Vasárnapi Ujság – 1890
1890-01-26 / 4. szám - Makai Emil: Ösvényedet Isten (Juda Halévi) 60. oldal / Költemények
4. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 61 kül is játszhatók. Ára 2 ft 25 kr. A másik füzet egy keringetőt hoz Rozenzweig Armandtól, « Városligeti történetek» czimen. Ara 1 frt. 20 kr. A «Harmónia» kiadásában pedig «Influenza» czim alatt gyorspolka jelent meg. Rosenzweig Hermán írta, gyorsan elterjedt, s már mindenfelé lehet hallani, r^la 75 kr. Népszínház. Január 21-ikén ismét bemutató előadás volt a népszínházban és ismét eredeti Operette : «Pepita». Zenéjét szerzette Hegyi Béla, ki eddig Bátor Szilárddal együtt próbálkozott a népszínházban, s most lépett először maga lábán a közönség elé. Szövegül egy jó franczia bohózatot választott, melyet Bayard írt, s évek előtt magyarul is játszották. A mulattató szöveg legalábbis fele siker már. A másik fele résszel pedig Hegyi elég szerencsésen boldogult. A zene csinos, gondolatokban nem szegény, a kidolgozásban még sokszor darabos, de az ügyes kéz itt is megtetszik. Az operettet jól fogadták. A czerimóniájáról híres spanyol udvarban, még a XVI. században talál színhelyet «Pepita» szövege. A spanyol királynét sétalovaglás közben lova elragadja. Egy lovag, don Fredo, ki Beatrix udvarhölgy után eped, megmenti a királynét. Hanem a szigorú spanyol illedelem szerint : közönséges emberi teremtésnek nem szabad illetni a felséges királynét, Don Fredro lovag tehát menekül. Egy kalandor, Don Gaspar azonban magára vállalja a tettet, annál is inkább, mert a bátor tettel megnyerni hiszi Beatrix udvarhölgy hajlamát és vagyonát. Nagybátyja is biztosítja, hogy kegyelmet szerez számára. A hetvenkedő Gaspar tehát mint a királyné megmentője szerepel. Ebből a szituáczióból mulatságos bonyodalom fejlődik, melyben a főszerepet a királyné szobaleánya, Pepita (Hegyi Aranka) viszi. Végül természetesen kiderül Don Gaspar csalárdsága s büntetésül el kell vennie a csélcsap Pepitát, míg Fredro lovag, az igazi megmentő, Donna Beatrixnak kezét kapja jutalmul. Ehhez a tréfában és ötletekben gazdag, szinte túlcsapongóan pajkos szöveghez Hegyi Béla zenéje jól simul. Túlnyomón tánczdalokból áll, de ezek tetszetősek. A jó előadás is emelte a darab hatását. Különösen F. Hegyi Aranka asszony a czimszerepben és Németh a kalandor Don Gaspar szerepében kifogyhatlan jókedvvel játszottak s megérdemelték a közönség tapsait. Kassai a pedáns szertartásmester szerepéből igazi kabinetfigurát csinált. A többi szereplő is jó volt. Uj szinmű. A nemzeti színház igazgatósága «Az apósok» czimű 3 felvonásos vígjátékot fogadott el, Gabányi Árpádtól. Még a tavasszal színre akarják hozni. Megmutatja azután, hogyan lehet e kis iránykülönbségeket a csavarási mérleggel fölismerni, s észlelései alapján a fent kimondott tételt az eddig elértnél sokkal nagyobb pontossággal az egésznek húsz milliomodáig terjedő biztossággal igazolva találta. Vizsgálatai körébe a levegőt is bevonta. A magyar tudós vizsgálódásainak tüzetes előadását és nagyérdekű eredményeit mindenki figyelemmel hallgatta, és zajosan megéljenezték. Krenner József terjesztett elő ezután Loczka Józseftől ásványtani elemzéseket. Loczka több hazai ásványt fogott khémiai vizsgálat alá s az igy elért eredményeket és tanulságokat közölte az akadémiával, mely a vizsgálatoknál anyagilag támogatta. A földrajzi társulat január 23-ikán tartotta közgyűlését. A betegeskedő Vámbéry helyett Xántu t János foglalta el az elnöki széket, ki megnyitó beszédében az Afrika területén folyó mozgalmakat vázolta s azután fölemlítette a magyar földrajzi törekvéseket. Ezek közt első helyen említette gróf Teleki Samu amerikai utazását és sajnálkozását fejezte ki, hogy gróf Teleki hazánkfia a magyar földrajzi társaságot egyáltalán nem méltatta figyelmére. Megemlékezett Pápay és Munkácsi szibériai útjáról s végül említette, hogy a mult évben tartott németországi geográfusok VIII. nagygyűlésén a társaságot Berecz Antal főtitkár, a Párisban tartott nemzetközi kongresszuson pedig Déchy Mór képviselte, kik sok kitüntetésben részesültek. Berecz Antal főtitkár olvasta fel ezután jelentését. Az elnök megemlékezvén a veszteségről, mely a társaságot Rudolf trónörökösnek, a társaság védnökének elhunytával érte, indítványozza, hogy a közgyűlés válassza meg a társaság védnökévé Koburg Fülöp herczeget. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Végül újra megválasztották a tiszti kart és a választmányt. VÁRATLAN VESZÉLY. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia e hó 20-iki ülésén Than Károly elnökölt, s a természettudományok körébe tartozó két előadás volt napirenden. B. Eötvös Loránd, az akadémia elnöke, ki a természettudományok egyik leghivatottabb buvárlója, önálló kutatásairól adott számot: a föld vonzásáról különböző anyagú testekre. Bemutatta a készüléket is, mellyel a föld vonzó erejének hatását vizsgálta, többféle anyagú ingák (réz, üveg, parafa) lengési idejének meghatározására. E műszerrel, mely fotografikus készülékkel is el van látva, sokkal pontosabb eredményekre jutott, mint jutottak eddig. Newton gravitáczió elméletének egyik sarkalatos tétele az, hogy a földnek vonzása földi tárgyakra tömegükkel arányos és független anyaguk minőségétől. Maga Newton és későbben Bessel ez állítás helyességét kísérleti próbának vetették alá, amennyiben különböző anyagú ingák lengési időit vizsgálták meg. Sokféle szilárd anyagra nézve Bessel kétségtelenül kimutatta, hogy a reájuk egyenlő tömeg mellett gyakorolt vonzó erők között ha van különbség, az mindenesetre kisebb, mint az erőnek egy ötvenezred része. B. Eötvös más úton és finomabb készülékkel, ennél sokkal nagyobb pontossággal igazolta a tételt. Megállapítja először is, hogy a vonzó erőben való különbségnek abban is kellene nyilvánulnia, hogy a sarkok és az sequator kivételével a földön minden más helyen a különböző anyagú testek nehézségeinek irányai is különbözők volnának. MI ÚJSÁG ? Az udvar Budapesten. A királyi pár és Mária Valéria főherczegnő február elején Budapestre jönnek. Híre járt ugyan, hogy ő felségeik január utolsó napjait, Rudolf trónörökös szomorú halálának évfordulóját már itt fogják tölteni, de e hír nem való. József főherczeg levele. József főherczeg Fiuméból a most megindult «Tűzrendészeti lapok» egyik szerkesztőjéhez, Markusovszky Béla főv. tűzoltó segédtiszthez levelet intézett, melyben tudatja, hogy munkatársa lesz az új szaklapnak. Az erre vonatkozó levéltöredék így hangzik: «Kedves Markusovszky uram ! Az a bizonyos falusi tűzoltó főparancsnok, aki 7 évvel ezelőtt az ön akkori lapjának dolgozótársa volt, azóta megöregedett ugyan, de azért hébe-korba mégis fog az érdekesebb esetekről tudósításokat küldeni a Tűzrendészeti Lapoknak. Szívesen teszem ezt, mert meggyőződtem róla, hogy Markusovszky Béla olyan szerkesztő, aki tárgyilagosan ír és mindig távol maradt a személyeskedéstől. Pedig emlékszem esetekre, amidőn nem épen könnyű feladata volt ezen pályából ki nem térnie. De épen ezért nálam, a régi munkatársnál, el sem mosódott a szerkesztő emléke és az általa követett irány helyes volta, és örülök, hogy még mindig tűzoltó és újra szerkesztő s szintén emlékszik reám ... A Tűzrendészeti Lapok hasábjainak megtöltéséhez az alcsuthi főparancsnok, mint szellemi támogató is mindenkor kész lesz hozzájárulni. Addig is, mig erre alkalmam nyilik, ajánlom magamat kedves emlékébe, maradván változatlanul őszinte tisztelője: József főherczeg». Klotild főherczegnő keresztje. A boldogult Pauer János székesfehérvári püspök hagyatékában volt egy kis emlékkereszt is, melyet Klotild főherczegnőtől kapott ajándékba. A főherczegnő nem akarván megengedni azt, hogy az ő keresztje idegen kezekbe kerüljön, felkérte Cziráky Béla gr. főispánt, hogy azt az ő számára vétesse meg az árverésen. A főispán elküldte egy megbízottját s az árverezők látva, hogy mily érdeklődés nyilvánul a kis kereszt iránt, azt ugy fölverték, hogy a főispán megbízottja csak 500 és egynehány forinton vehette azt meg a gróf, illetve a főherczegnő részére. Enyedi Lukácsot, a jeles közgazdasági irat és alapos tanulmányu pénzügyi szakférfit . Felsége a magy. kir. pénzügyminisztérium osztálytanácsosává nevezte ki. Enyedi a minisztériumnál a hitel-osztály vezetését fogja átvenni s a valuta-rendezés előmunkálataiban fogja tehetségét érvényesíteni, mely kérdésre nézve már régebben tett beható tanulmányokat, melyek a kormánykörök figyelmét rá vonták. Enyedi az előbbi országgyűlésen kivált közgazdasági és pénzügyi kérdésekben tartott beszédeivel tünt fel a függetlenségi párt soraiban. A közoktatásügyi miniszter gondoskodott arról, hogy a magyar művelődéstörténet a budapesti egyetemen ezentúl állandóan előadassák, s e végből e fontos tárgy előadásával Ballagi Aladár egyetemi rendes tanárt helyettes-tanári minőségben megbízta.