Vasárnapi Ujság – 1875
1875-06-27 / 26. szám - A fóthi Garay-ház (képpel) Ompolyi 404. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
24. SZÁM. 1875. JUNIUS 13. VASARNAPI UJSAG. 405 S e kis házban, melynek udvarából közeli kilátás nyilik Szent László hadi dicsőségének egyik szinhelyére, a mogyoródi hegyek gerinczeire, született meg a költő agyában és készült is el jó részben „Szent László", melyet Garay kegyeletteljes hálával Károlyi István grófnak, Fóth urának ajánlott. A fóthi pompás könyvtár őrzi ma is e mű ama díszpéldányát, melynek előlapján Garay rövid, de ép oly megható, saját kézirású sorokban ad kifejezést Maecenása iránti kötelezettségének. „Szent László" hatodik énekének első szakában pedig, a mogyoródi ütközet csatahelyének leírásánál megörökité a költő a községet is, melyben e költeménynek létet adott: „ A Dunát elhagyva a vadon mögül Síkra érnek, mely előttük elterül; S a hegyig tart, melynek neve Mogyoród, Messze távol, mint folt látszik rajta Fótit." Rövid tartózkodás után Garay és családja Fóthról visszaköltöztek Pestre, hol nemsokára a tökéletes megvakulás az éj homályát bobta a szemekre, melyekből annyi jóság sugárzott, s 1853. november 5-én egy végzetteljes szélhűdés véget vetett a nemes életnek, mely annyi odaadással és szenvedéssel szolgálta hazája ügyét. Fóthon ma is élénk kegyeletben él a község ideiglenes, jeles lakójának emlékezete, s midőn pár hóval ezelőtt, a „Váczvidéki Lap" hasábjain a Garay-háznak emléktáblával jelölészabtám föl a falu értelmiségét: Somserehegyi József, a tóthi r. kath. egyházközség hazafias lelkésze azonnal késznek nyilatkozott e kegyeletes jelvény költségeinek viselésére. Ma már diszes vörös márványtábla jelzi a szerény házat, a következő felirattal. ..Itt lakott Garay János 1851-ben, s költő ..Szent László"-ját. A KRENZENI VIZGYÓGYINTÉZET. HOLTUM JÁNOS AZ „AGYUKIRÁLY MUTATVÁNYA PARISBAN