Vasárnapi Ujság – 1870
1870-09-11 / 37. szám - Páris. I-II. T. L. 466. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések - Szemere Miklós: Az öngyilkos 466. oldal / Költemények
467 központ pedig Páris, mely a sajtó által beszél s a távirda által parancsokat oszt. Ha ezen központra csapást mérnek, az egész Francziaország egyszerre s egyaránt érzi. „S ez a Páris, Francziaország feje, a honnan szerte ömlik Európa fölött az uj eszmék áramlata, melyeket valamennyi nemzet megért, ez a Páris, mely a világot mozgásba hozza, e főváros a határszélhez közel fekszik; néhány katonai menet elég arra, hogy az ellen ide juthasson. Mittevők legyünk ily helyzetben? E Párist, melyet meg akarnak támadni, védelmezni tartozunk; e czélpontot, melyet a betörő hadak maguk elébe tűznek, el kell vonnunk előlök, még pedig úgy, hogy azt ágyúik ellen biztosítjuk. Ha a fővárost megerősítjük, mind a háborút, mind az idegenek politikáját megváltoztathatjuk, ezáltal a betörési háborúkat — értem az elvi háborúkat — hatálytalanná tesszük." Ezután az erődítések nemére térve Thiers úgy véli, hogy földhányások, amilyeneket Napoleon 1815-ben, mikor a szövetségesek sergei fenyegették, elrendelt, nem lennének elégségesek, mert az ellenség az ilyen földmüveket, ha nem fél az emberveszteségtől, rohammal könnyen beveheti. Emlékeztet a varsói sánczok megostromlására 1831-ben az oroszok által. Már pedig Páris elfoglalhatásáért az ellenség nem riadna vissza bármily nagy áldozattól sem. A terv ellenzőinek amaz ellenvetését, hogy Párist mint a kormány székhelyét, roppant nagy népességével, szellemi és anyagi kincseivel egy ostrom szenvedéseinek és veszélyeinek nem szabad kitenni. Thiers azon megnyugtató biztosítással igyekezett meggyengíteni, hogy mihelyt Páris is épen ugy védheti magát, mint Metz vagy Strassburg, az ellenség őrizkedni fog ahhoz közeledni, de ha mégis megtenné, Páris épen úgy kötelezve van Francziaország megmentéséért magát védeni, mint Lotharingia, Elzász és a Champagne városai. Thiers, ki Páris védelménél a népességet egyik legfőbb tényezőnek tekinti, nem hiszi, hogy a lakosok nagy része az ostrom gondolatától visszariadna, s megtámadás esetében fegyvert ragadni vonakodnék. Maga a nemzetőrség elég biztosítéknak látszik előtte a leghathatósabb ellentállásra. Emlékeztet különböző ostromokra, melyeket számos lakosságú nagy városok állottak ki, mint például Bécs, melynek lakossága 1683-ban a törököknek oly hősiesen ellentállt; és Genua, mely Masséna parancsnoksága alatt a legborzasztóbb ostromok egyikét állotta ki. „Emlékezzünk csak vissza" — mondja tovább Thiers — „mily sok harcznak volt az utóbbi 50 év alatt Páris szinhelye. A párisi lakosság nem a vitézség legszembetűnőbb jeleit adta-e e harczokban mindenkor? Helyes vezénylet mellett Páris a vitézség és hazaszeretet központja lehet." Ezek után Thiers áttér egy fontos kérdésre, Páris élelmezésére egy ostrom esetében. E kérdés a legutóbbi időben is tárgyaltatott a törvényhozó testületben. Thiers erre vonatkozólag kijelenti, hogy higgadt és alapos megfontolás után azon meggyőződésre jutott, hogy egy fővárosnak annál több segélyforrása van, minél nagyobb annak szükséglete. A kereskedők nyereség reményében raktárakat állitanak fel. A pékek gabnaraktára 35 napra kielégitő. Ezeken kivül vannak még több egyes raktárak, melyek 45 napig fedezik a szükségleteket. Tüzelő szerrel, borral, szeszes itallal 6 hónapra el van látva a város, s Párisban tömérdek besózott hus van. Csupán fris húsban volna szükség, de egy ostromlott városnak azzal is meg kell elégednie, ha van kenyere, besózott húsa és szeszes itala. Mindezek alapján Párist 60 napra lehet élelmezni. Egy ellenség sem ostromolhatja azonban Párist 60 napon át, de ha mindjárt eltartana is az ostrom oly soká, Párist ki nem éheztetné 250,000 emberből álló hadseregével sem. Az erőditések költségeit igy adta elő Thiers : A kőfalak költsége körülbelül 66 millió frank, és pedig 43 millióba kerül a tulajdonképi kőfal, 9 millióba a sánczok, a telkek pedig 14 millióba. A külső erődök költségvetése 59 millió frank, melyből 4.174,000 fr. a telkek ára, 7.529,000 fr. a földsánczok készítése, 40.258,000 fr. a falak készitése, 5.050,000 fr. a katonai épületek emelése, és 1.600,000 fr. a katonai ut, mely az erőditések összeköttetésére szolgál. Ezekhez járul még 5 millió 300,000 ft. eszközök vásárlására és barakkok építésére, és így összesen 133 millióba kerülne az erődítés. Thiers ezen költségvetésénél később sokkal többet fordítottak az erődítésekre. III. Lássuk már, hogy minő alkotása és természetű az a roppant nagy védelmi mű, mely Lajos Fülöp uralkodásakor Thiers indítványára jött létre, azóta még sokat tökéletesittetett, s amely hivatva van jelenleg Párist az idegenek berohanásától megoltalmazni. Páris területe egy és fél mérföld, kerülete több 4 és fél mérföldnél, így tehát mintegy 8 óra járásnyi. Lakosainak száma 1866-ban 1.825,274 volt, a házak száma 90.000. A 2—300 láb széles Szajna folyja keresztül kelettől nyugati irányban, s a roppant várost két részre osztja. Ha szemeinket az óriási város legközelebbi környékein jártatjuk végig, alig látunk egyebet, mint annak szakadatlan folytatását s csak egy fél mérföldnyi távolságra is a város területén kivül, negyvennél több helységet számlálhatni össze, melyek közé tartozik St.-Denis városa a hires bencze-apátsággal és 26,117 lakosával; továbbá Neuilly 17,545 lakosával, Courbevoie 9862 lakossal, Puteaux 9428 lakossal, Clichy Boulogne 17,3481., St.Cloud 5248 13,666 1., l.,Sévres a hires porczellán-gyárral és 6754 1., Arcueil 5024 ., Ivry 10,199 1., Charenton 6190 1., Vincennes 14,573 1., Montreuil 9235 1., az elhírhedt Pantin 8563 1., Aubervilliers 9240 1. stb. ugy hogy csak e helyeken is van összesen mintegy 200,000 lakos. A városterülettől továbbra, 1y2 mérföldnyi távolságban ott találjuk Versaillest 44,021 1., St.- Germaint 17,478 1., Argenteuilt 8176 1. és több más várost és helységet. Egyátalán véve azt lehet mondani, hogy Páris körül 6 mérföldnyi területen az egész vidék csupa várossal, faluval, nyaralóval, kertekkel stb. van elárasztva. Számos vasút vezet mindenfelé s pompás töltések jelzik már messziről az utat Francziaország központja felé. De térjünk át Páris várműveinek szemléléséhez, s vessünk mindenekelőtt egy pillanatot a város körfalaira, melyek árkokkal és glacikkal vannak ellátva, s melyek mögött pompás hadi utak vezetnek el. 85 kiszögellő védmű szolgál arra, hogy a 35 lábnyi széles vizi árok előtti szabadtér (glacis) folytonos tüzelés által járhatatlanná tétessék. A körfal kerületén belül kövezett katonai ut vezet. Közel ehhez s majdnem párhuzamosan megy a párisi körvasút (Ligne de Centure,) mely összeköt valamennyi Párisban egyesülő vasutvonalat, s a védműveken belül összeköti Páris nyolcz indóházát. A város falain 68 kapun át foly a közlekedés, melyek mindegyikénél egy-egy vámhivatal van felállítva. A város falain kivül egy fél mérföldnyi távolságra 15 külön erőd áll, melyek nagyrészt sánczokkal, redouteokkal vannak egymással összekötve. Könnyebb áttekintés végett három csoportra oszthatjuk ezen erődöket. 1. Észak-keleti vonal. E vonalon általában minden külerőditmény közt a Montmartretől északra fekvő St.Denis képezi a legfőbb támpontot. E város maga három nagy erőddel van körülvéve. Balról az Enghienbe és Montmorencybe vezető vasút tőszomszédságában, s azon hely mögött, hol a st.-denisi csatorna a Szajnába ömlik, fekszik a Briche-erőd; északról s a Rouillon patak túlsó oldalán ott van a Double Couronne du Nord; délről pedig a Fort de l'Est. E három védmű sánczczal s árkokkal van egymással összekapcsolva, mely utóbbiak könnyen tölthetők meg vízzel. St.-Denistől délkelet felé, Párishoz közelebb ott találjuk Aubervilliers erődöt. Továbbra ott találjuk az Ourcq-csatorna túlsó oldalán a bellevillei magaslatok folytatásán, Pantin fölött Romainville erődöt. Ez erőd a fősánczoktól csak 1800 lépésnyire fekszik. Ez erődtől az Ourcq-sáncz vezet el, s az átjárást a csatornán két csillagsáncz védi. Keletre és délre ott találjuk még mindig a Bellevilletől jövő magaslatokon Noisy, Rosny és Nogent erődöket, mely utóbbinál a Bellevilletől ide vonuló dombsor meglehetős meredeken végződik a Marne mellett. A nevezett erődök közt fekszenek kisebb térközökben a noi9yi, montreuilli, boissiérei és fontenayi védmüvek. Ezeken kívül a Marne torkolatánál egy 2800 lépésnyi hosszu sáncz és több védmű létezik. Itt vezet egyszersmind a Vincennestől Varennesbe vezető vaspálya. Mindezen járművek majdnem félkör alakban zárják körül Vincennes erődét, melyben Páris legfőbb hadiszertára létezik, s melynek hadgyakorló tere leér a Marneig. E folyón túl azon sarokban, mely a Marne és Szajna összefolyásánál képződik, Charenton-erőd fekszik, s ezzel be van fejezve az északkeleti védvonal. E vonal leginkább az által tűnik ki, hogy egy elsánczolt tábort képez, melyben 200,000 ember könnyen táborozhat. 2. Déli vonal: 4000 lépésnyire Charenton erődtől, a Szajna balpartján kezdődik a déli védvonal a kissé magasabban fekvő Ivry erőddel. Majdnem egyenes vonalban ettől, keletről nyugatnak következnek Bicêtre, Montrouge, Vauves és Issy erődök. Utóbbi 50 lábnyi magasságban fekszik az itt a városból kifolyó Szajna felett. E váracsok közt, melyek 3000—3000 lépésnyire fekszenek egymástól, vezetnek el a limoursi, illetőleg sceauxi és versaillesi vasutak. 3. Nyugati vonal: E vonal magától a természettől is erősen van védve, minthogy a Szajna, Meudon és Sévres mellett, északi és északkeleti irányban egész St.-Denisig foly, St.-Cloud, Boulogne (a hires erdővel), Suresnes, Puteaux, Courbevoie, Neuilly, Asnières, Clichy és St.-Ouen mellett. E vonal mentében öt híd vezet át a Szajnán. Az egész tájat itt a 415 lábnyi magasságban fekvő Fortresse de Mont Valerien uralja, honnan gyönyörű kilátás nyilik Párisra. Ez erőd, mely a legnagyobb s legszilárdabb valamennyi erőd közt, egyenes vonalban 16,500 lépésnyire fekszik Denis erődtől, Issy erődtől pedig 10,000 lépésnyire. Kétségkívül az erőditett Párisnak ez a leggyengébb oldala. Páris erődítési hálózata e vonalon igen hiányos. Megfejthetni e hiányt abból, hogy az akkori haditudomány elvei szerint, a mikor Páris körülvétetett erődökkel, a folyóvizek mint nagy akadályok