Vasárnapi Ujság – 1875
1875-05-02 / 18. szám - Mednyánszky Sándor 18. szám / Arczképek, Hazaiak - Verne Gyula 18. szám / Arczképek, Külföldiek - Verne Gyula (arczk.) 273. oldal / Élet- és jellemrajzok - A műcsarnok a sugáruton 18. szám / Hazai épitészet; emlékművek; régiségek - Boyton kapitány utazása: 1. Elindulás. 2. A doveri kikötőben. 3. Reggelizés a hullámok közt. 4. A tengeren 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Vitorlás hajók: Brigg 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Vitorlás hajók: Briggskunner 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Vitorlás hajók: Cootter 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Vitorlás hajók: Gőzös nave 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Vitorlás hajók: Nave kedvező széllel 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Vitorlás hajók: Nave lanyha oldalszéllel 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - „Az uszó város” (10 kép) 18. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
18-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXII. évfolyam. HIRDETÉSEK DÍJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár; többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Haaxenstein és Vogler Wallfischgaase Nr. 10, Mosse R. Seilerstatte Nr. 2 és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22. VERNE GYULA. lvasóink Verne Gyula rendkívüli utazásaiból vett kivonatokkal gyakran találkoztak lapunkban. Most a szerző életrajzát és arczképét mutatjuk be. A művek után, — vagy inkább közben, — ma a költőt magát vezetjük olvasóink elé. Költőnek mondjuk őt bátran , mert e nevet megérdemli, a ki egy uj műfajt teremtett az irodalomban s azt annyi képzelettel s oly hatalmas előadási tehetséggel miveli. A műfaj, melyet Verne teremtett, a természettudományi regény. Műveinek, melyeket a „rendkivüli utazások" közös czíme alá foglalhatunk, tárgyait a természettudományból, a természetrajzból s a természeti földrajzból veszi; s annyi tudományos alapot vet alájuk, hogy azok a legtanulságosabb olvasmányok közé tartoznak. De hogy ne pusztán tudományos művek legyenek, azt képzeletének ama merész, — bár mindig bizonyos határok között maradó és biztos fogása által éri el, mely szerint a természeti törvények szoros alkalmazásán tul az absolut lehetségest a lehetetlentől elválasztó határokig megyen, s oly mesét alkot, melyben a tudós nem botránkozhatik meg, bár tudja, hogy az, szorosan véve, mégsem történhetett meg. Szándékosan mellőzi a lehetőség egyik vagy másik föltételét, anélkül, hogy valamennyivel s az egésznek összeségével szakítna. Például a holdbeli utazásban a leveg ereje, gyorsasága, a föld és hold vonzása, a levegő ellenállása, látszólag minden tényező, a legpontosabb számítások alapján, tekintetbe van véve, s mégis érezzük, hogy az egész nem történhetett meg, mert az ember mégsem bir oly erőt fejteni ki s hozni alkalmazásba, mely őt a föld vonzási körén tul röpítse. A tengeralatti utazásban, művei e legköltőiebbikében, roppant tanulmánynyal fölhasznált mindent, a mi a tenger természetrajzából, vizei, mélyei s feneke ismeretéből, a tudomány birtokába jutott, s mégis e bámulatos hős, e Nemo kapitány és törhetetlen erejű hajója— csak képzeleti alkotások, igaz, hogy a legszebbek közül valók a regényköltészet birodalmából. S hogy Vernében a tudósnál nem kisebb a költő, bizonyítja az, hogy művei közül azok a legsikerültebbek, melyekben legerősebb szálakból álló regényt szőtt a természeti leírások közé, amelyekben képzeletét a legszabadabban ereszti szárnyra nemcsak a természeti , hanem az erkölcsi világ rejtelmeinek kutatásában is; s bizonyítja az, hogy a költő legnevezetesebb tehetségeivel, a világos és erőteljes alakítással, s a nemes lelkesülés, mély érzés és egészséges humor adományaival nem közönséges mértékben bir. Ily tulajdonok által vívta ki Verne Gyula, hogy ma Európa legolvasottabb írói közé tartozik, hogy művei, melyeket évről évre bocsát világ elébe, nemcsak otthon számos kiadásokat érnek, hanem minden nyelvre lefordíttatnak s száz meg százezer példányokban kelnek el. Pedig ő sem találta meg egyszerre hivatása s tehetsége biztos útját. Névtelen, a kezdet nehézségeivel küzdő író volt először, ki különféle irodalmi nemekben próbálkozott s eleinte csekély sikerrel. Talán épen a legnagyobb tehetségek sorsa először a sötétben tapogatózni, mielőtt igazi ujjukat megtalálnák. Verne Gyula, ki 1828-ban, február 8-án Nantes-ban született, 1850-ben, tehát 22 éves korában egy versekben irt vigjá VERNE GYULA.