Vasárnapi Ujság – 1875

1875-03-28 / 13. szám - Utazás a föld közepébe. Verne Gyula regénye (20 kép) -á-r- 199. oldal / Elbeszélések; genreképek - „Utazás a föld közepébe” (20 kép) 13. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez

200 12. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 21. — Tölcsérébe? még nem épen, de az ahoz vezető földalatti menetek egyikébe, valószínű­leg! S ez a legnagyobb szerencse, a­mi érhetett. — Ön szerencsének nevezi e borzasztó föl­fedezést? — Természetesen. Mert ez nyújtja az egyet­lenegy lehetőséget a menekülésre. — De egyszersmind a legborzasztóbb ha­lálra is: elevenen megsülni vagy egy vulkán kráterében szétszaggattatni! — Az is igaz. A közben egyre hágtak, fölebb-fölebb. A tutaj alatt forrt, buzgott a víz. A levegő forró gőzzel volt tele. A gyors haladás, vagy inkább rohanás által támasztott erős és üdítő léghuzam nélkül múlhatatlanul megfuladtak volna. Reggel felé az emelkedés még gyorsabbo­dott. A forróság is növekedett. S a tágas üreg­ben sárgás színezetű füst­párák gomolyogtak. Az üregbe jobbról-balról szűkebb üregek nyíl­tak, melyekből a sárgás füst között lángok csap­tak ki. — Nézze bátyám, nézze ! — mutatá Axel. — Azok kénes lángok, ez csak nem lephet meg a tűzokádó méhében? , ... * — De hátha e lángok elérnek minket is? o — Nem fognak elérni. © — Hogy van, hogy a viz nem oltja el? — Melyik viz? — A­melyiken úszunk. — Hiszen nem vízen úszunk már, hanem lávaszerű olvadt anyagokon. Nyolcz óra tájt új jelenség következett. Az emelkedés egyszerre megszűnt. A tutaj meg­állott , csöndesen libegett a folyadék felszínén. — Mi ez? — kérdé­ssel. — Egy kis szünet, a­mi a tűzokádók mű­ködésében gyakran szokott beállani, de ne félj, nem tart soká. Ha soká maradnánk egy hely­ben , ki nem állhatnók a forróságot. A szünet csakugyan nem tartott soká. Né­hány percz múlva új emelkedési roham ragadta meg a tutajt. De a szünet több ízben ismétlődött, s bizonyos szabályszerűség látszott benne mind tartamára, mind sűrűségére vonatkozólag. Csak­ 7 O , hogy minden szünet után a mozgás rohamosabb s gyorsabb lett mint előbb volt, mintha a vulkán a szünet alatt erőt gyűjtve kétszerezett hata­lommal ragadná őket a magasba. A szünetek ö ö alatt majd megfulladtak a forróságtól és a kén­kőszagtól, mozgás közben alig érezték azt. e ' o o De az egész jelenet valami oly kábító, mondhatni őrjítő hatást gyakorolt reájuk, hogy kivált Axel, a leggyöngébb fejű mind hármuk között, csak nagynehezen tudta megtartani önuralmát, hogy százszor is bele ne rohanjon a lávaárba, vagy fejét egy ugrással az izzó szikla­falon ne zúzza szét. Mintha folytonos ágyúzást hallott volna, melynek tompa bömbölései mind gyorsabban­gyorsabban követték egymást, míg körül az egész föld remegett s a gránit sziklák ingadoz­ó O­O O­tak. Ez ingadozás megragadta a tutajt is, mely kerengve libegett a forrongó folyadék tetején, mely sustorgott alatta, míg felülről tüzes hamu­eső szakadt reá. A sziklából kitörő lángok nyal­dosták a tutajt. Mintha egy óriási szelelőből betörő fuvallat szitotta volna a föld alatti lán­gokat. Még egyszer feltűnt Axel szemeiben a Janó alakja, tűz­keretben, s azon túl nem érzett sem­mit, csak mintha egy ágyú csövébe lett volna betömve, abban a percmben, mikor azt épen elsü­tötték, s várná — mikor lövik ki, mikor szakad­nak szét tagjai . . . (Vége követk.) romjai között is eljátszák; Schliemann tanár úgy is fölfedezte már a helyet, a­hová a szép görög menyecske lovagjával megszökött. .­' A Szőke és barna nő­k. A barna nők férj­hez menetele biztosabb, mint a szőkéké. Legalább Beddon orvos úgy számította ki, hogy Angolország­ban száz szőke nő közül 37 marad pártában, míg száz barna közül átlag véve csak 18 marad férj nélkül. •/­ Új El­ Dorado. Guyana dél-amerikai tarto­mánynak Francziaországhoz tartozó részében köze­lebbről egy 200 kilogramm súlyú színarany darabot találtak, melynek értékét 600,000 frankra becsü­lik. Az itteni aranytermő vidéken már évek óta több aranyásó társulat működik nagy sikerrel. Most azt tervezik, hogy az Oyapoknak és mellék­folyóinak vizét más mederbe vezetik, mert biztosan tudják, hogy e folyók ágya tele van termésaran­nyal . Az udvari naptárból. Az 1875-ik évre ki­adott udvari naptárból közöljük a következő szám­adatokat. Az aranyg­yapjasrend tagjainak összes száma 72, a katonai Mária Terézia rendé 65, (1 nagykeresztes, 8 középkeresztes, 59 lovag); a magyar kir. szent István rendé,252 (155 nagykeresztes, 25 középkeresztes, 72 lovag), — az osztrák császári Lipótrendé 1722 (278 nagy- Janó meggyújtotta a fáklyát. UTAZÁS A FÖLD KÖZEPÉBE. Tüzes hamueső szakadt. Egyveleg.­ ­/. Asphalt-papir. Egy idő óta asphalt-papirral vonják be a selymet s más értékesebb tárgyakat, hogy a nedvességtől megóvják. Az ily papírból készített csövek a vascsöveknél egy ötödrés­szel könnyebbek s vízvezetéki csövekül nagy sikerrel használhatók. .­. ..Szép Heléna" Stambulban. A „Szép Heléna" czimü operettet valaki török nyelvre for­dítván, közelebbről adta elő azt Konstantinápoly­ban egy örmény szinészcsapat, még pedig teljes sikerrel. Most már alig van egyéb hátra, minthogy ez átalánosan ismert víg operettet a régi Trója keresztes, 352 középkeresztes, 1092 lovag) — az osztrák császári vaskorona rendé 4877 (607 első, 965 másod, és 3305 harmad osztályú lovag), — az osztrák császári Ferencz József rendé 5356 (326 nagykeresztes, 1102 csillag és csillag­nélküli comb­ur, 3925 lovag). A rendek­­ pedig az arany­gyapjas rendet külföldiek közül bír­ják 15-en, a Mária Terézia-rendet 5-en, a szent István rendet 129-en, a Lipót-rendet 992-en, a vas­korona-rendet 2591-en, a Ferencz József-rendet 2015-en. Az „Erzsébet Terézia" katonai alapít­vány tagok száma 21. A csillagkeresztes hölgyeké 964. Cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos létezik 382, kamarás 1254, a császár-királyné palotahöl­gyeinek száma 227, ezek közül 51 hgnő, 71 titkos­tanácsosné, 25 titkos tanácsos özvegye, 51 kama­rásné, és 29 kamarás özvegye. •­­ Kávéfa-betegség. A ceyloni kávéültetvé­nyeseket nem csekély aggodalomba ejtő a kávébok­roknak egy egészen új nemű betegsége, mely már is nagy pusztításokat tesz ültetvényeikben. E betegség igen apró gombák alakjában mutatkozik, melyek a kávébokor leveleinek alsó felén állnak elő, s me­lyektől a levelek azonnal hervadni kezdenek s csak­hamar elpusztulnak.

Next