Vasárnapi Ujság – 1886
1886-03-14 / 11. szám - Bulyovszki Gyula 11. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi Sándor 1848-diki arczképe (Barabás 1848-diki rajza után) 11. szám / Arczképek, Hazaiak - Vasvári Pál 11. szám / Arczképek, Hazaiak - Grattan Henrik 11. szám / Arczképek, Külföldiek - A budapesti árviz 1838 márcz. 13-18-ika közt. Rajzolt a Schwindt. Kőre rajzolta Torsch 11. szám / Időszerű illusztrácziók - Dublin város és megye önkéntesei a College-green előtt 1779 nov. 4. 11. szám / Időszerű illusztrácziók - Grattan Henrik Irland önállóságát inditványozza az ír parlamentben1782. ápr. 19. 11. szám / Időszerű illusztrácziók - Népgyülés a nemzeti muzeum előtt 1848-ban. Egykoru rajz 11. szám / Időszerű illusztrácziók - Paraszt bál Angliában 11. szám / Népviselet; genreképek - Uri bálban 11. szám / Népviselet; genreképek - Márcziusi emlékek. (Petőfi Sándor; Vasvári Pál; Bulyovszki Gyula arczképeivel s egy képpel) 165. oldal / Történelem; régészet és rokon tárgyak - A «Sándor Mátyás» czimü regényhez 11. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
BUDAPEST, MÁRCZIUS 14. Előfizetési föltételek : VASÁRNAPI UJSÁG POLITIKAI ÚJDONSÁGOK SÁG és egész évre 12 frt „ VASÁRNAPI ÚJSÁG: étre ! M | Csapon a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: együtt: I félévre ._ 6 •félévre ... 4 • IXXXIII. ÉVFOLYAM: I egész évre 6 frt félévre ... 3 • Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. MÁRCZIUSI EMLÉKEK. MAGYARORSZÁG fővárosának e század folyamán két olyan márcziusa volt, melyeknek emléke örökké feledhetetlen marad. Két nevezetes áramlat hömpölygött végig a főváros utczáin: borzadalmas, vészt, romlást és nyomorúságot hozó az egyik, melynek nyomán gyász és siralom keletkezett s évtizedek szorgalmának gyümölcse merült enyészetbe ; lelket emelő, magasztos a másik, mely új remények magvait hinte el a halálos dermedés helyébe s hosszú, nagyon hosszú tél után a tavasz érkeztét jelenté, mely megtöri a tél bilincseit s fölszabadítja a lekötve tartott rejtező erőket, hogy közremunkáljanak egy jobb sorsra érdemes nemzet fölvirágozásán. A természet haragja zudítá reánk az elsőt, hogy elpusztítsa a föld színéről a kulturéletnek egy itt keletkező középpontját; a népek lelkében támadó új tavasz levegője hozta a másikat, hogy itt is egy hatalmas szövetségest teremtsen azoknak, akik a népek millióinak szabadságára egyesülnek. És különös, e természetére ép úgy, mint irányára egymással homlokegyenest ellenkező két áramlat, a romboló és az alkotó: márcziusnak, az ibolyák hónapjának épen arra a bizonyos napjára, lö-ére esett s épen egy évtized választá el azt a márczius 15-ét, mely a fővárosra pusztulást, a nemzetre gyászt hozott, attól a márczius 15-étől, mely az új életnek kezdetét jelenté s mely azóta a magyarnak nemzeti ünnepe lett. Mintha csak jóvá akarta volna tenni az egyik a másikat. Most, hogy mind a kettőt évtizedek választják el tőlünk, egymás mellé állítva kívánjuk fölidézni mind a kettőnek egynémely emlékét, még pedig a mennyire lehetséges mindegyikét azonkora följegyzések nyomán, bemutatva némelyeket a sokszorosító művészetnek azon időbeli reánk maradt ritka emlékeiből is, melyek ama napokat hozzánk közelebb hozni, élénkebben megjeleníteni alkalmasak s melyek közül egyik-másik ma már ereklyeszámba is mehet. 1838. MÁRCZIUS 15. Az 1838-iki márczius 15-ikének gyászos nevezetessége, most, midőn mondhatni mesés rohamossággal nevekedik egy új, mosolygó, vidám metropolis a szőke Duna mentén s óriási léptekkel igyekszik utolérni szépségben, nagyságban PETŐFI SÁNDOR 1848-IKI ARCZKÉPE.