Vasárnapi Ujság – 1872
1872-02-25 / 8. szám - Dr. Szabó József 8. szám / Arczképek, Hazaiak - Hauser Gáspár 8. szám / Arczképek, Külföldiek - Dr. Szabó József (arczkép) T. L. 89. oldal / Élet- és jellemrajzok - Viziló-vadászat a felső Niluson 8. szám / Táj- és uti-képek, Külföldiek - Király-pinguinek a londoni állatkertben 8. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Egy képviselő-választás 1869-ben 8. szám / Történelmi képek
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 frt. — Fél évre 2 frt. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár. Kolozsvár városa a legközelebb mult napokban kisérte örök nyugalomra azon férfit, kit pár évvel ezelőtt a pesti országgyűlésre küldött képviselőjéül. A veszteség nem csekély, mert épen ott talált, hol leggyengébbek vagyunk, valódi tudományos és alapos miveltségü férfiaink sorában. Dr. Szabó József azon mindinkább ritkuló emberek közé tartozott, kik a klasszikus miveltséget, a hazánkban korábban divatozott tanítási rendszer fényoldalait párositák az amattól emanczipált ujabb tudományos haladással, mi kivált exakt tudományokban egyedül képes megóvni az egyoldalúságtól, egyedül képes megadni a szakférfiúnak azt az átalános miveltségi alapot, melyen más szakok férfiaival találkozhatik, melyen ezekkel karöltve hathat, munkálhat, és melynek épen a szaktudományok jótékony visszahatása alatti terjedését, szélesbedését legbiztosabb jeléül tekinthetjük valamely nemzet művelődési fokának. Élete a tudományok szolgálatában, a művelődés érdekében folyt szüntelen; a tudomány szolgálatától — mint nálunk annyiakat — sem a társadalom, sem a közélet el nem vonta. Dr. Szabó József 1807-ben Csikszék Csik-Szereda nevü városában született; származásra nézve székely volt, s az is maradt mindvégig, valódi typusa azon fajnak, mely Erdély havasai közé beékelve, nemzeti sajátságait, az ősi tulajdonságokat oly híven megőrzé. Székely volt tetőtől talpig — egyszerűségében, őszinteségében, gondolkozásmódjában , egész eredetiségében; megtartotta e jelleget minden körülmény közt, ott és akkor is, mikor e tulajdonságok nem igen szolgáltak arra, hogy valakit grata personává tegyenek. Gymnáziumi tanulmányait Székely-Ud (1807—1872.) várhelyti végzé s a gyulafehérvári papnöveldében a bölcsészeti és hittani folyamokat hallgatá. Az orvosi tanulmányokat előbb Pesten, majd Bécsben végzé, és itt 1834-ben tudori rangot is nyert. Ezzel nem elégedett meg, mint — kivált azon időkben — ifjaink legtöbbje. Külföldre utazott a tudomány nagy kompheusainak közvetlen hatása alá, kiknek tevékenysége, különösen az orvosi segéd- és előkészitő tudományokban tett óriási haladások és vívmányok alapján, az orvosi tudományok történetében új korszakot alkotott. Göttingában, Berlinben, Párisban ismeretséget kötött kora legnevesebb tudósaival, velük, mellettük tanult, dolgozott és magával hozta azt a szellemet, mely csak a közvetlen kutatásból, az önálló tanulmányból meríthető, mely egyedül nevezhető a szó teljes értelmében tudományosnak. Kolozsvárra visszatérve, a fiatal orvos a legjobb kilátások közt kezdi meg pályáját , első felléptével ismertté len neve, biztosítva jövője. De ő nem akart csupán gyakorlati orvos maradni, ez nem elégitheté ki tanulásszomját, előszeretetét a tudománynak, mint önczélnak, mivelése iránt. Tanár lett. 1838-ban az újonnan szervezett kolozsvári orvos-sebész tanintézetben boncztan és szülészet, 1858-ban a különös a kór és gyógytan tanárává neveztetett ki, és e tanszéknek, a remélhetőleg nemsoká megnyílandó kolozsvári egyetemnél is bizonynyal díszére, hasznára vált volna. A kolozsvári orvos-sebész tanintézet rendkívül sokat köszönhet dr. Szabónak, ki 1860. év óta e tanintézetben szerzett érdemei jutalmául annak igazgatójává is kineveztetett. És ez érdemek nem voltak csekélyek, mert ez intézetet a czéljainak és rendeltetésének megfelelőleg lehető legmagasbb színvonalra emelé. Alig van Erdélynek megyéje, városa, mely e tanintézetben végzett jeles sebészt és gyakorló orvost ne mutathatna föl, mig az intézet székhelyén nem egy kiterjedt gyakorlattal s a közönség különös bizalmával biró sebész adhat tanúbizonyságot azon tudományos szellem jótékony hatásairól, melynek átültetője, gondos ápolója dr. Szabó volt. Az ő vezetése alatti intézetben működtek a pesti egyetem jeles tanárai közül is többen: Jendrassik , Lenhossek, Balogh Kálmán, Margó stb. A kolozsvári országos kórháznak 1858 óta igazgatója volt, s e körüli érdemei nem csekélyebbek. Itt nyerték a gyakorlat próbáját a fiatal orvosok, kik a tanintézetből kikerültek, itt tanulták az elmélet vívmányait a tapasztalati élet szükségleteihez al á Dr. SZABÓ JÓZSEF.