Vasárnapi Ujság – 1881
1881-03-20 / 12. szám - Szász Béla. A népdal. I. II. (Sallet Frigyes) 179. oldal / Költemények - Hogyan foglalták el a magyarok Komáromot. Emlékezés egy elfeledett hősre. Udvardi Cserna István 179. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak
11. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM. 1==. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 181 Volt a várban egy fiatal pioner hadnagy, ki bár alig tudott valamit magyarul, szivvellélekkel a magyar ügyért lelkesült, mint a mely egy jelentőségű volt az általános emberi szabadság ügyével. Ennek a lelkes ifjúnak Máy volt a neve. Ez mint várbeli tiszt, megtudta a készülődést az idegen ezrednek a várba leendő csempészésére. Sietett tudósítani a komáromi polgárságot, kik is nem ismerve félelmet: üllőt, kalapácsot, ekét, taligát otthagyva, fegyvert ragadtak. Megrohantak egy nádor-vonali erődöt, honnét ai ágyút a Duna hídjához czipeltek, s ott lágeroztak mindaddig, mig Besze János esztergomi és Esterházy Pál tatai nemzetőreivel meg nem szállták a komáromi várat. Ugy volt biz az. Ha nincs a derék Mág Komáromban , ha nem figyelmezteti a komáromi polgárokat a várba szökni készülő idegen katonákra ; ha meg nem tanítja ezeket a tájékozatlan czivileket arra, hol szerezzenek ágyút, hogyan bánjanak vele. Mercz megrakja a várat német katonákkal — és nekünk nincs komáromi várunk! Ilyen fontos tényező volt a magyar forradalomban az idegen származású ifjú : Máy. És vajmi kevesen tudnak róla, kivált már a mai kor fiai! Én kisérlem meg avatatlan tollammal e hős ifjú barátunk emlékét föleleveníteni. Mikor a magyar tábor Bécset elfoglalandó, hajókra szállt Komáromnál, Kossuth is ott volt Komáromban. És azzal tisztelte meg Máyt, hogy elvárhatatlanul vele társalgott. Egy napon együtt ebédeltek a «Fekete Sas» vendéglőben: Kossuth, Sárközy József, a vár kormánybiztosa, Thaly Zsigmond és Máy. Kossuth poharat emelt, s így szólt: «Isten éltesse Máy főhadnagy urat!» Ez a szerény ifjú nagy pironkodással magyarázgatta, hogy ő csak hadnagy. Kossuth rövid időközön emelt és éltette Máy kapitányt. ismét poharat A szabadkozó ifjúnak Thaly Zsiga súgta meg: «Hallgass bruder, most nevezett ki téged Kossuth kapitánynak», de Kossuth még itt nem állott meg, hanem ugyanilyen kedélyes módon még mint őrnagyért is poharat emelt. És én, e sorok írója, már mint őrnagyot láttam őt a tábor hajóra szállása színhelyén, a gőzhajózás ügynökségének pavillonja körül, Kossuth és Sárközy társaságában. Láttam pedig őket nagyon közvetlen közelségben, s én azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha elbeszélem azt a kedélyes jelenetet, mikép vendégeltem meg e három nevezetes férfiút egy tál káposztával ? Zászlóaljam — a 37-ik zászlóalj — Komáromban maradt, és én ráértem szemlélni a hajóra szálló tábort. Rendezett hadsereg il nemű hajóra szállása is sok nehézséggel jár. Hát az ujoncz magyar hadsereg elindulása mily nehézkesen történt! Kora reggel kezdődött a hajóra takarodás, s tartott egész nap, s másnap déltáján indulhatott az utolsó hajó. Kossuth ott sétált kora reggeltől fogva Sár DON QUIJOTTE HARCZA AI SZÉLMALOMMAL. — DORI RAJZA.