Vasárnapi Ujság – 1874

1874-03-01 / 9. szám - Az Erkel-ünnepély 139. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - A philadelphiai világtárlat (2 kép- és 4 ábrával) 139. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon

MÁRCZIUS 1. 1874. Télen át épen a városi vigadóban tartják az úgynevezett „Sári-bálokat." Azoknak nőkö­zönsége kizárólag a székely szolgálókból, a férfi rész a társadalom minden osztályából telik ki. Elképzelhető ezen mulatozás neme és módja. És pedig annyira látogatott bálok ezek, hogy a redout-bérlőre nézve egy-egy Sári-bállal semmi­nemű fényes vigalom nem ér föl. Brassó nemes hatóságát sürgették eleget a Sári-bálok s más utczai mulatságok betil­tására s egy kis rendőri fölügyeletre. Hanem mit nekik? A cseléd úgy is elvégzi teendőjét; ők pedig ország-világszerte sopánkodnak, hogy mily erkölcstelen a székely köznép. Pedig épen ők rontották meg, vagy engedték szemök előtt megromolni. És a székely nép mind nagyobb-nagyobb mennyiségben hordja haza Brassóból a megátkozni való czivilizácziót. A­melyik aztán Brassót jól kitanulta, az olyan előtt nyilt az ut nagyobb szereplésre Bukurest felé; s foly az élet vigan, a mig van valami hervadni való még az arczon s a lélekben. « Igaz, hogy ez igy van; s igaz, hogy ven­déglői szolgálatban s más olyan helyeken, a hol ügyesség által lehet elárusitani a kecset, — igaz, fájdalom, hogy székely leányokból telik ki a személyzet még szász és oláh­ lakta vidé­ken is. Azt mondják némelyek, hogy nem kell aggódni ezen, mert hiszen ha nem volnának ügyesek és kellemesek, nem kellenének az ördögnek sem. Csakhogy az az ügyesség és kellem, így használva föl, kárba vész és szégyent hoz a nemzetre. No hát így van! Fölmutattam a sötét képet én, a kinek fáj. Úgyis hirdetik eleget és pedig megnagyitva, azok, a­kik örülnek fölötte. De nem igaz ám, amit ők hirdetnek: hogy a mért egy rész ilyen, tehát az egész székely nép ilyen. Helytt Brassóban szerencsét talál sok. Iparos, szekeres emberhez férjhez menve családot alapit, s fő gondja az, hogy gyermekét majd „urak" iskolájában tanittassa. S a legna­gyobb rész haza­tér szülőföldére. Csinos ház­tartása, derült munkássága és boldog házi élete bizonyitják be utóbb, hogy nem romlott el Brassóban. Brassó magyarságáról s magáról Brassóról még többet is akarván irni, megkezdettem, im, a székely leányokkal, a kik nélkül Brassó, ha egy­szer kimaradnának, ugy megváltoznék, mintha kicserélték volna. Réthi Lajos: VASÁRNAPI ÚJSÁG. 139 A philadelphiai világtárlat. Az a kis kép, mely e sorok fölött áll, azt a nevezetes épületet tünteti föl, melyben az észak­amerikai Egyesült­ Államok nagy köztársaságának megalkotói 1776. július 4-dikén Philadelphiában világhírű függetlenségi nyilatkozatukat aláírták. Az 1876-ra tervezett amerikai világtárlat bizottsága e „függetlenségi csarnok" rajzát aczélba metszette és hivatalos pecsétjévé választotta. Az észak-amerikai Egyesült­ Államok lakói nagyszerűen akarják megörökíteni az 1876-ik évre tervezett philadelphiai közkiállítást, és a nagy köz­társaság alapításának ugyanez évben bekövetkező századik évfordulóját. Egy oly emléket szándékoz­nak emelni, mely magasságban fölülmúlván a föld kerekségén emberi kezek által készült valamennyi épületet, ama Bábel-tornyával fog versenyezni, melynek építését akkor kezdették meg, mikor a vi­lág még egyféle nyelven beszélt. E nagyszerű óriási terv, a­melyet az észak­amerikaiak megvalósítani szándékoznak, mintegy önkénytelenül is emlékünkbe idézi Babylonnak fel­hőkbe nyúló regeszerű tornyát. A szentírás nem ismeri építőjét, csak annyit tud róla, hogy az em­berek oly magas tornyot akartak építeni, mely az égig érjen, hogy az által neveket és emlékeket meg­örökíthessék. A pogány írók a torony építését, melyről nekik is volt tudomásuk, Belusnak tulaj­donítják, kiről az épületet Bábel-nek (Bel kapujá­nak) nevezték el. A Bábel tornyának romjait egy roppant romhalmazban vélik fölfedezve az Euphra­tes partján Hillah közelében, Bagdadtól 10 német mérföldnyire. Az óriási mű ez utolsó maradványa égetett és égetetlen téglának, mésznek, vakolatnak és földszuroknak szétomlott pyramis­ alakú törme­lékéből áll, melynek egyes darabjai ékirattal és csillagászati jegyekkel vannak borítva, és az egész romhalmaz még most is 260 láb magas. A philadelphiai torony magassága 1000 lábra van tervezve. A Himalaya és a Cordillerák legmagasabb csúcsaihoz képest e torony csak törpe semmiség lenne, de az emberi kéz által emelt épületeket, még a legmagasabbat is, tetemesen túlhaladná. Erről azonnal meggyőződhetik az olvasó, ha egy pillan­tást vett egyik rajzunkra, melyen a világ legmaga­sabb épületei vannak föltüntetve. A kép közepén a philadelphiai torony karcsú, szellős épülete látható, a­hogy az tervezve van; legközelebb áll hozzá a kölni székesegyház tornya,­­ mely a templom talajától számítva 500 lábnyi ma­­­gasra fog emelkedni, ha teljesen ki lesz építve. A Kheops nagy gúlája 480, Michael Angelo legna­gyobb műve, a római sz. Péter-templom kupolája 473, a Kephren gúlája 454, a strassburgi Münster pedig 438 láb magas, mely utóbbival a bécsi szent István-templom tornya (436 láb) és a landshuti Márton-templom tornya (434 láb) vetekednek. Már a londoni Pál-templom (375 láb) messze hátrama­rad e magasabb épületek mögött, s még szerényebb arányokban épültek az észak-amerikai nevezetesebb emlékművek, a Capitolium kupolája Washingtonban (287 láb), a Szentháromság-templom tornya Új-Yorkban (286 láb) és a bunkers­hilli csata emlé­kére emelt gránitoszlop (221 láb). A bécsi köz­kiállítás körcsarnokának kupolája 348 láb magas. Az óriási torony tervét Clarke és Reeves pol­gári mérnökök készítették s ők vállalták föl a ki­építést is. Építési anyagul az észak-amerikai ková­csolt vasat választották. A torony kerek lesz , át­mérője alapjánál 150 láb, mely tetejéig 30 lábra rövidül. Egész hosszában fölfelé egy 30 lábnyi át­mérőjű középcső (lásd az 1. ábrát) fog vezetni, melyben négy ülőhely (lásd 2. és 3. ábra) oly­képen lesz odahelyezve, hogy egy óra alatt 500 embert szállíthasson föl és alá, föl 3 perez alatt, le pedig 5 perez alatt. A­kik ezt a feljutási módot veszélyesnek tartanák, azok számára csigalépcsőt fognak építeni. Az egész torony úgy van tervezve, hogy rendkívüli magassága mellett is a legszilár­dabb épület leend. Az építési költségek egyelőre egy millió dollárral (2 millió­ért) vannak előirá­nyozva, s egy év alatt fog teljesen fölépülni. A hely, melyen állani fog, még nincs meghatározva, de a kiállítás területéhez oly közel fog lenni, hogy ezt a torony tetejéről kalcium és villanyfén­nyel a leg­pompásabban ki lehessen világítani. A kiállítási épület tervére pályázatot hirdet­tek, a­melyre 43 pályázó jelentkezett. A beküldött 43 terv közül a tíz legjobbat kiválasztották s készí­tőiknek több javítást és módosítást ajánlottak, melyeket a pályázókkal közöltek. A másodszor benyújtott terveket ismét gondosan megvizsgálták, s azok közül a Calvert Vaux és Radford által ké­szítettet fogadták el. Másik rajzunk az eme terv szerint építendő palota belsejét tünteti föl. A be­rendezésről egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy az a lehető legczélszerűbb teend, a­mi nem is csoda, mert tervezői valamennyi azelőtti köztárlat épüle­teit tanulmányozhatták s azok előnyeit fölhasznál­hatták, ellenben a tapasztalás által kitüntetett hát­rányait elkerülhették. — Például a bécsi palota egyetlen óriási kúpját a philadelphiainál 20 ívezett pavillon fogja helyettesíteni, melyek közül mind­egyiknek 240 lábnyi átmérője leend és egymással 150 láb kiterjedésű boltívek és 60 láb átmérőjű csarnokok fogják összekötni. Így tehát a roppant épület különböző részle­tei egy összefüggő egészet fognak képezni, egy óriási csarnokcsoportot, mely egy kiállítás minden czéljának és követelményeinek a legjobban meg­felelhet, több kiváló pontja s egyenes összekötő vonalai lesznek az épület széltében és hosszában, ugy hogy a látogató sehol sem fogja korlátozva látni magát, mert mindenütt 200 lábnyi széles tér­ben mozoghat, mely minden közbeeső szűkebb átjárás nélkül épen oly nagy térre fogja vezetni. Az épület belsejét feltüntető rajzunkon vilá­gosan áttekinthető ama boltozatberendezés, mely az imént említett eredményre fog vezetni. Láthatók az oszlopok, melyeken a roppant boltozatok pihen­nek. Négy-négy boltozat képez egy csoportot s páronként egyenes szögben metszik egymást. boltozatokat vasból és fából építik s a tetőt palá­­­val fogják befedni. A főépületet fedett előcsarnok veszi körül, melyből akárhol be lehet jutni. Az összes költségeket 4 millió dollárra számítják. A kiállítás befejezése után Észak Amerikának az állandó kiállítási épületeken kívül egy óriási tornya is marad fenn, a­melynek párja nem lesz az egész föld kerekségén. A­mi a kaliforniai mam­muth-fa a növények közt, az leend a philadelphiai torony az emberi kéz művei között. Lehet, hogy valami hasznos czélra fogják forditani és csillagá­szati toron­nyá vagy pedig légtüneti észleldővé fogják idővel átalakitani. 1­90 ábra. a— ——­^SEMI 2-ik ábra. 3-ik ábra. Az Erkel-ü ü­nnepély. A mult hét eseménye az Erkel-jubilaeum volt, mely az írók és művészek társasága kül­döttségének tisztelgésével kezdődött, mely al­kalommal a kör elnöke üdvözli az ősz zene­költőt meleg szavakkal, melyekre Erkel meg­hatottan azzal válaszolt, hogy élete hátralevő napjait is a magyar zene fejlesztésének kívánja szentelni. Este az ünnepi fén­nyel kivilágított színház minden zugában megtelt Budapest közönségének színe-javával, ott volt az egész író- és művészvilág, ezek között Liszt Ferenc, Volkmann Róbert és mint már említettük, Rossi, kire a magyar műzene ez első nagyobb szabású alkotása rendkívüli hatást tett. A karnagyi emelvényen, melyen az ünnepelt Pauli és Nádai urak által vezettetve megjelent, egy diszes babérkoszorú feküdt gazdag nemzeti szin sza­laggal, arany himzéssel. Ez Stéger Ferencz ajándéka volt, a himzés rajta neje és leánya müve. Stéger és neje, köztudomás szerint, Er­kel vezénylete mellett aratták legszebb babér­jaikat. A zenekarban részt vettek azok a régi pályatársak, kik „Hunyadi László" első elő­adásában is részt vettek, mint Szuck az öreg gordonka­művész, Ellenbogen első hegedűs, és Erkel ifjúkori pályatársa s testvére a zeneköl­tésze­tben : Doppler Ferencz, ki ez alkalomra rándult le Bécsből, hogy ez opera előadásában a fuvolát kezelhesse. Az előadás méltó volt az ünnepi alkalomhoz. A szinház legelső erői működtek benne közre, ezek között Kőszegi, ki ez alkalommal kétszázadikszor lépett föl Czi­lei szerepében. „Hunyadi László" egyetlen egy előadása sem történt meg nála nélkül. Hunyadi Lászlót Ellinger, Erzsébetet Nagyné Benza Ida asszony, V. Lászlót Stéger, Garát Odry énekelte, mindnyájan rendkivüli bravourral, Gara Mária szerepét pedig a szinte ez alka-

Next