Vasárnapi Ujság – 1880

1880-05-16 / 20. szám - A jégárak és hómezők (képpel) 322. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon

20. SZÁM. 1880. LMVII. ÉVFOLYAM. tett. Mily módom és mily föltétel alatt fog ez összeg fölhasználtatni, később határozzák meg. Greguss-ü­nnepély az egyetemen. E hó 10-én délelőtt is egy Tris jubiláris ünnep volt az egyetem dísztermében. A bölcsészet hallg­atói rendezték Gre­guss Ágost tízévi tanárságának ünnepére és Shaks­peareről irt könyve alkalmából aranytollal ajándé­kozták őt meg. A terem egészen megtelt egyetemi hallgatókkal. Gregusst küldöttség vezette a terembe, hol nagy éljenzéssel fogadták, s Körményi Ferencz intézett hozzá beszédet s átadta neki az aranytollat, mely igen sikerült műdarab. Greguss megköszönve a figyelmet, mindenekelőtt kiemelé, hogy a tiz éves ju­bileumokat koraiaknak tartja; egy Toldynak ötven­éves, egy Wenczelnek negyvenéves tanársága nagy idő, azt méltó megünnepelni. Ez ünnepély — ugy­mond végül, — eszébe juttatja a figyelmeztetést, hogy noha az aesthetika tanára, még­sem adott hall­gatói kezébe aesthetikát. Ígérte tehát, h­ogy mihelyt a dékáni állás teendőitől megszabadult, megírja a «Széptant». Greguss jubileumára egyik ismert írónk a kö­vetkező epigrammját küldte be lapunkhoz : Náddal irá Virgil, lúdtollal Sekszpir a műveit, Mig Greguss érczhegygyel véste ki gondolatit. Miért ad az ifjú nép neki mégis tollat aranyból ? Tán remekebb, a­mit ő alkota, mint azoké ? Nem. Ki lehetne nagyobb ama két óriási erőnél. S a természetnél vajj' mi lehetne dicsőbb !! . . Itt az arany nem mint fokozat jő számba ; csupán azt jelzi, hogy: Ágostáak szive, kedélye arany. B­ajor István: Mi újság? A zajos és ünnepélyes napok a királyi család elutazásával pihenőt tartanak. Következik most az országos gazdasági egyesület ötven éves jubileuma, az akadémia nagygyűlése, a Széchenyi-szobor lelep­lezése, s aztán majd a nyári hőség veszi át lan­kasztó uralkodását. Az elmúlt hét majd minden órájának megvan a maga története. Nagy részét már följegyeztük testvérlapunkban a «Politikai Új­donságok »-ban. A trónörökös e hó 11 -én reggel utazott Prágába, onnan pedig Brüsszelbe ment, menyasz-es­szonya látogatására. A királyné e hó 13-án délelőtt ment el, s az indóházhoz kikísérték : Klotild főher­czegnő édesanyjával Klementine szász-koburg-gothai herczegnővel, és Koburg herczegné is. A király ugyan a napon, de este hagyta el a fővárost. A kirá­lyi család egy heti itt időzése alatt ugy szólván egé­szen a főváros köreiben élt. Meglátogatták a tavaszi ünnepélyt, megjelentek a lóversenyeken ; a királyné részt vett a «vörös kereszt» nagygyűlésén, személye­sen nyitotta meg az ülést az akadémia dísztermé­ben, s végig ott maradt az ülésen, melynek tanács­kozásait, mint ő felsége helyettese, Klotild főher­czegnő vezette. A király megjelent az uj lövölde megnyitásán a polgárok­ közt, s két diszes ezüst serleget és egy szépmivü szintén ezüst gyü­mölcstartó kosarat küldött emlékül. Ezenkívül a várpalotában nagy estély volt s ő felsége kihallga­tást is adott. A trónörökös vasárnap az üdvözlő küldöttségeket fogadta. Megjelent a gr. Zichy Pál estélyen is, és reggelig ott maradt. Ő felségöket mindenütt őszinte üdvözlet fogadta, a­hol csak meg­jelentek. József főherczeg és családja a legkellemesebb emlékekkel hagyták el Pannonhalmát. A főapát búcsúzó beszédére a főherczeg körülbelül ekkép felelt : «Nagyon örülök, hogy nemcsak magam, ha­nem egész családom láthatta Pannonhalmát; régtől fogva mint tanítvány megszerettem a rendet, és most még inkább elmondhatom, hogy mindig ked­vesek lesznek előttem. Fogadják egész családom ré­széről köszönetemet.»Induláskor a két kis főherczeg Bertalanffy rendtagnak külön köszönetet mondott a muzeumban látottakért. A költeményeket a növen­dékpapok által készített kézirajzokkal díszítve a fön­séges család tagjai díszes kötésekben vitték maguk­kal ; a főapát pedig külön ez alkalomra készült pompás mellkeresztet nyert emlékül a családtól. Másnap a főherczeg Alcsuthról küldött táviratban ismételten kifejezte szíves köszönetét, és egy másik táviratban a Pannonhalmán névnapját ülő Dr. Rómernak mint «hálás tanítvány» gratulált. A Széchenyi-szobrot e hó 12-én hajnalban állí­tották föl talapzatára, s jelenleg a szobor körüli tért díszítik. A 9 lábnyi magas mellékalakok mindenike 35 vámmázsát nyom, s ebből is sejt­hetni, mily nagy súlyú maga az egész szobormű, ta­lapzatával és alakjaival együtt. Ezért kellett jó előre, még 1876-ban megvetni az alapot, hogy kellőleg megszállhasson. A király saját szobráról. A Széchenyi-szobor leleplezésére a május 10-iki kihallgatáskor ő felségét meghívta az akadémia küldöttsége. A király beszél­getve a küldöttség tagjaival, Andrássy Gyula grófhoz fordult e kérdéssel: «Sikerült-e a szo­bor­?» — «Sikerült, fölség,» felelt Andrássy«, «a ha­sonlatosság tökéletes, ha az öntésnél esett is egy kis baj.» — «Ha jól tudom,» mondá a király, «a tér másik oldalára Deák Ferencz szobra jő ?» — «Ugy van, fölséges uram,» válaszolá Andrássy, «s a két szobor közé jő fölséged lovagszobra.» — «Re­mélem, hogy nem addig, a­mig élek­?» — «Addig nem, csak fölséged halála után , a minek bekövet­keztét igaz lelkünkből óhajtjuk minél későbbre.» — «Ha ugyan akkor érdemesnek fognak rá tartani,» —­tévé hozzá a király. A honvédség uj egyenruhája. A honvédség uj ruhájának megválasztása fölött tanácskozott köze­lebbről a minisztertanács. Egyszersmind Szende Béla miniszter négy honvédbakát különböző szinü (vörös, szürke, kék) nadrágokba öltöztetve, felveze­tett ő felségéhez, hogy válas­szon szint a honvédség ruházatára. A király az eddigi vörös nadrág helyett, mely czélszerütlennek bizonyult, a kék vörös zsinórral választá, a milyen a régi nadrágot, honvé­deké volt. Budapest és Bukarest közt gyorsvonatok közle­kednek a magyar államvasutakon, melyek közé tar­tozik most már a tiszavidéki vasút is. Az első gyors­vonat, mely egyszersmind a próbamenet volt, e hó 5-én reggel indult el Budapestről, a magyar állami indóházból, külön meghívottakkal, kik közt számos képviselő is volt. A társaság e hó 10-ikén érkezett vissza. Nagy-Váradig egyhuzamban mentek, s on­nan e hó 6-án reggel 6 órakor indultak tovább . Kolozsvárra 10 órakor, Brassóba esti 7 órakor ér­tek , hol az éjjel pihenést tartván, május 7-én reggel 6 órakor folytatták az utat, s déli 12 órakor Romá­niába, Predeálba déli 10 órakor jutottak. Kossuth Lajos atyjának, Kossuth síremléke június 13-án fog az alsó-dabasi Lászlónak sírkert­ben lelepleztetni. Az emlékbeszédet Földváry Mihály alispán fogja tartani, utána dr. Halász Géza fő­városi bizottsági tag és dabasi földbirtokos fog be­szédet mondani. Petőfi szülőinek sirját a Petőfi társulat fogja földisziteni. Különben a sir eddig sem volt elhagya­tott ; 1876-ban felhantolták s emlékkővel látták el. Petőfi István akkor Sebestyén Dávid gymnáziumi tanárt és az elhunyt Geist Gáspárt kérte föl erre, azt is kérvén, hogy ne irányozzák a nemzet figyel­mét e sírra, mert a nemzetnek sokkal nagyobb érde­meket kell emlékkel jutalmazni, mint egy költő egy­szerű szüleinek elhagyatott sírját gondozni. A sírkő felirata fölé egymást szorító két kézfej van vésve. Könnyű feltalálni a józsefvárosi temetőben, mert a körülre fekvő sírok jeltelenek. Petőfi István végrendeletét május 3-án hirdet­ték ki Szarvason. A megboldogult megemlékezett a hazai közintézetekről is. Ingatlan vagyonának, a dé­vaványai 400 hold földnek és 3300 forint tőkének haszonélvezete Petőfi Istvánné, Gayhoffer Antónia asszonyt ille­t halálig. A 3300 frt nejének halála után egyenlő részben lesz felosztandó : a tudományos akadémia, írói segélyegylet, pesti színház nyugdíjalapja, süketnémák intézete és a rokkant honvédek segélyalapja közt. A dévaványai birtokokat neje halála után Petőfi Károly s két rákoskeresztúri nőrokona Szüleinek és bátyjának (Petőfi Sándornak) öröklik. arcz­képeit örökli Orlay Soma, ki azokat festette, hogy szabadon rendelkezzék velük. A nagy költő kéziratait szekrén­nyel együtt a pesti muzeumnak hagyomá­nyozta. Gyomai házát és többi ingóságait hű ápoló­nőjére hagyta. Petőfi-reliquiák. Petőfi István hagyatékából a Petőfi Sándor kéziratai, levelei és egyéb tárgyai, az elhunyt intézkedése szerint, nemsokára a múzeumba kerülnek. Ez érdekes tárgyakat e hó 8-ik és 9-ik napjain nézték át hivatalosan, és jegyzéket vettek azokról. Kuczkay János ügyvéd, Petőfi István hagya­téki tömegének zárgondnoka, e jegyzéket megküldte a hirlapokn­ak is. Petőfi költeményeinek eredeti kézirataiból egész gyűjtemény volt az elhunyt birtokában ; ezenkívül számos levél, Garay, Kuth­i, b. Kemény Zsigmond, Szemere Pál, Jókai, Pap Endre, Egressy Gábortól. Legtöbb levél van Arany Jánostól, többi közt John Stiebli aláirású angol levél is «Lord Arthur Krump­lyhoz». Petőfi Sándor őrnagygyá lett kineveztetésé­ről szóló okmány Bem által 1849. május 3-án Frei­dorfon keltezve. Szász Károly «Hallom dalaidat» czimű eredeti költeménye Petőfi Sándorhoz. Bem tábornok írása Szász-Sebesen 1849. márczban csonka kezével irva s Petőfi S. eredeti megjegyzésével el­látva. Bem arczképe Petőfi S. által rajzolva s aláirva. Petőfi Zoltán egy napos korában 1848. decz. 16. apja által vett rajzolatja. Petőfi S. sajátkezű Zoltán fiáról annak 7 hónapos koráig megirt életrajza. Petőfi Sándort köröző német szövegű személyleírás (Per­sonsbeschreibung) az ő sajátkezű megjegyzésével el­látva. A költőre vonatkozó emléktárgyak: Egy vö­rös carniol kövű­ arany gyűrű, Petőfi Sándortól hát­ramaradt ereklye, a­melybe azonban — Petőfi István állítása szerint —az eredetileg benn volt követ Petőfi Zoltán eltörvén, a mostani követ Petőfi Ist­ván tétette. Az akadémia bronzérme következő fel­írással : «Petőfi Sándornak 200 aranynyal a m. tud. akadémia 1848.» Az erdélyi hadsereg fővezérségétől Bem aláírással ellátott s Szász-Sebesen 1849. ápril 9-én kelt katonai érdemjel 3-ik osztályát adományozó irat, rajta rendszalagjával. Az összes kéziratok és tárgyak fekete bőr do­bozba vannak elhelyezve, tetején érczlap e szavak­kal: «Petőfi Sándor költeményeinek kézirata.» Je­lenleg bírósági hivatalos pecsét is őrzi azokat. Gr. Széchenyi Béla sorsában osztozott Pische­walszky ezredes, orosz utazó is, kiről gr. Széchenyi Béla az akadémiához intézett levelében tesz említést, hogy más uton szintén Tibetbe indult. Az orosz utazó márczius 8-án irt levele szerint neki is lehe­tetlen volt Tibetbe jutni, és vissza kellett onnan for­dulnia. Faragó hazánkfia, ki klímában időzik, még Széchenyi tervének meghiúsulása előtt irt levelében kételyét fejezi ki, hogy a gróf eljuthasson Tibetbe, s ha igen —­ úgy­mond — borzasztó sors érheti. A Pester Lloyd a szegedi vész idejében 146,000 irtot gyűjtött össze. Ez összeg most a «Pester Lloyd olvasó közönségének alapítványa» czim alatt, mint olyan alap fog szerepelni, melyből szegényebb szegedi polgárok olcsó kölcsönt kaphatnak. A belügyminisz­ter ez alap rendeltetését megerősítette. A szentesi megyeház tervére kiirt pályázatra 16 pályamű érkezett. A pályaműveket a meghívott köz­lekedési miniszteri és mérnökegyleti kiküldöttek megbirálván, az első díjat (400 frt) a «Csongrád» (Szentes) pályaműnek ítélték. A szerző Makay Endre budapesti fiatal műépítész, ki maga is csongrádi származású. A pozsonyi ipartanítónőképző-intézetben má­jusi fölvételre még hat üres hely van betöltendő. Föltételek 14 éves életkor betöltése, négyévi tan­folyam, 170 frt évi tartásdíj, tíz forint tanszerekre, három forint beiratásra. A fölvétetni kívánók ke­resztlevél és orvosi bizonyitván­nyal ellátott kérel­müket a képezde igazgatóságának még e hó folytán Pozsonyba Duna-utcza 33. sz. beküldhetik. Havazás. E hó 10-én a München s Insbruck közti vonalon nagy havazás volt. Oberammergauból jelentik, hogy a passzió­játék főpróbáján mintegy kétezer ember jelent meg , de a nagy havazás foly­tán, bundákban nézték az előadást, s a játszók a hi­degtől sokat szenvedtek. A debreczeni sziksósfürdő már ápril 26-án meg­nyilt. Sokat dicsért gyógyerejű és kényelmesen be­rendezett fürdő ez V.-Peres közelében, magától a vá­rostól alig háromnegyed óra járásnyira. Debreczen­nek eddig nem volt gyógyvizű fürdője, s csak két éve, hogy Telegdi László ügyvéd fölállította a hasz­nos intézetet, melynek vize különösen szénsavas nátront tartalmaz. A bécsi konzervatóriumban tanuló ifjú magyar hegedűsnőről Hermán Mariskáról igen dicsérőleg nyilatkoznak a bécsi lapok. A legutóbbi gyakorlati hangversenyen különösen kitűnt e fiatal magyar leány, tiszta, szép hegedűjátéka által és értelmes elő­adásával. Blondin, a világhírű kötéljáró, jelenleg Buda­pesten van, s pünkösdkor az állatkertben fogja be­mutatni nyaktörő művészetét. Blondin ezelőtt 16 évvel már mutogatta magát nálunk. A lóversenyek. A királyi pár mind a három ver­seny­napon megjelent a Rákoson. A trónörökös a második nap futtatásait nézte végig. Az idő a máso­d

Next