Vasárnapi Ujság – 1888
1888-02-05 / 6. szám - A hamburgi új Elbe-híd (képpel) 93. oldal / Általános nép- és országisme. - A szabadság-szobor áldozatai 93. oldal / Vegyes kisebb czikkek és képszövegek
9- vel találták itt a szegény madarakat, melyek a villámfényt takaró erős lencse-üvegeknek neki repülvén, fejőket összezúzták s a fáklya alatt levő erkélyre estek alá. Volt nap, midőn egyszerre 13,450 különféle madár holttestét találták meg az erkélyen, pedig bizonyos, hogy még sok ezer és ezer hullott le innen a tengerbe. Valóban a newyorki szabadság-szobor, a modern tekhnika egyik büszkesége, egyúttal öldöklő hatalom is, s a szegény költözködő madaraknak számtalan ezrei lesznek áldozataivá. A SZABADSÁGSZOBOR ÁLDOZATAI. Sajátságos pusztulásnak mutatja nyomait mellékelt képünk: egy hatalmas szobrot, amely öl, sőt mondhatni tömegesen pusztít. Nem egyesével, de százával láthatók rajzunkon is a meggyilkolt madarak egy erkélyen. Az erkély a híres newyorki szabadságszobornak a fáklyáján van s a láthatlan gyilkos a fáklyából kisugárzó ama villamos lángsor, mely e hatalmas szobrot a földgömb legelső világító tornyává teszi. Minden világító torony vonzza magához, mint a molyt, az apróbb madarakat s fényüknek igen sok esik áldozatául, de oly nagy mennyiségű és oly állandó pusztítást sehol sem találtak, mint itt. Igaz, hogy a világító tornyok között sincs párja a newyorki szabadságszobornak. Valóságos világcsodája ez, mely méltó helyen áll, a hatalmas broklyni híd szomszédságában, két milliónál több értéket képviselő háztenger felett, melynek helyén száz évvel ezelőtt még jóformán csak viskók és halászkunyhók állottak, s hol egy néhány évtized alatt óriássá növekedett nemzet leghatalmasabb és leglátogatottabb kikötője van. Valóban világ csodája ez a szabadság szobor. A híres rhodosi kolosszus, melyet az őskor hét világcsodája között mindenkor fölemlegettek, összesen 45 méter magas volt, a szabadságszobrában maga a női alak 62 méter s a szobor karjával tartott fáklya 350 lábnyira emelkedik a víz tükre fölé, oly magasra, hogy a lábai alatt levő 3-4 emeletes házak jóformán csak babajátékoknak tetszenek s a tengeri hajók legmagasabb vitorlái is alig érik el a szobor lábát. A hatalmas szoborról már más alkalommal is megemlékeztünk s így itt csak emlékeztetőül sorolunk fel egy pár adatot. A szobrot a francziák közadakozás utjtán készíttették az amerikai köztársaságnak. Bartholdy párisi művész dolgozott rajta, 350 darabban vitték át az új világrészbe s ott 1886 okt. 28-án fejezték be felállítását egy magas talapzaton, a Beclloe kis szigeten, a newyorki kikötőben. A szobor óriási méreteiről fogalmat nyújthat, hogy egyik dombjának bensejében a művész Bartholdy 12 személy számára banketet rendezett, hogy maga a fáklya 10 láb magas torony s a fáklyát tartó két mutatóujja 6 láb azaz 245 méter hosszú. Magába a fáklyába, mely — mint említettük — világító torony gyanánt szolgál, kényelmes benső lépcső vezet föl s közvetlenül a fáklya alatt egy kis erkély foglal helyet, melyről gyönyörű kilátás nyílik az uj földrész leghatalmasabb városának környékére. A fáklyában öt villamos lámpa van elhelyezve, azonkívül még a szobor talapzatán s a szabadságnak jelképül szolgáló pártában is van néhány villamos lámpa. Mindez hatalmas fényt áraszt, sokkal nagyobbat, mint a rendes világító tornyok. Előre volt látható, hogy a ritka magasságban ragyogó fénynek különösen a vándormadarak költözésére végzetes hatása lesz. De senki sem hihette, hogy oly nagy mértékben fogja a szegény madarakat pusztítani. Egész ősszel, midőn a madarak délfelé vonultak, minden reggel ezre A HAMBURGI UJ ELBE-HID. Hamburg városának ez év folyamán történő csatlakozása a német vámterülethez, lényeges átalakulást idézett elő a város építkezési viszonyaiban. Egész városrészek tűntek el a nagy változás hatása alatt, s egy uj és terjedelmes szabad kikötő emelkedett helyekbe, mely az Elbeszigetek nagy részét is magában foglalva, szükségessé vált ezekkel jobb összeköttetésről gondoskodni. E czélból épült és fejeztetett be az uj — harmadik — elbei hid, melyet, mint jelentős alkotását az ujabbkori hidépitészetnek, mi is bemutatunk. E hidnál is, mint a két régibb elbei hidnál, a vas kettős ivek vétettek alkalmazásba, melyek mindenike 102 méter hosszú, úgy hogy beleértve a partra támaszkodó kő iveket is, a hid egész hossza 400 méter. A kocsiút, beton-alapon kövezve, s két lóvonatú vágánnyal ellátva, 7 méter széles, a gyalogutak kétfelől, a hídoszlopokon kívül, tehát balkonszerűleg alkalmazva, aszfaltozvák, és 2 méter szélesek. Ez mindössze 10 méter szélességet ad, de a hídoszlopokat elővigyázat okáért oly hosszúra építették, hogy nagyobb forgalom mellett előálló szükség esetén két oly széles kocsiutat is képesek hordozni. A híd építője Glein hamburgi mérnök, a hídépítészet és különösen az amerikai hidak alapos ismerője. 1882-ben vették kezdetüket a tervezési munkálatok. 1883. júniusában megkezdték az első oszlop alapozását. 1885 tavaszán kész lett az első oszlop, s így tovább rövid időközökben a többi. Az építési anyag gránit. Az egyes oszlopok közti távolság 102 méter s a kőhídboltozatoknak hossza, mindkét parton kettő, kerek számban 27 méter. A képünk előterében látható díszalkotmány, a monumentális portálé, Hauers építész műve, s az anyag szerencsés értékesítése tekintetében a középkori architektúra leghíresebb portáiéival vetekedhetik. Gránit és bazalt lávából áll az alépítmény. A góthikus ablakok, fülkék és tornyocskák kidolgozásához különböző színű és glazurit égetett kövek használtattak, míg az égbenyúló bástyák vesztfali homokkőből vannak, s az egész építmény benyomása a középkori Hanza városok büszke építményeire emlékeztet. Összes költségei a hídépítésnek kerek harmad A NEW YORKI SZABADSÁG-SZOBOR MINT MADÁR-PUSZTITÓ. AZ UJ ELBE-HID HAMBURGBAN.