Vasárnapi Ujság – 1875
1875-05-09 / 19. szám - Fővárosi tárczák Borostyáni Nándortól: Kikeletkor 297. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Rajzok az őstörténelemből Szalay József. IV. A kősirokról 297. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
17. SZÁM. 1875. ÁPRILIS 25. VASÁRNAPI ÚJSÁG. — Hiller Gábor nevű pécsi ügyvéd a napokban a „Iungáriá"-ból, a hol szállva volt, eltűnt; hátrahagyott levelében azt irja, hogy vagyoni viszonyai miatt öngyilkossá lett. Mint a pécsi lap irja, Hillernek ott 100,000 frt adóssága volt. — Az angol szabadkőmivesek összes páholyai mult szerdán avatták föl a walesi herczeget — az angol trónörököst — valamennyi páholy nagymesterévé. Az ünnepélyen több mint 12,000 szabadkőmives volt jelen. Angolországban összesen több mint 1500 páholy van, csak magában Londonban és környékén 200, 470,000 taggal. Az angol észak-sarki expediczió május 29-én indul el hosszú és viszontagságos útjára. Elutazásuk előtt az expediczió tisztjei rokonszenves ovácziók tárgyai lesznek. A társulat, a tengerész-tüzérek és London földrajzi városa külön-külön fogják megvendégelni a vállalkozó utazókat. Az expedíczió egyik hajójának parancsnoka S. Nares kapitány, ki az utolsó négy évben a királyi yacht parancsnoka volt, s különösen a „Heron" ágyúnaszád vezetése által tüntette ki magát a kanadai tengeren a fém zavar-ka •rrgások alatt. Az egész expedicziónak és egyúttal a második hajónak parancsnoka Markham Albert. tz a khinai háború alatt egy khinai kalózhajót elfogván, mint tengerésztiszt lett nevezetes, nagy tengeri utakat tett és egy pár kitűnő művet is irt. Legutoljára a „Sultan" pánczélhajónak volt parancsnoka. Markham magával visz egy óriási nagy fekete kutyát is, mely a tengeren nevelkedett föl és még egy napot sem töltött szárazföldön. — Payer és Weyprecht, az osztrák-magyar észak-sarki expedíczió érdemdús vezéreinek a londoni földrajzi társulat kiadta az ezidei két nagy aranyérmet. Szokatlan eset Ugyan — monda Rawlinson elnök a társulat legutóbbi ülésén — hogy ugyanazon érdemért ketten nyerjenek kitüntetést, de a jelen esetben ők annyira „par nobile fratrum", kiknek érdemei közt különbséget tenni nem lehet. — Különös halállal múlt ki közelebb Tupadlban (Csehország) egy 75 éves kisasszony. Épen a fás kamrában volt, midőn kívülről valami zajt hallott. Meg akarván nézni annak okát, nagynehezen kidugta fejecskéjét a kamra szűk ablakán, hanem nem tudta többé visszahúzni. Addig erőlködött és rángatózott, mig nyakában az ér megpattant. Az ablakot le kellett bontani, hogy holttestét kiszabadithassák. — Alkalmazást keres vidéken közjegyzők, községi jegyzők vagy ügyvédek mellett mint segéd egy nőtlen férfiú, a ki több évig községi jegyző volt, s ügyvédi irodákban is sikerrel működvén, mindkét téren sokoldalú elméleti és gyakorlati ismeretekkel bir. Bővebb értesitéssel dr. Mayer Sándor köz- és váltóügyvéd szolgál (3 korona utcza 10. szám), hová az ajánlatok czimezendők. Halálozások: Ali József, fővárosi bizottsági tag, egyike Budapest legérdemesebb és tekintélyesebb polgárainak, I. hó 2-dikán hunyt el 76 éves korában. Még a negyvenes években ő alapíta itt az első temetkezési egyletet, a szabadságharcz idején pedig hazafias magatartása által tünt ki. Egy ideig mint toborzó járt utczáról utczára a nemzeti lobogóval kezében. Pest városának ama korszakból kelt fölhívásai között nincs egy sem, melyen Aul neve elő nem fordulna. Az 1849 ápril havában a fővároshoz ért magyar hadak elé temérdek élelmiszert s bort vitt ki, melyet házról-házra járva gyűjtött. Az ötvenes években egy ideig teljesen elvonulva élt falun. Jótékonyságáról is ismeretes volt, s végrendeletileg is nagyobb összegeket hagyott ily czélokra. Kovách Károly zalamegyei bizottsági tag s a zalaegerszegi takarékpénztár elnöke Kovách Zsigmond pécsi püspök testvérbátyja — f. hó 1-én hunyt el 57 éves korában. Bonyhádi Perczel Lajos, a budapesti kir. tábla elnöki titkára, Perczel Béla igazságügyminiszter unokaöcscse és Báth K. főpolgármester veje, képzett s szorgalmas hivatalnok, f. hó 5-jén hunyt el Budapesten élte 31-dik évében. Szemere Miklós költőnket mély csapás érte. Leánya Szemere Ida, Pajzsos Andorné meghalt ápril 19-én 30 éves korában Lasztóczon. Nagy László, királyi tanácsos, Pest megye és a Jászkun-kerületek tanfelügyelője, számos jeles tankönyv szerzője s a tanügy egyik kiváló szakembere, f. hó 6-án 59 éves korában Budapesten elhunyt. Elhunytak még: Kajdán Miklós, fővárosi bizottsági tag s a közvágóhíd gondnoka, Budapesten, I. hó 1-én, 68 éves korában. — Álmány József, Nagyvárad egyik legidősebb polgára, 73 éves korában. — Özv. Péchy Pálné, szül. Uray Zsófia asszony, Pusztalakon, Szatmármegyében, élte 72-dik évében. — Draskovich Károly földbirtokos Félegyházán. — Jakabffy Sarolta Uj-Aradon, 19 éves korában. (A szerencsétlen fiatal leány halálát azon égési sebek okozták, melyeket mult év farsangján kapott ruhájának meggyulása folytán). — Drucker Károly polgár Szegeden. — Anenbachi Fischer Antal nyugalmazott őrnagy Budapesten, f. hó 3-án 63 éves korában. — Özvegy Jörg Józsefné asszony (a magyar államvasút budapesti másodállomásfőnökének, Jörg Józsefnek édesanyja) Máramaros-Szigeten. Külföldön elhunyt: Waldeck Jsínos Frigyes, kit Európa legidősebb emberének tartottak, ápr. hó 30-kan Párisban, 110 éves korában. A boldogult, ki mint szenvedélyes , utazó és kitűnő rajzoló jelentékefy hírnévre tett szert, 1766. márcz. 16-án született Prágában, 1785-ben Levaillantval már a „jó reményfoknál" volt s keresztül búvárolta Délafrikát. 1788-ban tért vissza Párisba; 1794-ben mint önkénytes keresztül harczolta az olasz hadjáratot, honnan a sereggel Egyiptomba ment. Majd Madagaskár szigetet látogatta meg, keresztül utazta az indiai óczeánt, honnét Chili és Guatemalába ment. Nagy utazásait kitűnő rajzokban örökítette meg. Waldeck, ki Robespierre ismerősei közé tartozott, „Régészeti és festészeti utazás Yukatánban" czimü könyvet is irt. Szerkesztői mondanivaló. — Z. B. A sárosi vár regéje tehetségre mutat. De nem bírja még a költői alakítás titkát; nem világos, s nem tudja elválasztani a felesleges czafrangot a lényeges tartalomtól. Tanulmány és gyakorlat, kivált kisebb tárgyakon előbb, sikert arathat még. — Angyalosy. Czikkének ezt a czímet adja: „Alföldi népszokások". Aztán így kezdi: „B. megye egyik legregényesebb tája: az úgynevezett Alföld népeinek szokásait kívánom ismertetni." Tehát B. megyének (azt hisszük Békést vagy Bácst érti a szerző, mert sem Baranya, sem Borsod, sem Bereg, sem Bars nem számíttatik az alföldhöz) — tehát B. megyének regényes tájai vannak s azok egyik legregényesebbike az úgynevezett Alföld. Furcsa fogalmai lehetnek az alföldről, mely egyetlen megyének egyetlen tája, és a regényesről, mely bizony nem igen található az alföldön. A czikk tartalma : t. i. maguk a népszokások, épen olyan korrekt, mint ez a bekezdés. Nem adjuk — s nem is kérünk belőle többet. — „Az éji táncz." Csinosan gördül; de tárgya, eszméje nagyon ismeretes; s kidolgozása semmi újat nem nyújt, ha csak azt nem, hogy befejezése nagyon homályos. — Bánatfy. Mivel a költemények sokkal gyarlóbbak mintsem közölhetnők, az értesitést sem tartjuk szükségesnek közzétenni. — B. S. „A szerelem csalódás." Igaz, hogy a sorok rövidebbek, mint prózában szokás végig irni a sort. De ezen az egy sajátságon kivül semmit sem birtunk fölfedezni, a mi arra mutatna, hogy verssel van dolgunk. Hogy mértéknek, rímnek nyoma sincs , az legkevesebb ; de hogy eszme, kifejezés, logika és nyelvtan mind teljesen hiányzik, már az nagyobb baj. A „szegény ember" nem sokat ér; humoros volna, de humora nagyon is ártatlan, egész a bágyadtságig. A másik kis dal jobb volna tán, de így magában ez is nagyon kevés. Várunk hozzá valami hasonló fajtát. — Seregélyes. Nem érdektelen számítás. Alkalomszerüleg csinálunk vele valamit. — G. I. A passiódalok közelebbről megjelennek. A többit kívánsága szerint. — K. V. Kivánatához képest „határozottan kijelentjük" — hogy beküldött költeményében (Az áldozatok) szikráját sem találtuk a költői tehetségnek. — Egy csillag története. Nem vagyunk barátai az ilyen ábrándos, csinált történeteknek. Ami pedig benne valóság (a költő története s pályája) — hányszor meg volt már írva versben és prózában ! SAKKJÁTÉK. 805. sz. feladv. Zagyva Imrétől (Debreczenben), Sötét. b c d7ilágo!,ef * h Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond. 799-lik számú feladvány megfejtése. (Szerényi Irmától Budapesten.) Vili Sbt. 1. HgT—e6 Hg5—e6: (a) 2. e2—e4( tetsz. szer. 3. Vg6—g2—e8 matt. a) 1 Kd5—e6 (b) 2. Vg6— eSfstb. b) 1 e4—e3 2. He6—e7 f stb. Hnlyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József. — (Jelsén: Glesinger Zsigmond. — Sárospatakon: Gérecz Károly. — Szebreczenben: Zagyva Imre. — Sziget-Csépen: Mayer Károly. — Miskolczon: Hartmann testvérek. — Egerben: Tilkovszky Fridolin. — Szabadkán: Kosztolányi Árpád. — Óváriban: Szilágyi Kálmán. —C'tengeren: Ifj. Kaufmann Xoe. — A budapest tud. és műegyetemi olvasókör. — A pesti sakk-kör. Hibaigazítás; A 804. sz. f. tévedésből a két király állása elcseréltetett. A világos király e2-re, a sötét pedig e6-ra állítandó. HETI-NAPTAR. C Exaudi Hermina Bérezi Asp. Nereus Mueius Bonifáez f Izidor Hold változásai. © Holdtölte 20-án 10 óra 6 perczkor reggel. Hónapi és hetinap Katholikus és protestáns naptár II Vasára. 10 Hétfő 11 Kedd 12 Szerda 13 Csill. 14 Pént. 15 Szomb május 0 6 Niz. Gergely Antonin pápa Beatrix Pongrácz Szervácz püspök Ilonifácz püspök Zsófia szűz Görög-orosz naptár április (ó) 27 E 2 Simon pápa 28 9 vértanú 29 Jázon és Sos. 30 Jakab apostol 1 Iliius 2 Nagy Athan 3 Timotheus Izraeliták naptára Ijár Bosch. 4 Nikanor 5 Félböjt 6 B. husv. el. 7 Templomsz. 8 Félböjt 9 Noe 11 Sah. 3. p. Akare Nap két nyug. két Holdi nyug. ó. p. 6 p. é. 4 33 7 21 ~ p. 4 32 7 22 4 30 7 23 9 50 4 29 7 25 11 4 27 17 26 este 9| 4 26 7 27 1 26 4 25 7 28 2 36 _ 6. p. 7 12 1 reg 8. 8 291 0 32 1 10 1 37 1 58 2 IC 2 31 Tartalo 111. ,11. Lajos király és udvartartása (arczképpel). — Édesanyám te vagy most is... — Isztria és Dalmáczia (három képpel). •—• A léghajózás újabb áldozatai (képpel). — Az úszó város (folyt., két képpel). — Egyveleg. — Melléklet: Kikeletkor. — Rajzok az őstörténelemből, IV. — A hétről. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola.— Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Nyilttér. — Hetinaptár. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L ezukor-utcza 11. sz.)