Vasárnapi Ujság – 1880
1880-11-21 / 47. szám - Torma Károly 47. szám / Arczképek, Hazaiak - Torma Károly (arczképpel). S. F. 765. oldal / Élet- és jellemrajzok - Az amphitheatrum Ó-Budán. (Dörre Tivadar rajza.) Képcsoportozat 47. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Hazaiak - Zágrábi képek: A székesegyház környéke. (Dörre Tivadar rajza) 47. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Hazaiak - Zágrábi képek: Külvárosi utcza a földrengés után 47. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Hazaiak - Zágráb vidékének térképe a földrepedések és iszapkilövelések helyének megjelölésével 47. szám / Térképek - A gőzház (52 kép) 47. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
Előfizetési feltételeit: VASÁRNAPI ÚJSÁG és / egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 félévre 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: [ egész évre 8 frt ] POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : félévre... 4 « / egész évre 6 írt Külföldi előfizetésekhez a postailag félévre ... 3 « meghatározott viteldíj is csatolandó. 47-ik szám 1880. BUDAPEST, NOVEMBER 21. XXVII. évfolyam. T TORMA KÁROLY. ORMA KÁROLY 1829-ben deczember 10-én született Kudun, Belső-Szolnok vármegyében. Atyja József mint politikus, Erdély jelesei, s mint tudománykedvelő, ha a Telekiek, Kemények, Zeykek mellett nem is ritka, de mégis kivételes tüneményei közé tartozott. A 48 előtti szabadelvű ellenzék tagja volt, s a hazai tudományos irodalmat becses munkával ajándékozta meg, egy «Calendarium diplomaticum»-mal. Torma Károly iskoláit Beszterczén és Kolozsvártt végezte, de úgy látszik, valódi iskolája az apa jó példája volt. 1848-ban a 19 éves ifjú mint követi irnok jelent meg az országgyűlésen atyja, a követ oldalán. De nemsokára, ugyanazon évben az átalános áramlat a csatatérre ragadta, mely áramlat sehol a két magyar hazában oly mérvű nem volt, mint Erdélynek megyei magyarsága közt. Az összes birtokos osztály, az összes intelligenczia fiatalsága nem nemzetőrnek, hanem rendes katonának állott be. Ez képezte az első sort mindenütt Bem József hallatlanul merész csatáiban. Torma Károly azon kisebb részhez tartozott, mely életben maradt. A zsibói fegyverletétel után birtokára vonult. Az ősi tűzhelyet, mely amaz időkben a hazafias meddő panaszok gyülhelye s az üldözések elleni asylum volt, valódi családi tűzhelylyé avatta föl, 1855-ben megházasodván. Rendes foglalkozása a gazdálkodás volt. De a haza földének nemcsak termékenységében rejlő kincseit igyekezett kihasználni, — hanem azokat is, melyek rég elmúlt századok életjeleiként rejlenek alatta. A római Dacia emlékeinek fölkutatásához nemcsak az atyja buzdító példáján nyert ifjúi lelkesedéssel, hanem, ami ennél ritkább, alapos készültséggel fogott. A dilettantizmus helyett, mi e téren gyakori, mindig a tudomány iránti őszinte becsülés s tüzetesség jellemzi munkálkodását. 1861-ben a közbizalom ismét a politikai közélet terére szólítja. Megyéje tiszteletbeli főjegyzőnek, s majd az 1863-iki provizorius szebeni országgyűlésre követnek választja. Ez az országgyűlés valamint az összes erdélyi magyar hazafias pártnak, ugy a mindig hozzátartozott Torma Károlynak nem idejét és munkáját kívánta. De érdem volt, s a jellem dolga, a passzív ellenállás. A többi választottakkal egyetértve Torma sem ment bele ama Landtag-féle alkotmányos kelepczébe, kitéve magát egy eshető makacsságban való elmarasztaltatásnak. 1865—1867-ben már aktiv szerepű országos képviselő Kolozsvártt és Pesten. 1867-ben az alkotmányos minisztérium érdemesnek és alkalmasnak találta őt megyéje főispáni tisztére emelni. Hat évig vezette nehéz viszonyok közt példásan közmegelégedésre az igazgatást. 1872—1875-ig országgyűlésünkön mint a Deákpárt tagja szerepel, s a képviselőháznak alelnöke is volt. Majd a vágyaival egyezőbb tudományos pályának szenteli tehetségeit. 1877-ben a kolozsvári egyetemen a közjog, 1879-ben pedig a pesti egyetemen, kedvencz szakja, a régiségtudomány rendes tanárának nevezik ki. A magyar tudományos akadémia már 1861-ben levelező tagjává választja, mit már rég kiérdemelt volt, s annál többet is. Közzétett dadiai föliratai mennyiségileg is becses adatok voltak. De minőségileg méginkább kitűntek lelkiismeretesség és szakértelem által, mikkel külföldön is emelte a magyar tudományosság hitelét. 1860- TORMA KÁROLY.