Vasárnapi Ujság – 1889
1889-01-13 / 2. szám - Lavigerie bibornok. Bonnat festménye 2. szám / Arczképek, Külföldiek - Lavigerie bibornok (arczképpel) 21. oldal / Élet- és jellemrajzok - Képek a párisi kiállításról: A párisi Eiffel-torony. - Egy gerenda elhelyezése épités közben.- A munkások lejövetele a második emeletről 2. szám / Időszerü illusztrácziók - Az első fog. Baugniet festménye 2. szám / Műtárgyak - Alakok rabszolgakereskedő és emberevő afrikai néptörzsekből a Nyassza-tó vidékéről (8 kép) 2. szám / Népviselet; genreképek - A Tisza torkolata. Háry Gyula rajza 2. szám / Táj és utiképek épületrajzok, Hazaiak - Jókai Mórnak «A rosszul osztozott testvérek» czimü elbeszéléshez. Roskovich Ignácztól és Pataky Lászlótól (5 kép) 2. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
2. SZÁM. 1889. BUDAPEST, JANUÁR 13. XXXVI. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és egész évre 12 írt c án „ VASÁRNAPI ÚJSÁG J egéSZ 8 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre 6 • " I félévre ... 4 > Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: j egésZ ® " KÜ"S,dí " P08'""»? ( félévre ... 3 « meghatározott viteldíj is CRatolando LAVIGERIE BIBORNOK, A RABSZOLGASÁG ELTÖRLÉSÉNEK APOSTOLA, ZON néhány év óta, hogy a szudáni málidi vakbuzgó hivei elfoglalták Khartumot s a nemes Gordon pasa életével váltotta be hű ragaszkodását nemes eszméihez, Afrika bensejében folyvást emelkedő izgatottsággal küzdenek a mohamedánok az európaiak ellen. A Földközi tenger partjaitól egész az Afrika közepén terülő Csád-tóig s a keleti partvidéken le egész a Zambezi folyóig s nyugat felé messze a nagy tavak vidékén túl, a hatalmas földrész nagyobb felében már arabok uralkodnak mindenütt s arab kereskedők húzódnak szét a szárazföld többi részein is. Livingstone kora óta, de még inkább, mióta a Kongó állam megalakult, az eddig csak délen és nyugaton alakult európai telepek is mozogni kezdtek, felfedezők és kereskedők törtek új ösvényeket Afrika belsejébe, különösen a nagy tavak vidékén számos misszionárius telepedett le s az arabok mindinkább fölfogták, hogy helyzetüket és hatalmukat veszély környékezi. Önvédelmi harcz volt részükről, melylyel a még csekély számmal jelentkező európaiakat a magok közeléből s kereskedelmi útjaikból elűzni igyekeztek. De az önvédelemmel karöltve jelentkezett a mohamedán népeknél régóta élő azon hit is, hogy a Hedzsra XIII-ik századában, mely csak most kezdődött meg, a hívőknek lelkes vezérei támadnak, kik a hitetleneket mind leigázzák s Allah hű népeinek uralmát az egész földgömbön megalapítják. Ezt a hitet nagyon elősegítette a szudániak diadalmas hadjárata s az «istentől küldött» Mahdinak az angolok és az ezek által vezetett egyiptomi hadak fölött kivívott néhány fényes győzelme; de különösen az angolokkal szemben elért harczi sikerek, kiket a mohamedán világ is a gyaurok leghatalmasabb és legveszedelmesebb törzsének tekint. A mohamedán világnak a kereszténység elleni nagy érdekharcza szoros összeköttetésben áll a rabszolgaság kérdésével is. Hiában irtották ki a nemes Lincoln és társai ezt a rettenetes társadalmi fekélyt az Egyesült államokban, hiában küzdöttek Wilberforce óta annyian az emberiség szégyenének eltörlése érdekében, a mohamedán világban a rabszolgaság ellen legkisebb gát sem emelkedett. Most az afrikai belbajok még élénkebbé tették ezt a rabszolgakereskedést. Az angolok szudáni vereségei tág tért nyitottak a rabszolgakereskedőknek s az ujabb zavarok, melyek például a keletafrikai német telepesek elűzésében nyilatkoznak, csak növelik a bajt. Naprólnapra ujabb rémhírek érkeznek. Utazók és kereskedők számos vérlázító példát sorolnak fel, hogyan pusztítanak ki ezek a rabszolgakereskedők egész községeket, sőt vidékeket; elmondják, hogy ismét megkezdődött a már szünetelni kezdő régi barbárság s hogy a kegyetlen arabok ezreit öldösik le a szegény négereknek, hogy egy néhány nyomorult rabszolgához jussanak. A rabszolgakereskedés ezen szomorú emelkedésének tudata mind világosabbá lett s egyre A .LAVIGERIE BIBORNOK. BONNAT FESTMÉNYE. Az «Illustrazione Italiana»-ból.