Vasárnapi Ujság – 1875
1875-09-05 / 36. szám - A magyar orvosok és természet vizsgálók XVIII. nagygyülése (14 képpel) R-s 563. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
37. SZÁM. 1875. SZEPTEMBER 12. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 565 A belvárost és Ó-Brassót leginkább szászok lakják, Bolgárszeget oláhok és Bolonyát magyarok. Különben össze vannak elegyedve mindenütt, s a 30 ezernyi lakosságnak körülbelől 1/1 részét képezi a magyar elem, valamivel ha többet a szász, míg a másik fele főként oláhból, a mellett németből, csehből, görögből, zsidóból telik ki. Magyar vándorol be legtöbb, de az ottan oly mértékben válik hajlandóvá az elszászosodásra, amily mértékben megörökösödik. Most már vannak derék kivételek, és más lesz a viszony, mihelyt jó magyar iskolák versenyezhetnek a szászokéval. Hanem eddig hogyan is lehetett volna egyebet várni, mikor magyar nyelvre még népiskolákat is csak az idén szervez először a közoktatási kormány, amis a szászoknak vannak igen jeles nép-, reál-, kereskedelmi és leányiskoláik, s gondosan fejlesztett gimnáziumok. A város közigazgatási O szervezete is annyira kivételes és annyira szász, hogy annak erejénél fogva sok előnyben részeltethető a kegyelt elem, s folytonosan háttérbe szorítható a többi vetélytárs. Figyelemreméltó, hogy Brassóban sokkal fejlettebb az oláh nép, mint akárhol az országban, másutt Népiskolákon kivül van igen díszes gymnasiumok s kereskedelmi iskolájuk, tekintélyes kereskedői testületük, látogatott és előkelő kaszinójuk. Köznépük is szorgalmas és tiszta. Brassó, bár régi város, emlékszerű épülete nem sok van. Ottan a hasznos állott első sorban mindig. Színház nincs, még városi bálterem sincs, hanem egy régi magánházat szoktak efféle czélokra kibérleni. Építészeti s történelmi tekintetből három templom érdemel nagyobb figyelmet; a három egyike kiváló nagyot érdemel. A Bartholomiius-egyház, vagy „Árvaleánytemplom" Ó-Brassó végén fekszik, tiszta kereszt alakban van épitve s idomaiban a román és góth stul egyesül. Orbán Balázs legrégibbnek mondja Brassó templomai között s épitését a XIV. század első felére teszi. Jelentékeny a Szent Miklósról nevezett bolgárszegi g. keleti templom is. Azt a XVI. század elején kezdették épiteni s időnként, főképen havasalföldi fejedelmek adományából tágították. 1751-ben Erzsébet orosz császárnőtől nyertek a templom papjai jelentékeny segélyt s abból építették a főtornyot. E templom igen gazdag ezüst és arany szerekben, ugy hogy gazdagabb alig van egész országszerte. Legfőbb azonban s legnagyobb műbecscsel bir valamennyi közt az evangélikusok piaczi nagy temploma, melynek képét is közöljük. Idézzük Orbán B. után Schultz Ferencz elhalt jeles épitészünk ítéletét ezen templom felől. „Ha Brassó főegyházát tekintjük— irta ő az Archeológiai Értesítő 1870-ik évi folyamában — távol képzeljük magunkat Erdélytől; mert a többi szegényes erdélyi épületek közt ezen egyház tünemény, mely kábit. Egyrészt nem tudjuk felfogni, miként győzte a költséget, másrészt pedig, miként lehetett ily nagyszerű épületet oly háborús időben létesíteni." Ezen nagyszerű templomot 1385-ben kezdették építeni, s építése folyt körülbelől egy századon át. Költségeihez nemcsak a város és vidék, de az uralkodók s a külföld is hozzájárult. Zsigmond király az ország adójából 300 aranyat rendelt ezen templom építésére; adományozta maga is; gyűjtést rendelt annak javára az ország főurai, főpapjai, sőt külföldi uralkodók közt, s még a pápánál is; a barczasági népnek pedig adóját engedte el, hogy munkával segédkezzék ezen nagy műépitésénél. Mátyás király is segélyezte e templom épitését, aminek emlékére be van vésve a falba hollós czimere Az ő korában 1474-ben IV. Sixtus pápa bullát adott ki, melyben bűnbocsánatot hirdet mindazoknak, akik ezen templom építését segélyezik. Tehát nem tarthatnak hozzá kizárólagos igényt a kulturával annyira dicsekvő szász atyafiak, mert ország pénzén létesült országos műkincs az. Magánosok közül legtöbbet áldozott ez a Nyugat-oldali első kapu. Brassói bazilika, Keleti előcsarnok külsit kapuja. lílí ASSÓ1 BAZILIKA.