Vasárnapi Ujság – 1871
1871-05-28 / 22. szám - Pankovich István 22. szám / Arczképek, Hazaiak - A Commune vezérférfiai (Pyat; Grousset; Delescluze; Cournet; Gambon; Assi) 22. szám / Arczképek, Külföldiek - Pankovich István (arczkép) –á–r– 273. oldal / Élet- és jellemrajzok - Hribóczi g. k. fatemplom 22. szám / Hazai épitészet; emlékmüvek; régiségek - A londoni nemzetközi kiállitás kertje a megnyitás napján 22. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési dijak: a Vasárnapi Ujság és Politikai Ujdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajezárba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Gppelik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és m«Henntein és Voller, Wollzeile Nr. fi.— Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajezár. A pánszláv irányzatú orosz és russophil lapok közelebbről ismételve emlegették s élénk megtámadások tárgyává tették egy magyar püspök nevét, s elkeseredetten szóltak felőle, mint az oroszság veszélyes ellenségéről, holott épen oly egyházmegye élén áll, melynek népe nagy részben orosz vagy ruthén fajú és ajku. Mi, kik a nagy orosz és pánszláv uralmi törekvéseket természetesen egészen más szempontból nézzük, mint az említett lapok, már csak e dühös megtámadások által is épen az ellenkezőről lehettünk meggyőződve , mint amit ama mérges kitörések velünk elhitetni akartak. Ők egy ruthén ajku magyarországi nép püspökét saját népe, hivei gonosz ellenségéül akarják feltüntetni azért, mert népét a nagyorosz birodalmi törekvések ellen gondosan óvja s ezredéves hazájuk, Szent-István birodalmának hűségében, kapcsában megtartani igyekszik, — mert nem hagyja elfeledni nekik , hogy orosz ajkuságuk daczára is Magyarország állampolgárai s szerencséjükre innen laknak a Kárpáton s egy alkotmányos haza szabad intézményeinek részvevői, államjogokkal biró szabad polgárok; ők, a pánszláv izgatás lapjai, egy magyar-orosz püspökben ezt bűnnek s hivei iránt ellenséges indulatnak bélyegzik, s öt saját népe előtt mint árulót denuncziálják. Mi ellenben azt hiszszük, hogy a püspök, ki ezt teszi, s teszi eréllyel, kitartással, buzgalommal, szeretettel, épen ezzel bizonyítja be, hogy nemcsak jó hazafi, hanem a maga népének is igazi és leghívebb barátja. A püspök, akiről szólunk, kit a russophil lapok oly erős megtámadásokban részesítenek, de a kinek felrótt bűnét mi erénynek nevezzük. Pankovich István, munkácsi görög szertartású katholikus püspök, kinek arczképét s életrajza főbb vonásait ma mutatjuk be olvasóinknak. Pankovich István: Pankovich 1821-ben született Zemplénmegye Velejte községében, nemes, de vagyontalan szülőktől. Nagyon korán maradt árvaságra, mert atyját egy, anyját három éves korában elveszté. Vagyon és szülői gond nélkül maradván, talán csak az olvasás és írás elemeinél maradt volna tanultsága, ha hamar feltünedező tehetségei egy pár jótékony pártfogó figyelmét reá nem vonják, kik neveltetése s kitanittatása gondját magukra vállalták, sőt, falusi iskolái végeztével a kegyes-rendiek sátoralja-ujhelyi gymnasiumába küldötték. De a folyvást szebben haladó ifju nem sokáig vette igénybe jóltevői segélyét. Mihelyt abba a korba jutott, hogy kisebb gyermekek tanítása által maga kereshette meg önfentartása eszközeit, azonnal saját erejére támaszkodott s azon végezte a megkezdett gymnasiumi tanulmányokat Szathmárott. A papi tudományokat a görög szertartású katholikusok ungvári seminariumában végezte. Mint a pályavégzett papnövendék, ki a tudományokban való előmenetelén kivül megnyerő modora és mivelt társalgása által is kitűnt, a b. Vécsey családhoz ajánltatott nevelőnek, majd 1850-ben a kassai jogakadémiánál az államtan és bányajog tanszékére alkalmaztatott. De tanársága csak átmeneti állapot volt, mert egy év múlva áldozárrá szenteltetvén, ismét a magánnevelőség terére lépett s gr. Nákó Kálmán nevelését vállalta magára. E minőségében, részint a felsőbb körökkel való huzamosb érintkezés, részint s főleg növendékével tett nagyobb utazások nagymértékben növelték szellemi látkörét, s az élet és a tapasztalás zománczával vonták be az alapot, melyet kiterjedt olvasottság és tanulmányok által szerze magának. Beutazta Nyugat-Európát, azonkívül Egyiptomot, északi Afrika és nyugati Ázsia nagy részét; magáévá tette az összes mivelt nyelveket s megismerte a népek és társadalmak életét és viszonyait, és ugy tért vissza mint világot látott honfitársaink egyik legmiveltebbike. Ez utazásokkal egyszersmind a gondjaira bízott ifjú gróf nevelése is be volt fejezve s Pankovich most, mint a felekezeti papok egyik legkitünöbbike, az akkori m. kir. helytartósághoz tanácsosul jelesen az iskolai ügyekben előadóul neveztetett ki s ugyanakkor a körtvélyesi czimzetes apátsággal ruháztatott föl. Helytartó - tanácsosi állásában nem maradt soká, mert innen már 1866-ban munkácsi püspökké neveztetett ki, s ezzel az ország legfontosabb egyházmegyéi egyikének állittatott élére, hol ugy vallási és mivelődési mint nemzetiségi tekintetben sok és nagy föladat várt reá. D e feladatoknak s a hozzá PANKOVICH ISTVÁN.