Vasárnapi Ujság – 1875

1875-09-05 / 36. szám - Japán hajdan és most. I. A japánok népünnepei. II. „Róka koma”. III. Szemfényvesztők; erőművészek és komédiások. IV. Gyermeknevelés. Tornászat. Társasjátékok. V. Vallás és hitregészet. VI. Társadalmi osztályok és családi élet. VII. Piaczi és utczai élet Yeddoban. VIII. Szinészek és szinházak (14 képpel). Sámi Lajos 567. oldal / Általános nép- és országisme

568 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 38. SZÁM. 1875. SZEPTEMBER 19. könnybe lábbad utána. Volt egy igen kitűnő ijász, kinek csakugyan sikerült is egyszer kiesne urbozontos bundájába egy nyílvesszőt szalasztani. De mit kellett látnia ? Róka koma vidáman föl­ugrott, mintha semmi sem történt volna és azu­tán usgye! — vesd el magad! — futni kezdett, csakhogy a nyílvessző most már nem a bundá­jában, hanem — a fogai között volt! A japáni évkönyvekben már sok századdal ezelőtt megírták, hogy Kiesne­ur tetszés szerint át tud alakulni. A Mikado,­ki 1150-ben uralko­dott, kénytelen volt legkedveltebb feleségét udvarából száműzni, hogy birodalma pénzü­gyeit a teljes romlástól megóvja — és inne! a szép hölgy hat legyező­ alaku farkkal ellátott fehér róka képében illant el szobáiból. Azután említettek több nem kevésbbé rendkívüli esetet fiatal leányok elraboltatásáról, kik közül az egyik sohasem került többé vissza; ellenben azok a kik haza kerültek, szüleik kérdező ajkait ez egyetlen szóval zárták le: Kiesne! Kiesne! (A róka!) Róka koma főleg olyankor veszedelmes, mikor valamelyik vén bonz (pap) képét ölti magára. De ilyenkor is van egyetlen mód, melylyel őt rá lehet szedni. Ugyanis Róka koma bárminő álöltönyt vegyen is magára, finom szaglását soha sem tudja megtagadni. Tegyünk csak egy frisen sült patkányt az ál-pap útjára s ez azonnal kiesik ko­moly szerepéből s kezdi a jó zsákmányt falatozni, a nélkül hogy pap létével valamit tö­rődnék. Epen ezt a gyönge olda­lát használják föl ellene a yamabók vagy hegyvidéki papok is, ha Kiesne urat tisz­tes távolban akarják tartani maguktól. Hanem azután papoknak is ugyancsak résen a kell állniok, hogy a róka csúffá ne tegye őket. Ha Róka koma véletlenül rájöhet, hogy szakival (rizspálinka) telt áta­lagjaikat hol tartják, jaj an­nak, a ki azt a maradék zagy­valékot megszeliti melyet a róka ott hagyott. Pár csésze szaki, melyet Kiesne­ur meg­akczizott, elég arra, hogy a legkomolyabb vén pap fejét megzavarja. Rögtön ledobja ruháit magáról, eszeveszett módjára hadonáz és a legbo­londabb tánczokat kezdi járni ájtatos nyája nem kevés mu­latságára. Két róka messziről szintén ugy tánczol, mint vén pap s kegyetlenül veri a a taktust a furcsa mozdula­tokhoz. Mint látjuk, tehát a ja­páni népnek is megvan a maga „Róka komája" és ismeri a „Reineke Fuchs" legendáját. Kedvencz hősén jókat mulat, de azért fél is tőle igen sok­szor. A különböző népmondákban és hagyomá­nyokban kiesne hol szent, hol tréfás, hol ravasz, hol meg ördögi lény gyanánt jelenik meg. Reggel hódolnak neki, este kinevetik. De ha olykor maga is tréfálni kezd, ezt csupán azért teszi, hogy ellenem­ fényes bosszút álljon. Kisért­sék meg csak társaságban vagy családi ünnepe­ken az ő rovására mulatozni, csakhamar meg­adják az árát, mert mielőtt az éjfél elérkeznék, az egész társaság holtrészegen terül el a terem padozatán. Róka komával nem lehet büntetlenül mókázni! Egyveleg. — Spanyol igazságszolgáltatás. A „Times" spanyolor­szági levelezője írja Andalúziából: „Helységemben egy ügyvédet valami elavult barbár törvény alapján hiva­talbeli visszaélés miatt jobb kezének elvesztésére ítél­tek el. De miután kedvező vagyoni viszonyok közt élt, sikerült neki ez ítélet végrehajtását elháritani az által, hogy a birót 500 font sterlingre rugó összeggel megvesztegette. Nemsokára jött egy másik biró, ki az iratok közt megtalálta az ítéletet és elrendelte annak végrehajtását. A szegény ügyvéd megint fizetett 300 font sterlinget, akkor aztán nem bántották, de az ítélet ott maradt az iratok közt. Egyik bíró követte a mási­kat, de sorban valamennyien megfizettették maguknak az ítélet végrehajtásának elengedéseért a szokott ös­­szeget. A szegény ügyvédnek már egész vagyona ráment, úgy hogy jövőre valószinüleg mégis elveszti annyira védelmezett kezét. És e történet szóról-szóra igaz." — Csodabarlang Kaliforniában. Az amerikaiak szerint Kalifornia a csodák h­azája, hol nemcsak bőven van az arany, hanem buján terem a búza, millió szőlő­tőkén érik a legnemesebb ital, s a gyümölcsfák nem bírják el édes terhüket. Most épenséggel azt írják, hogy a Cajon-szorosnál bányamunkások egy sziklán nagy mézrétegre bukkantak. Kutatták a méz mélysé­gét, de a belédugott pózna nem ért feneket. Légbe röpítették tehát a szikla egy részét és bámulva látták, hogy tonnaszámra van itt felhalmozva az édes folya­dék. Végül az tűnt ki, hogy a szikla ürege egy negyed angol mfldnyi hosszúságban mézzel van tele. Igy irják ezt amerikai lapok, melyek humbug tekintetében tud­valevőleg sokat engednek meg maguknak. — Viktória királynő ékszerei veszélyben. A Temsé­ben egy­­ munkás néhány nap előtt véletlenül egy ékszerszekrényre bukkant, mely álkulcsokkal volt tele. A szekrény közvetlen a part mellett feküdt a folyam­ban s kötéllel volt egy a parton nőtt füzbőkorhoz kötve. A munkás a windsori rendőrségnek adta át találmányát s itt csakhamar azon felfedezésre jöttek, hogy a szekrényben talált kulcsok legnagyobb részben a windsori királyi várlak termeinek kulcsai hű után­zatban. Némelyik kulcson le volt írva az illető termek fekvése s ez útbaigazító feliratok azt gyanittatják, hogy itt a királyi várlak ékszerkamrájába szándékoz­tak betörést kisérteni. A rendőrség most erélyesen nyomozza a betörés tervezőit. — Egy hírlap jövedelme. Az angol hírlapok roppant elterjedtségéről bámulatos adatok járják be gyakran a lapokat. A „Daily Telegraph"-ból átlag 176,000 pél­dány kel el naponkint. A „Times" csak 60,000 példányt ad ugyan el, de egy-egy szám 3 penny, míg a „D. T." csak egy penny. Mindazonáltal a „Times" az előfizeté­sekből még a szerkesztőségi budgetet sem bírja fedezni, a­mi egyébiránt nem is volna csekélység. Az előfizetési pénzekből és az egyes példányok árából tisztán a nyomdai költségeket fedezi a „Times". A többi a hir­detési díjakból telik. Egy minapi számában a­­­ hirdet­mények 66 hasábot foglaltak el, és miután a „Times" soha sem enged rabattot, ki lehetett számítani, hogy a „Times" aznap 44.125 frankot vett be hirdetményei után. Rendesen 50 hasáb hirdetménye van, és így körülbe­l­­ül 10.750,000 frank évi bevéte­le a hirdetmények után. A „Times" tiszta jövedelmét 100—120,000 font ster­lingre teszik. — Szibériában egyetemet állíttat az orosz kormány, s az előmunkálatok megtételére Kaskanov tábornokot küldi ki. Nevezetes, hogy az egész rengeteg Szibériá­ban alig található ötven orvos, mely számot csakis ugy lehet gyarapítni, ha orvosi egyetem benn az országban alapittatik. Kaskanov tábornok a pénzügyminiszter­hez folyamodott, ki 250,000 rubelt ígért engedélyezni a tervezett egyetem alapítása czéljára. A tábornok ez ígéret alapján már el is készíté az egyetem tervét, mely e szerint két karból állana: a jogi és orvosi kar­ból. Az egyetem nem Irkutsban, hanem Tomskban nyittatnék meg. Szibériában nagy örömmel fogadták mindenütt az egyetem alapítása hirét. — Egy millió frankot érő térkép. A párisi földrajzi kiállításon többi közt ki volt állítva néhány részlet Francziaország földtani térképei­ből is. Ez a néhány térkép épen 345 ezer frankba került. 1868 óta dolgoznak e térképen, s eddig leginkább az északi részekben folytatták a földtani fölvételeket. A jövő évi költségvetésben 80,000 frank van e czélra megszavazva; a háborús években 10 ezer frankot fordítottak e czélra évenként. Az egész mű, ha elkészül, 14 évi munka gyümölcse lesz és 1.100.000 frankba kerül. .­• Rajzokkal diszitett italár­jegyzék. Berlin egyik külvárosá­ban egy sörcsarnok tulajdonosa oly it­ lapot akasztott ki vendég­lője falára, mely bizonyára sok vendéget fog csalogatni hozzá. A különböző minőségű italok árai mellé egy-egy alak is van festve, a­mely az ivó állapotát tünteti fel a megivott „kriglik" számához képest. Pl. a „Katonás berugás" egy márkába (60 kr.) kerül s a katonát oly állapotba helyezi, hogy káromkodva és veszekedve tántorog végig az utczákon s a járókelőkkel összeütközik; a „diák-részegség" két márkába kerül, s attól a diákok abla­kokat tördelnek s a bútorokat használják fegyverül egymás mások ellen; végre a „disznó-ré-és szegség" teljesen butává teszi az illetőt; ára egy tallér. A részeg­ség e különböző állapotai szépen oda is vannak pingálva az at­lapon. .­• Ásatások az Olympon. A németek ásatásokat szándékoznak tenni az Olympon, a görög istenek székhelyén. Durva nevű­ faluban egy expedíczió szervezkedett köz­vetlenül a hegy lábainál, az Al­phaen partján. A folyóra hidat vertek s a parton nagy színeket (félszer) állitottak föl, hogy a föl­fedezendő tárgyakat mindjárt fedél alá vihessék. — Kormányozható léghajó. Amerikában komolyan foglalkoznak a kormányozható léghajó berendezésé­­vel, mely Amerika és Európa között a közlekedést lesz hivatva közvetíteni. Remélik, hogy körülbelül két nap alatt fogja megtehetni a nagy utat. A léghajó feltalá­lója Schröder V. baltimorei lakos , eszméje kivitelére a pénzt egy honfia, Gail németországi kereskedő köl­csönző neki. A léggömb szerelvényeinek és alkatré­szeinek elkészítésére a szerződések még júliusban meg­köttettek. A hajó egyszersmind mentő csolnakul is fog szolgálni; hossza 50, magassága 10, szélessége szintén 10 láb lesz. A léggömbnek tojás formája lesz s 70.000 köbláb gázt fog tartalmazni. A hajó lapátszerű kere­kekkel f­elül-hátul kormányruddal van ellátva. A ke­rekek a levegőben ép ugy fognak működni, mint az evezők a vízben. Mind e készüléket egy gép hozza mozgásba. A feltaláló meseszerű számításokat tesz azon sebességet illetőleg, mel­lyel léghajója haladni fog. A léghajó 28 mázsa nehéz lesz s a postazsákokon kívül tizennégy személyt lesz képes szállítani. A fel­találó a próba­menetet szeptember hóban akarja meg­tenni. RÓKÁK ÉS 110 L YftÓTÜZEK ÜN­­­KI­ E. (Japáni kép.)

Next