Vasárnapi Ujság – 1869
1869-06-06 / 23. szám - A történelmi társulat közgyülése 316. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Királynénk ellenségei 316. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
317 Melléklet a Vasárnapi Ujság 23-ik számához 1889. jan. 6. Irodalom és művészet. — (A ,,Budapesti Szemle",) e kitűnően szerkesztett tudományos folyóiratunk ez évi folyamából eddigelé két füzet jelent meg, az előbbiekhez méltó tartalommal s a szokott érdekességgel és változatossággal. Földismer s földrajzi czikkek, az I. füzetben >Sz.F.-től: „Egy évi szemle a legújabb utazások felett"; s a II. füzetben Hunfalvy Jánostól: „Japán és népe", első közlemény. — Mindkét füzetben folytattatik Weninger Vincze érdekes és tanúságos czikke az állami számvitelről és az államháztartás ellenőrzéséről, melynek két első közleményét még a múlt évi folyamban vettük volt. Különösen fontos kérdések nálunk, hol az államszámvitel s legfőbb ellenőrzés ügye meg rendezésre vár s rendezése elsőrendű szükség. Még egy nemzetgazdasági értekezést találunk az I. füzetben : „Az értékpapírok megsemmisítése kérdéséhez," Lukács Antaltól. Nevezetes társadalmi kérdéseket tárgyalnak: „A lelenczügy Európában" és „A középoktatás Európában," mindkettőből ezúttal az első közlemény. Minden hazafit mélyen érdekel azon jogtörténeti fejtegetés, melyet jeles történetbu várunk Bottka Tivadar közöl „A fiumei kérdésről, utolsó stádiumában," s melyet Utószóval kisér a szerkesztő, Csengery, kiről tudva van, mily behatólag tanulmányozta a fiumei kérdést, történeti és közjogi szempontból. Ugyancsak Csengery ad két közleményt: „Adatok Szemere Bertalan életrajzához;" érdekesen ismerteti az elhunyt jeles államférfi gyermek- s ifjúkori fejlődését, íróvá és politikussá léte okait és előkészületeit, majd szónoki jellemét stb. Különösen érdekes közlemény most, midőn Szemere Bertalan Naplója is megjelenőben van. Végre még az akadémia és Kisfaludy-társaság üléseiről találunk közleményeket az I. füzetben. E sokoldalú és gazdag tartalom egyszerű fölemlítése, azt hisszük elég a kitűnő folyóirat ajánlására. Előfizetési ára, mint tudva van, egész évre (lőfüzet) 10ft., félévre 6 ft. ** (A „halotti beszédről") irodalmunk e legértékesebb ereklyéjéről Blomstedt Oszkár finn tudós nagyobbszerü (£ 15 lapra terjedő) összehasonlító értekezést irt és adott ki Helsingforban. A munka, mely finn nyelven látott napvilágot, Hunfalvy Pál és Budencz József uraknak van ajánlva. Csak örvendhetünk annak, hogy nyelvünkkel's irodalmi ereklyéinkkel, tőlünk oly messze, ily bnhatólag foglalkoznak. — (Benedek Aladár) „Legújabb költeményei"-nek ívtartói fölkéretnek, hogy az íveket jun. 12.beküldeni szíveskedjenek. A megrendelések Aigner Lajos könyvkereskedésébe küldendők (váczi utcza 18.). A kötet ára 1 ft., diszkötésben 2 ft. („Századok.") A magyar történelmi társulat „Századok" czimü közlönyének májusi füzete megjelent következő tartalommal: Istvánffy munkája fordításairól, Nagy Ivántól. A turini kir. államlevéltár, magy. tört. szempontból, b. Nyáry Alberttől. Őskori maradványok a Duna-Tiszaközön, Gyárfás Istvántól. A bánságok eredete és a bánok hatásköre, Kenézy Csatártól. Könyvismertetések, bírálatok Garády-tól, s a tárczában történelmi apróságok. ** („Hajnal") czim alatt Sarkady István diszes kiállítású arczkép-albumot adott ki, mely mintegy 150 jól talált arczképet tartalmaz; valamennyit jeles művészünk Marastoni József rajzolta kőre. A könyvet a királyné ritka szép arczképe nyitja meg, s utána főherczegek, miniszterek, a főrendi és képviselőház tagjainak, orvosok, tudósok s más kitűnőségeknek, valamint néhány lajtántuli nevezetesb férfinak arczképei következnek, életrajzi adatokkal kisérve. Ez album rövid időn német szöveggel is meg fog jelenni. Magyar szövegű kész példányokat a kiadónál (Pest, mészáros-utcza 6. sz.) lehet megrendelni; ára egy példánynak a kiállítás dísze szerint: 100 ft., 50 ft., 20 ft. és 10 ft. — Ugyancsak Sarkadynál a királyné és József főherczeg arczképe chinai papíron külön is kapható, darabja 2 frtért. („Debreczen") czimü politikai lap indul meg julius 1-én, természetesen Debreczenben és balközépi iránnyal. Oláh Károly fogja szerkeszteni, ára debreczenieknek félévre 6 frt, másutt lakóknak 7 frt.(Odobesco Sándor) romániai tudós fölkérte Szilágyi Ferenczet, hogy a Horn-világról irt munkájának románra fordításába egyezzék bele. Szilágyi ezt szívesen teszi, csupán arra figyelmezteti az illetőt, hogy közelebbről még uj adatokkal fogja bőviteni említett munkáját. Közintézetek, egyletek. ** (Magyar tud. akadémia.) Május 31-ikén nyelv- és széptudományi osztályülés, s egyszersmind összes ülés Kubinyi Ágoston elnöklete alatt. Az első és egyetlen felolvasást Ballagi Mór tartá, bemutatva Goldzieher Ignácz urnak „Az álom a régi hébereknél nyelvészetileg magyarázva" czimű értekezését. — Az álom szó kifejezésére a régi hébereknél a „chalam" kifejezést találjuk, melyet az arab khalam szóval (kövéredni, zsírosodni) akarnak némelyek összeköttetésbe hozni, mivel alvás közben hízik az ember- Értekező tiltakozik az ily logikai deductio ellen, mely a sémi nyelvek természetével ellenkezik. D e kijelentéssel (chal) hozza azt rokonságba, mivel a hébereknél az álom jelentősége, annak magyarázata s isteni kijelentés gyanánti értelmezése folyvást nagy szerepet játszott.— Ezután a történelmi bizottság egy aegyptologiai pályázatra nézve a kitűzendő pályakérdést Hunfalvy János formulázása szerint bemutatva, ez elfogadtatott s megállapittatott. Szintén a történelmi bizottság, Nagy Iván véleményezése alapján melegen ajánlja az akadémiának, kiadás végett, Szontágh Dániel művét Árva megye levéltárairól. — Pártolással terjesztetik az igazgatótanács elé. A lissaboni követségtől a közös külügyminisztérium utján ujólag érkezett Magyar László felől egy értesitvény, mely újólag konstatálja halálát, de hagyatékának megszerezhetésére nézve kevés reményt nyújt. — (A magyar tud. akadémiához) a gr. Nádasdy-féle alapítványból kitűzött 200 arany jutalomra két pályamunka (költői beszély) érkezett: I. Rumhilda Jelige: „S tudjátok-e, mit tesz az emberi nyelven. Midőn a fürj azt mondja: pitypalatty? Az azt teszi, hogy: kerüld az asszonyt!" Petőfi. II. „Ruskay Demeter, királyné pohárnokjának a magyar keresztes hadból való visszatérési kalandjai," a jeligés levélen: ugyan-e czim. ** (Kisfaludy-társaság) A máj. havi ülést 26. Gyulai Pál nyitotta meg „Őszi délután" czimü rövid lyrai költeménye felolvasásával. Három éve már, hogy irta, azóta félretéve hever. — A hulló lombok, álmodó természet hanyatlását rajzolja, s áttér saját életére: ^ Elhanyatlik ifjúságunk, Itt van az ész nem soká, Bár nem érzi boldogságunk Szivünk nem gondol reá. Oh de eljő észrevétlen Lopva lépve, csendesen, Már fehérlik egy-egy fürtem. Tied is fog kedvesem, De ne búsulj, akkor is lesz A virágon enyhe zöld, Meg-megcsendül egy édes nesz, Fel-felvidul ég s a föld. Nyilik akkor is virágunk, S a hervadó levelen ott ragyog meleg sugárunk. Örök fényed, szerelem! Utána Toldy Ferencz elnök rövid szavakkal üdvözölte Szűcs Dániel, 1848-ban megválasztott tagot, ki azóta először jelenik meg a társaság ülésében. Minap egy lap megtámadta, miért nem lép ki a társaságból, ha működését abban akarja hagyni. Szűcs e támadásra azzal felel, hogy megjelenve a társaságban, egy tankölteményi modorban írott költői beszélyt olvas föl. Czime: ,,Az özvegy." Egy özvegy nő tépelődéseit festi, aki gyermekei jövőjéről gondolkozik. Harmadik felolvasó Greguss Ágost volt, ki a „Torzkép"-ről irt tartalmas értekezését mutatta be. A folyó ügyekre kerülve a sor, a titkár jelenté, hogy idősb Emich Gusztáv 200 frtot hagymányozott a társulatnak. Szilágyi Sándor akad. tag néhány kézirattal kedveskedik Pap Endrétől és Vahot Sándortól egy költeménnyel. Rákosy Jenő benyújtja Shakespeare: „Ahogy tetszik" vígjátékának fordítását. Végül a gyűlés zárt üléssé alakulva, a társaság gazdasági viszonyai vétettek vizsgálat alá. Megemlítjük ez adatokból, hogy a társaság alaptőkéje jelenleg 38,018 frtot, évi budgetje 1800— 2000 frtot tesz. Valóban kevés , hogy a társaság feladatához méltóan előmozdíthassa vele czéljait! Egyház és iskola. (A kath. közgyűlésre) a választások már megindultak, de nem igen vagyunk még tájékozva irántok. Az ügyet melegen felkarolt kath. képviselők s más tekintélyes férfiak tudvalevőleg emlékiratot intéztek a primáshoz a választási szabályzat ügyében; ad acta tétetett-e vagy figyelembe vétetett ? arról semmit sem tudhatni, hanem olvasunk egészen sok már megválasztott képviselőről különféle vidékekről. Csak a fővárosban nincs még semmi nyoma valamely mozgalomnak ez ügyben. — A vidéki megválasztottak közt van: Deák Ferencz, gr. Cziráki János, gr. Apponyi György, Bujanovics Sándor, Zichy Antal, Szögyényi László, Hertelendy stb. Akadtak azonban oly községek is, melyek sajnálattal kijelenték, hogy nem választanak, mert a választási szabályzat módosítását óhajtják. ** (Haulik György) volt zágrábi érsek temetése sajátságos vitára adott alkalmat. Zágrábi lapok felszólaltak a miatt, hogy a temetés nem ment oly fénnyel véghez, mint az elhunyt méltósága megkivánta volna, s ez ellen most a káptalan által választott két végrendeleti végrehajtó kanonok nyilatkozik, hivatkozván a boldogultnak végrendeletére, mely szerint temetési szertartásnál miden felesleges pompa és fény kerültessék. Ezért nem vonatták be a kápolna falait bársonynyal, hanem csak egyszerűen, tisztességesen; száz meg száz gyertyát nem gyújtottak, mert a ceremoniale episcoporum csak a ravatal négy szegletén enged négy fáklyát gyújtani, hol is 12 fontos gyertyák gyújtottak. Az elhunyt szolgaszemélyzete nem terheltetett a ravatal mellett éjjel-nappali térdeléssel, mert ez észszerűen nem követelhető, így a kispapok és kanonokok is e helyett 4—5 misét olvastak naponkint stb., s igy a zágrábi közönség nyugodt lehet, hogy a temetés az elhunyt akaratához képest ment véghez. Ipar, gazdaság, kereskedés. ** (Egy amerikai eke Erdélyben.) Trauschenfels Emil, orsz. képviselő, egyik Amerikából visszatért, magyar emigránsnál a Sollin-féle amerikai eke kitűnő voltáról, czélszerü constructiojáról meggyőződvén, Nyugat-Amerika jovai ekegyárából egy hasonlót hozatott, s azt a bárczasági Újváros I (Neustadt) község birájának, Porr Andrásnak küldé ajándékba. Az eke átadása egész ünnepéllyel ment véghez, nagyszámú brassói polgárság jelenlétében. Myss Ede brassói orvostudor, mint az ajándékozó megbizottja, ünnepélyes beszéd mellett adá át Porr Adrásnak, e kitűnő falusi gazdának az ekét. A derék házigazdánál egybegyűlt szász atyafiak rögtön megpróbálták e kitűnő ekét. A sikerült próbát vig lakoma követte. ** (Uj vállalatok.) A kereskedelmi minisztertől alapszabályaik végmegerősitését nyerték : az aszódi takarékpénztár, a Temesvárott alakult dél- magyarországi gőzmalom társaság és a temesvári Fischhoff-féle szesz- és olajgyár. ** (Mosó-intézet.) Buda-Pesten egy részvénytársaság van alakulóban, melynek czélja egy gőzruhamosó-intézet felállítása. Az alaptőke 150 ezer forint. A részvényekről aláírások a Frankó-hungárián banknál jövő hóban fognak megnyittatni, igen kedvező feltételek mellett, mennyiben a szokásos cantióval együtt alig 30 frtot kell befizetni, hogy valaki részvényes lehessen. ** (A földmivdési miniszter) egy rendelete szerint az e havi pesti országos vásár alkalmával, uralkodó marhavész miatt, csupán a fogyasztásra szánt vágómarha fog ide behajtathatni. ** (Beküldetett.) Az „Anker" élet-és járadék biztosító társaság üzleti kimutatása 1869. ápril hóról. A beérkezett ajánlatokból elfogadtatott és elintéztetett 913 darab 1.286,168 frtnyi összegben. A díjbevételek tettek e hóban 207,009 frt 13 krt. Fizetett a társaság halál-esetre 26,250 frt 14 krt. És igy kitűnik , hogy 1869. január 1-től fogva a megkötött biztosítás 3110 ajánlásra 3.912,480 frt tőkét képvisel, a díjbevételek pedig 718,529 frt. 49 krra rúgnak, s a kifizetett halálesetek 125,371 frt. 39 krt tesznek ki. Közlekedés. (Az első erdélyi (arad-fehérvári) vasút.) a napokban tartotta közgyűlését gr. Chotek elnöklete alatt. A jelentésből kitűnt, hogy az összes építési költség 23 millió forint, a forgalom pedig annyira emelkedik, hogy a január hótól e hó végéig 47 ° C-kal növekedett. A társaság bír 21 gőzmozdonyt, 64 személy- 531 teherkocsit és 33 hótisztító ekét.