt megbizva, s azért hazáján kivül SERRANO.

Next