Vasárnapi Ujság – 1875
1875-09-26 / 39. szám - Nyugoti szomszédaink. (Nehány osztrák népszokás.) Szalay József 615. oldal / Általános nép- és országisme
VASARNAPI UJSÁG. 39. SZÁM. 1875. SZEPTEMBER 26. mert tudjuk, hogy a hegyi lakok, a természet nagyszerű jelenségei által körülvéve, sokkal hajlandóbbak természetfeletti dolgok hivésére, mint a sikságok lakói, részint pedig a nevelés hiányosságának tulajdonitható, mert hisz a ki iskolába járt is, csak isten büntetésének tekinti az elemi csapásokat, mint azt a szent történetekben tanulja, s nem természetes tüneményeknek. A babonák egyébiránt, mint a nép ősvallásának maradványai s világnézetének bizonyítékai, elég érdekesek arra, hogy velők néha-néha foglalkozzunk. A jövő megtudásának vágya nyugoti szomszédainknál is egyik főtárgyát képezi a babonának. Egyik sajátságos neme ennek az u. n. „Leasele." A sorsot leginkább megtudhatni az év legrövidebb napjai közül négyen, u. m. Sz. Tamás napján, karácsonkor, ujévkor és vízkeresztkor. Lavant és Moll karintiai völgyekben, mint Waitzer irja, legszokottabb a Sz. Tamásnapi „Leasele" (deczember 21-én). Ilyenkor sok leány és nőtlen ifjú fölkerekedik s elmegy valamely közel levő forráshoz, hol egy verset mondanak el, melyet szent Tamás-imának (Thomasbete) neveznek s mely így hangzik: „Sz. Tamás kérlek, mutasd meg nyugalomban és békében, mutasd meg e forrásban tisztán ki lesz szeretőm egy év múlva." (Az eredeti, karintiai szójárásban így hangzik: Heiliger Thomas i' bitt' zeig mar in Rua und in Fried, zeig mar in d'r Quell'n so klahrWer wird meißua (illetőleg Diandl über's Joahr). Ekkor meglátja, a néphit szerint, az illető, jövendőbelije képét a vízben. Az osztrák nép különben is sokat ad a jövendőmondásra, olyannyira, hogy ha czigány csapatok tévednek hozzájuk, s a kormánynak nem sikerül azokat mi hozzánk „haza" tolonczozni, sokkal jobb aratásra tesznek szert, mint nálunk. Szegény szomszédainkat különösen ijesztgeti a „Beszta Feind" (gonosz ellenség , rosz szellem), kit némely vidéken teid'l (talán = teufel) vagy mangelé-nek neveznek. Hasonlókép fél a varázslótól és boszorkánytól is. Ez utóbbiak különösen a teheneket szeretik „megrontani", de a gazda családjának is sok kárt tehetnek. Ellenök legjobb óvszer a keresztek irása ajtókra és kerítésekre — még pedig mindkét alakban : -(- és X — vagy a három szent király neveinek első betűi keresztekkel: C+M+B+, hegyi lakónak pedig Szent Benczében van nagy bizodalma, a miért is „bencze- filléreket" (aprópénz, melyen a Szent Bencze képe van) tesz küszöbe alá. Babonáikban nagy szerepe van a jégeső elleni szereknek. Igaz, hogy alig is lehet valami sujtóbb a szegény földmivelőre, mint midőn néhány órai rész idő egész évi fáradsága gyümölcsét elpusztítja. A húsvétkor szentelt barkát kirakják ugyanakkor a földekre, mi, mint mondják, a jó termést elősegíti s a jégesőt eltávolítja. De ha nagy zivatar közeledik, kenderszár kereszteket és csillagokat raknak a földekre — ezek, nézetek szerint, elveszik a felhőtolók hatalmát s más útra kényszeritik őket. A nép ugya "-is azt véli, hogy a felhőket bizonyos egyének 7e s tova tolják, kiket némelyek ügyes szeme még fölismerni is képes. A kender-kereszt rakás elmulasztását a karintiai paraszt nemcsak vigyázatlanságnak, hanem egyenesen bűnnek tartja. Ezt bizonyítja egy Lavart-völgyi monda, melyet a már előbb is idézett Waitzer nyomán közlök : „Egy forró augusztusi napon a hóralpokról jövő terhes zivatar-felhő közeledett a magas Gumics-hegyen fekvő „Zoder-udvar" felé. A Zoder gazda szolgái és o szolgálói kint dolgoztak a földeken midőn észrevették a zivatar közeledését. Abbanhagyták a munkát, lerakták a szokásos kender-kereszteket, s épen imádkozni akartak, midőn a gazda széttépte azokat s igy szólott: „Hagyjátok a bolondságokat, ezek nem óvnak meg a zivatartól, inkább dolgozzatok." A cselédek, tudván a szokást, csak vontatva engedelmeskedtek a gazdának s folytatták dolgukat és ime néhány percz múlva lecsapott a villám s agyon ütötte a gazdát. Ezután csapokban hullott alá a jég, elpusztitá annak vetését, sőt egy második villámcsapás felgyújtotta a házát s elpusztította az egész gazdaságot." Ez volt a büntetés a paraszt hitetlenségéért, s a Zoder-telek ezóta pusztán áll a hegy tetején. A tűz elleni óvszerek közül, különössége folytán, megemlíthetjük a „villám vagy zivatarkövet". A nép véleménye szerint minden villámcsapás visz magával egy háromoldalú, kristálytiszta követ, mely keménységénél fogva a villám lyukát fúrja. Ez kilencz ölnyi mélységig megy a földbe s ugyananmi év múlva jő napfényre. Ezen „villámkő" még sok más baj ellen is használható. Tűz ellen vannak még ráolvasások is, melyeket az ilyesmivel foglalkozó egyének elmormognak, sőt az ilyszerű irat jelenléte is megmenti a házat a tűztől és ragályos betegségektől. Szalay József: * Németföldön minden parasztudvarnak van saját neve, p. Zoder-udvar (Zoderhof); a gazda innét kapja nevét, mint Zoder gazda (Zoderbauer). Egyveleg. •/. Pálinka fürészporból és köbül. Svédországban egy idő óta roppant mennyiségben készitik a pálinkát fürészporból s azt mondják, hogy e rendkívül olcsón, előállított szesz épen olyan jó, mint akárminő más fajú pálinka. Egy amerikai vegyész pedig azt állítja, hogy alkoholt vagyis pálinkaszeszt a kovagsziklából is nagy mennyiségben lehet ahoz való készülék segélyével kiszűrni, s e tárgyról kimerítő értekezést közölt az amerikai „Chemical News" czimü vegytani szaklapban. • Illatos hangyák. Texasban egy hosszú testű éji hangyafajt fedeztek föl, melynek a feje fekete, a hasa sárgás színü és ha az ember ujjai közt szétmorzsolja, oly finom illatot áraszt szét, mellyel a legdrágább illatszerek sem állják ki a versenyt. Egy ottani orvos közelebbről nagy mennyiségű eféle hangyát fog összegyűjteni , megvizsgálás végett valamelyik tudományos testületnek fogja beküldeni. — Dalai Láma. A „Memorial Diplomatique" jelenti, hogy legközelebb egy olyan fejedelem halt meg, kinek legtöbb alattvalója van, s kinek halála mégis észrevétlenül maradt. Ez ugyanis a Dalai-Láma. Valahányszor egy Dalai-Láma meghal, ez eseményt óvakodnak tudtul adni; a papok, kik az elhunytat környezik, rögtön maguk közül ültetnek egyet helyébe, ugy hogy a hivek sem a személyváltozásról, sem a Buddha lelkének ismételt vándorlásáról, nem vesznek észre semmit. Csak néhány hóra rá tudni meg, hogy egy Láma halandó tetemei „visszatértek a porba". A Buddha-vallásnak legtöbb követője van: buddhista t. i. nincs kevesebb mint 405 millió 600 ezer, míg a keresztények száma 399 millió 200 ezer, a brahminoké 174 millió 200 ezer, azonkívül van még 96 millió muzulmán, 5 millió zsidó és 11 millió pogány, fetisimáció stb. E szerint a buddhisták számosabbak, mint általában a keresztények és még egyszer annyian vannak, mint a katholikusok, kiknek száma összesen mintegy 200 millió. A „siphon" feltalálója, Vernonban e napokban halt meg Briet, ki a „siphon"név alatt ismert készüléket találta fel. Aki harmincz évre vissza tud még emlékezni, jól tudhatja, hogy régente mily bajjal járt a sodaviz, vagy más habzó italok használata:a habzó folyadék vagy kiszabadult börtönéből, még mielőtt az asztalhoz került volna, vagy a pohárból szétfolyt az asztalon vagy a padlózat felé szökkent. Mindenki nevetett, de senki sem vállalkozott arra, hogy a makronézes italból felszolgáljon. Briet szorgalmas gondolkozó munkás volt és feltette magában, hogy a gáztartalmú italokat féken fogja tartani. Sikerült is neki a „siphon" néven ismert kis készüléket összeállítani. Ezáltal tetemes vagyonra tett szert, mert a soda és egyéb habzó italok fogyasztása csak a „siphon" feltalálása után ölthetett oly nagy mérveket. lapok — A tenger alatt. Az angol élénken foglalkoznak azon kérdéssel,hogy a „Vanguard" törést szenvedett s elsülyedt hajót nem lehet-e megmenteni. A hajó körülbelül 19 ölnyire sülyedt, ily mélységben pedig a búvárok még könnyen tudnak dolgozni, és volt rá eset, hogy 34 ölnyi mélységbe hatoltak , pedig már 19 öles vízben is 160.000 font súllyal nyomja őket a víz. Husz-huszonöt öl mélységben a legnagyobb könnyűséggel dolgoznak, kőművesmunkát végeznek, fát vágnak, vastag vaslemezeket mozdítnak el helyükről, szóval csak úgy dolgoznak, mintha szárazföldön volnának. Ha roszul érzik magukat, vagy veszély fenyegeti őket, jelt adnak és akkor felhúzzák őket, de ezt igen óvatosan kell tenni; egy búvár, kit nagyon gyorsan húztak fel a víz színére, emiatt rögtön meghalt. Mindenik búvárt megtanítják egy-egy mesterségre, mely összeköttetésben áll a hajóépítéssel, az egyik ács, a másik lakatos, a harmadik gépész stb., úgy, hogy mindenik ügyesen, avatott kézzel végzi a maga munkáját, és nem veszteget sok időt a tapogatódzással. Alapos remény van, hogy a „Vanguard"-ot megmentik, mert pl. Sebastopolnál is sikerült az 5000 tonna tartalmú „Vladimir"-t kiemelni a vízből, és a „Vanguard" sem nehezebb, azonfelül itt oly búvárok dolgoznak, kiket éveken át gyakoroltak mesterségükben. — III. Napoleon kardja. Azon történelmi érdekkel biró kardra vonatkozólag, melyet Napoleon a sedani ütközet után adott át Vilmos császárnak, berlini lapok most azt jelentik, hogy Bismarck herczeg még 1871-ben visszaszolgáltatta azt Castelnau tábornoknak, Napoleon főhadsegédének. JAPÁNI TEMPLOM BELSEJE.