Vasárnapi Ujság – 1878
1878-09-29 / 39. szám - Paczona István huszárszázados 39. szám / Arczképek, Hazaiak - Rüstov Vilmos 39. szám / Arczképek, Külföldiek - Rüstow Vilmos (arczképpel) 613. oldal / Élet- és jellemrajzok - A miskolczi vész: A «Toronyalja» (Szinay J. fényképe után) 39. szám / Időszaki illusztrácziók - Egri vész: A piaczi hid 39. szám / Időszaki illusztrácziók - Egri vész: A város beszakadt bástyája 39. szám / Időszaki illusztrácziók - Milton tollba mondja az «Elveszett Paradicsom»-ot leányainak. (Munkácsy Mihály festménye után) 39. szám / Műtárgyak - Tizenötéves kapitány (50 kép) 39. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
Előfizetési föltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre .. 12 írt Wn": féléve 6 • Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG: J 6fé87 évre" 8 ,rt Csupán « POLITIKAI UJDONSÁGOK: I félévre 4 « l .évre.... 6 frt félévre 3 < 39-dik szám. 1878. BUDAPEST, SZEPTEMBER 29. XXV. évfolyam. A ROSTOW VILMOS. (1821—1878.) HADÁSZATI irodalom egyik legkiválóbb s mindenesetre legtermékenyebb mi_ velőjének végzetes elhunytáról érkezett hir Helvéczia betakart begyei közül a mult hó közepén. Minálunk is mély részvétet keltett a szomorú hir, mert hiszen, a kit illetett, a mi ujabbkori történetünkkel is kapcsolatba hozta nevét, oly müvet irván 1848—9-ki szabadságharczunkról, mely egyik legjelesebb terméke az ujabb hadászati irodalomnak s a szerző művei között is a legelső sorban áll, — annyira, hogy a magyar irók legkitűnőbbjeinek is, kik ama korszak történetével foglalkoztak, — hogy mást ne említsünk : Horváth Mihálynak egyik legsűrűbben használt forrásául szolgált a hadi események előadásában és megítélésében. Rüstow Vilmos porosz származású, Havelben, Brandenburgban született 1821. május 21-én. Már gyermekkorában élénk hajlama volt a katonai pályára s csakugyan alig tizenhét éves korában be is állt a mérnökkari hadtestbe mint önkénytes, 1840-ben már hadnagy lett. Az 1848-ki mozgalmas idők alatt Posenben állomásozott. Daczára a szabadelvű gondolkozást gyakran elfojtó katonai egyenruhának, nagy rokonszenvvel viseltetett ama kor mozgató eszméi iránt s ennek tulajdonitható, hogy már az időben kiadott két művet, melyeknek már czime is eléggé mutatja azt az irányt, mely minden későbbi művén is vezérfonalként húzódik keresztül. Az egyik mű czime : ,,A hadsereg fölesketése az alkotmányra", — a másiké: ,,A német katonai állam a forradalom előtt és után." A porosz hadseregben szokatlan valami volt oly éles kritikai hangot hallani, mint amilyen e művekben nyilatkozott; de maga a tárgyak megválasztása s a hangoztatott eszmék sem lévén a reakczióra hajlandó katonai hatalom ínyére. Rustow elfogatott, katonai törvényszék elé állittatott s felségárulással vádoltatott. Ez utóbbi vád alól ugyan fölmentették, de az itélet mégis másfél évi várfogságra marasztalta el. Az itélet azonban nem nyerte meg a királyi jóváhagyást, mivel nagyon enyhének találtatott. Új pert indítottak tehát ellene a glogaui hadbíróság előtt, s a vádló 31 évi várfogságot kért ellene. Mielőtt azonban az ítélet meghozatott volna, Rüstow, aki már a vádlevél első felolvasása alkalmával is kijelenté, hogy jövendőre is fönn akarja tartani véleménye szabadságát, a poseni főőrség fogságából — megszökött. Női öltözetben kijutott a vár kapuján s Dresdán keresztül Svájczba menekült. Zürichben telepedett meg s eleinte kizárólag irodalmi tevékenységnek szentelte minden idejét. Később azonban sikerült a helvét szövetségi seregben katonai szolgálatot nyernie, midőn is a svájczi tömegesebb csapatgyakorlatoknál az ,,instructor" tiszte bizatott rá. A zürichi kormány 1856-ban a műszaki törzskarhoz őrnagynak nevezte ki. E minőségben sokoldalú tevékenységet ROSTOW VILMOS.