Vasárnapi Ujság – 1875
1875-08-08 / 32. szám - Az ajnácskői fürdő. Dr. Rózsai József 502. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
502 32. SZÁM. 1875. AUGUSZTUS 8. nevű oszlop és győzelemjel a konstantinápolyi uton, Nistől délre emelkedik nem messze az országúttól. A koponyákat már jobbára kiszedték a torony üregeiből s eltemették; csak annak csúcsa felé látható még itt-ott egynehány koponya, a mint az üregből az utasokra meresztik tekintetüket. Másik képünk a barlanglakók falvát mutatja be. E szerencsétlen bolgárok, kik egykor évek előtt még többi fajrokonaikhoz hasonlóan rendezett községekben laktak, az orosz izgatásnak áldozatai. Az 1860-ik év a bolgárok politikai életében époly jelentőségű, mint az 1848 az európai népek életében. Az 1860-ik év a sokáig hamu alatt lappangó gyúanyagot lángra lobbantotta Törökország északi tartományaiban. Gortsakoff herczeg kiáltványa, melyet a ráják helyzetének javitása iránt a nagyhatalmakhoz intézett, nem nyugtatta meg a kedélyeket, s 1860-ban már egy nagy bolgár forradalom kitöréséről beszéltek. A török kormány e bajokat, melyek komoly szint kezdettek ölteni, azzal nyomta el, hogy a fölkelést, mely csak keletkezőben volt, csirájában fojtotta el. A nyugtalankodók itt-ott felütötték ugyan fejüket, egyes vidékeken voltak is felkelő csapatok és összeütközések, de a zavar mindig csak egy szűkebb helyen maradt s átalánossá nem nőhette ki magát. A levert felkelők egy része a hegyekbe menekült és igy alakultak legtöbb vidéken veszedelmes rablóbandák, a békétlenek pedig, kik a kényszerviszonyokkal nem tudtak megbarátkozni, azok kivándoroltak hazájukból. Az orosz kormány kapva kapott a kedvező alkalmon, a bolgárokat legszebb ígéretek mellett Krímbe telepítette, hol a tatárok kivándorlása következtében a népesség jelentékenyen megfogyatkozott. 1861-ben ezerenként vándoroltak ki a bolgárok, különösen a Duna mellékéről. De az a tejjel és mézzel folyó Kánaán, milyennek az orosz ágensek Krímet feldicsérték, nem elégítette ki a bolgárok igényeit. Nem érezték magukat új hazájukban még annyira sem otthonosan, mint a török kormány zsarnoki igája alatt s újra visszakívánkoztak előbbi hazájukba. Mialatt a bolgárok kivándoroltak, a török kormány az általuk elhagyott földekre és falvakba tatárokat telepített le a Krímből, kik az uj jövevény bolgárokkal hazát és birtokot cseréltek, ugy hogy 1862-ben a bolgárok volt lakóhelyein mindenütt krimi tatárok voltak otthonosak. A bolgárok legnagyobb része visszajővén régi hazájukba, elhagyott tűzhelyeiket már nem vehették birtokukba, mert ott már mások ütöttek tanyát: kénytelenek voltak tehát barlanglakokat és nyomorult viskókat építeni, melyekben megvonhassák magukat. Félig földbe ásott, földdel és rőzsével födött és a földből hosszan kinyúló nád kéményekkel ellátott putrikat százával láthatni a Lom folyó mentén, különösen Vaszilovce falu környékén, melyeknek lakói emigrált bolgárok. Hogy e nyomorult, egészségtelen és szegénységüket teljes mérvben igazoló viskókban is szívesebben laknak e szegény emberek, mint lakhattak volna az oroszok által számukra épített falvakban, kiáltó bizonysága annak, hogy még ilyen körülmények között is elviselhetőbb a pogány "barbárnak kikiáltott török uralma, mint a faj- és vallásrokon orosz hatalom dédelgetése. Erődi Béla: Az újnácskői fürdő. Dr. Rózsay József főorvostól. Az ajnácskői fürdő (Bataházi puszta) néhány percznyi távolságban fekszik Ajnácskő helység mellett, Gömör megyében, 859 lábnyi magasságban a tenger színe felett. Alig lehet kedvesebb pihenő, mint ezen gyógyhely. Bazalthegyektől körülfogva, egy csoport falusi kinézésű tiszta épület áll egy szép erdő tövében. Keletről és délről a Medves hegység, nyugatról az u. n. várhegy, északról ismét hegyek veszik körül, ugy hogy e kies helynek az időjárás viszontagságai ellen minden oldalról védve, mindazon tulajdonságai megvannak, a melyek egy gyógyfürdőnek helyi föltételei. A gyönyörű völgyben sudár fasorok között buzognak föl az ajnácskői földvas-kénes vizek. Földtani viszonyok: Termékeny fekete föld, 8 vastag, alatta több lábnyi mély kékes agyag, aztán homok, melyből az ásványvíz sok szénsavgázzal fakad; a viz nem egészen emelkedik földszinig, a kutaknak lefolyása nincs; a merítésnél azonban észrevenni, hogy nagy vízmennyiséget képesek szolgáltatni. Esős időben, mikor a földfelületet viz boritja, látni, hogy itt mindenütt gáz fejlődik. Az ajnácskői gyógyhelynek három eredeti forrása van : a régi főforrást, báró Kemény Gábor, Ajnácskő birtokosa tiszteletére a magyar orvosok és természetvizsgálók Keményforrásnak nevezték el, a másodikat dr. Kovács Sebestyén Endre tiszteletére Kovács - forrásnak, a harmadikat Széchenyi-forrásnak. Van azonkívül két hatalmas ásott kút, a felső és alsó fürdőkút. A középhőmérsék: a Kemény-forrásban 10.01 C; a Kovács-forrásban 12.,R ° C; Széchenyiforrásban 12.,,° C; a felső fürdőkútban 10.4 ° C; az alsóban 13.,1;° C; a levegő középhőmérséke 1 0 C. A három forrás fajsúlya: 1.002154, illetőleg 1.001952 és 1.00192. Tartalmaznak csekély mennyiségű jód mellett halványt, kénsavat, szénsavat, kevés kovasavas, vasoxydult, timföldet, strontiánt, meszet, magnesíát, hamanyt és szikenyt. Ezen alkatrészek következő só-összetételekben fordulnak elő: kénsavas hómereg (a Szemény-forrásban 1000 rész vízben 0,01 rész), konyhasó (0,07 r.), forrássavas nátrium (0,08 r.), szénsavas szikéreg (0,13 r.), szénsavas mész (0,72 r.), szénsavas magnesia(0,17 r.), szénsavas vasoxydus (0,13 r.), alfi phosphorsavas timföld (0,003 r.), kovasav mennyisége (0,08 r.). A szilárd részek összege a három főforrásban 1,4365, illetőleg 1,2370 és 1,0296 rész 1000 rész vízben. A három forrásnak egy helyen jelenléte, a nagyhatású alkatrészekben egymással vetélkedő gazdagsága e fürdőhely kitűnő előnye. A források a jódtartalmú égvényes és földes vasas savanyvizek közé tartoznak. A Kemény-forrás vize kénköneggázt is tartalmazván (0,26 köbcentimétert 1000 r. vizben), a kénes vasas vizek közé sorolandó. A szénsav tartalomra nézve Ajnácskő forrásai akármely hasonösszetételű vízzel vetélkedhetnek. A Kemény-forrás 1272,30, a Kovács-forrás 836,2 és a Széchenyi-forrás 878,6 köbcentiméter szabad szénsavgázt tartalmaz 1000 rész vízben. Zsigmondy Vilmos bányamérnök egy alkalommal a vidékre kirándulván , nemcsak az ott jelenleg ismert ásványforrásokat, de egyszersmind egypár közelben levő édesvizű forrást is megvizsgált. Észleléseinek és különösen vizei ~ mérsékleti megfigyeléseinek eredménye az volt, hogy lenni kell nem nagy mélységben oly viztartónak, mely 24 óra alatt több ezer alsó vizet képes adni és melynek vize a környékben kifejlődő nagy mennyiségű széngáz által igen nagy hihetőséggel felnyomatnék olykép, hogyha talán 40—50 ölre beható fúrás eszközöltetnék, abból savanyu viz ugranék ki. Ennek alapján fúrás eszközöt tett a Kemény- és Széchenyiforrásokat egybekötő egyenes vonal közepén. Széngázas savanyu vízre már 1' 2' mélységben akadtak, lejebb haladva a víz erősödött, s mintegy 20—25 ölnél oly savanyú volt, mint a Kemény-forrás vize. Ily módon egy és ugyanazon hamuszínű sövényrétegben 50 ölnyire hatoltak. E rétegben állati maradványok nincsenek. A fúrás eredménye tehát 50 öl mély, vaspléhcsővel kibélelt fúrás, melyben már 1—2 lábnyira a földszin alatt állandóan van víz. A vascsőben levő víz tiszta és széngázas, de a vascső által bizonyos kellemetlen ízt nyer. Van e vascsőben alkalmazva egy egyszerű szivattyú, ezzel a vizet fél vagy H, óra alatt könnyen ki lehet szivattyúzni, 21—22 láb mélyre, pár óra alatt újból megtelik. ha a szivattyúval a csőben levő víz 20—21 lábnyit sülyesztezik, bizonyos periodice megújuló zörej, zúgás, forrás, füstölés ismétlődik a csőben időről időre. Aki először hallja ezt, könnyen elkaphatja fejét a cső nyílása felől, tartván attól, hogy a víz szemközt löki. E zugások 20—21 lábnyi mélységben minden 12—15 perczben ismétlődnek és 2—3 perczet tartanak, amint azonban a víz színe feljebb emelkedik, az időközök nyúlnak, a zúgás tartama és intenzitása apad. Midőn háborítatlan állapotban van a cső, perioditást a gázkifejlődésben, a viz buzogásában nem lehet észrevenni. Óhajtandó lenne, hogy e fúrások folytattassanak, s föltehető, hogy a tulajdonos, báró Kemény Gábor, ki már eddig is annyi áldozatot hozott e fürdőnek, a furatást addig folytattatja, mig (savanyu?)viz felugrása által az eredmény meg lesz. Ez által a vidék, mely hatalmas gyógyhátánnyal gazdagodnék, kies voltában gyarapodnék és nem maradna el kárpótlása azon sok anyagi áldozatnak, melyet a nemeskeblű birtokos a tudománynak, a szenvedőknek már eddig is hozott. Ajnácskő és környékének égalja nem zordon, a szőllő ott jól megérik. Délnyugotra és nyugotra a fürdőintézettől a fölemelkedő hegyoldalakon szép erdők diszitik, melyek egyszersmind részben sétányokká vannak átalakítva. Ezen, a fürdőt délfelől és nyugot felől környezőerdős helyek sokat gyengítik a délnyugati és nyugati szelek erejét. A fürdőtől keletre fekszik a kúp alakú Matrácshegy, szőllőkkel fedett oldalai jeles borokat termelnek. A fürdőtől északra fekszik, mintegy 1000 ölre. Ajnácskőhelysége, melynek hegyén emelkedő szirtja és várromja kellemes kilátást nyújt a fürdőből. A fürdőtől tekintve az ajnácskői vár hegye és háta megett levő szőllős és érdekes bérczek elzárni látszanak a Gortva keskeny völgyét. Az égalji viszonyok egyátalán kedvezők. A fürdőidény rendes viszonyok között május 15-én megkezdődik és tart szeptember 15-ig. Ajnácskő mind kedvező fekvése, mind vízének alkatrészeinél fogva használható mindazon kórfolyamatoknál, melyek a táplálkozás satnya voltával, a vér elemeinek ritkulásával járnak, tehát mindazon bajoknál, melyek görvélykór és idült lobos hatalmaknak folyományai, különösen pedig vérszegénységnél. A fürdőhely, mint mondottuk, minden irányban óva van szelektől, a lég ott nem száraz, a növényzet buja, égalja egészséges, — mindezen előnyöknél fogva, mint mellbetegek gyógyhelye is tekinthető, annál is inkább, mert mint értesülünk, a savókúra mellett a szőllőkúra behozatala is kilátásban van. Fürdői viszonyok: Négy külön épületben van összesen mintegy 32—35 vendégszoba. Egynek-egynek naponkénti ára 60 krtól 1 frt 50 krig van megállapítva. A fürdés melegített vízben kádakban történik; 10—12 fürdőszobában van felállítva mintegy 16 fürdőkád, amelyek közül 12 pléhből, 6 fából van. Egy fürdő ára a pléhkádban 60 kr,, a fakádban 40 kr. Inni csak egy forrásból szoktak, a Kemény-forrásból. Fürdőnek való vizet a Széchenyi- és Kovácsforrásból merítenek. Hogy a fürdésre használt vízből minél kevesebb szénsav menjen veszendőbe , szükséges lenne két fenekes kádakat készíteni. A kád telittetik hideg ásványvízzel — a mennyi a fürdésre szükséges — és a két fenék közti űrbe gőzgép által gőz bocsáttatik, mely pár percz alatt a fürdésre szükséges hőfokra hozza a kád vizét, s a szabad szénsav megmarad; mig ha a víz előre melegittetik, elveszti teljesen szénsavtartalmát, s így megfosztatik a bőrre és az egész szervezetre ható anyagtól. Ily kettős fenekű kádakat használnak a Taunus hegyek közt levő fürdőkben Bajorországban, pl.Schovalbachban, mely fürdőhely gyógyhatása e készülék által nagy mérvben gyarapodott. Van azonkívül a fürdőintézetben egy szálloda, étteremmel és egy pár mellékszobával, továbbá egy korcsma, istállóval és kocsiszínnel. Van végre egy újabb időben készült terem a vendégek rendelkezésére, mely táncz- és egyéb mulatságokra alkalmas. Reggel és este naponként czigányzene szolgál a vendégek ,mulat-O- » Oktatására. A fürdői étkezést a vendéglőben lakó vendéglős eszközli, jól és jutányosan. Gyümölcsöt, különösen szamóczát és málnát bőségesen szoktak árulni. Megjegyzendő azonban, hogy némely szilvanemek, meggy és főleg ribiszke a tapasztalás szerint nem igen egyeznek meg a forrás savanyu vizének élvezésével. Sétányul szolgálnak a fürdő körül levő igen * o o szép kanadai nyárfák alatt vezető utak, továbbá a gyümölcsöskert némely szélesebb ösvényei és különösen az erdőben vágott pár ezer ölre terjedő sétautak. A fürdőtől nem messze egy pár igen jó és dús édesvizforrás is van. Eddig valamelyik rimaszombati vagy füleki orvos hetenként nemhányszor meglátogatta a fürdőt és végezte az • OO Ö orvosi rendelést. Reméljük, hogy a jövőben a fürdőidény alatt ott lakó orvos fogja teljesíteni a betegek gyógykezelését. o o« o» Ajnácskő falunak három nevezetes pontja van: a vár, az ősemlősök nevezetes leihelye, a