Vasárnapi Ujság – 1882
1882-10-15 / 42. szám - Huszár Adolf 42. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi szobra. Huszár Adolftól 42. szám / Arczképek, Hazaiak - A Petőfi-szobor leleplezésére. –á–r– 661. oldal / Elmélkedések, Értekezések, fejtegetések - Huszár Adolf műterme 42. szám / Műtárgyak - A segesvári völgy keletről 42. szám / Táj- és uti képek, épületrajzok, Hazaiak - A segesvári völgy. A hol Petőfi elesett 42. szám / Táj- és uti képek, épületrajzok, Hazaiak - Emlékezetes helyek Petőfi életéből: 1. Szülői ház Kis-Kőrösön. – 2. Lakás Félegyházán. – 3. Pápai főiskola. (Ó-kollegium). – 4. Gödöllői lakás. – 5. Erdőd 42. szám / Táj- és uti képek, épületrajzok, Hazaiak - «Egy fedél alatt» czimű regényhez (14 kép) 42. szám / Vegyes tárgyuak, illusztrácziók elbeszélésekhez - Petőfi kézirata. Nemzeti dal 42. szám / Vegyes tárgyuak, illusztrácziók elbeszélésekhez
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG én egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre — 6 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : egész évre 8 frt I félévre —4 » Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : I egész évre 6 frt félévre— 3 » Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó XXIX. évfolyam 42-ik szám 1882. BUDAPEST, OKTÓBER 15. A PETŐFI-SZOBOR LELEPLEZÉSÉRE. TT áll már, örök időkre szóló dicsőségének századokra szóló érczszobra, kellős közepén Magyarország fővárosának, melynek kebelében harsogta el: «Talpra magyar!»-ját, a királyi eskü tere mellett áll, emlékeztetve az ő esküjére : A magyarok istenére esküszünk, Esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk. A két eskü összefér, de csak ha mind a kettőt megtartják, s Petőfi szellemének nem lesz kifogása ellene, ki jobban szerette a hazát, mint gyűlölte a királyokat — ámbár gyűlölni is végetlenül tudott s szerelme égető hevének csak gyűlölete romboló vihara volt testvére, párja. A magyar népjellem egyik megtestesülése Petőfi Sándor. Kelet népe, ez a szenvedélyes, mindenben túlságos, félelmet nem ismerő, lehetetleneket merő, lelkesedésében lobogó láng, kétségbeesésében bömbölő zivatar, most gyöngéden suttogó szellő, majd tölgyeket tördelő szélvész, most daczos, majd szilaj jó kedvében egeket hasogató : Íme a Petőfi lelke. Költészete szinte olyan. Soha még az érzés és a szenvedély oly közvetlen igazsággal nem szólott dalnok alakairól, mint a Petőfiéről. S hatásának titka, hogy dalaiban mindenki saját érzelmeinek a kifejezésére ismert. Költészetünk Petőfi előtt csak kisérletkép s félve közelitett a népieshez, vagyis az érzelmek közvetlen , mesterkéletlen és keresetlen kifejezéséhez. Részint az ó-klasszikai, részint a modern nyugoti költészet hangjait s egyezményes formáit fogadta el a magáénak s még oly szellemek is, mint Berzsenyi és Kölcsey, Kisfaludy Károly és Vörösmarty, csak kivételesen engedtek szabad folyást magyaros észjárásuk s érzelmeik népies kifejezésekben való nyilvánulásának. Petőfi egyszerre s határozottan szakított a hagyományokkal, melyek idegen ösvényeket szabtak a szellemek elé. Egyenesen a népszellem amaz ős eredeti forrásához fordult, mely bérczek tövén, erdők rengetegében eredve, kőről-kőre omolva, zuhog s csergedez, virágos völgyeken át, a puszta sivatagába, hogy ott, elelveszve a homokban, begyöpösödve helyenként, uj erővel és üdén üsse föl fejét ismét, s mint a magyar vizek protypje, a Tisza, a hazában eredve, itt enyészszen is el. Bármennyire egyéni tulajdon is a költői tehetség, tény, hogy minden költészetnek forr PETŐFI SZOBRA. HUSZÁR ADOLFTOL.