Vasárnapi Ujság – 1897
1897-02-14 / 7. szám - Gróf Apponyi Albert és neje Mennsdorf Klotild grófnő 7. szám / Arczképek, Hazaiak - Gróf Majláth Gusztáv püspök 7. szám / Arczképek, Hazaiak - Gróf Majláth Gusztáv erdélyi egyházmegyei róm. kath. püspök (arczképpel) 97. oldal / Élet- és jellemrajzok - Tekhnikus bál a Royal nagy szálló dísztermében 7. szám / Időszerű illusztrácziók - Indiai tánczosnő 7. szám / Népviselet; genreképek - Nautch leányok és zenészek 7. szám / Népviselet; genreképek - Képek gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazásából (6 kép) 7. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek
BUDAPEST, FEBRUÁR 14. 7. SZÁM. 1897. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és 1 egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt félévre — 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG egész évre S írt félévre — 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK J egész 1 1 félévre ; evre 6. félévre — 2.50 Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. 44. ÉVFOLYAM. GRÓF MAJLÁTH GUSZTÁV, ERDÉLYI EGYHÁZMEGYEI RÓM. KATH. SEGÉDPÜSPÖK. AZ ELMÚLT HETEKBEN sűrűn lehetett olvasni le a napilapokban az erdélyi egyházmegyei X A_ koadjutorság (segédpüspökség) kérdéséről, míg végre a királyi kinevezés véget vetett e kérdés körül kifejlődött személyi és politikai vitatkozásnak. Lönhardt erdélyi egyházmegyei róm. kath. püspök, gyöngélkedésére való hivatkozással,koadjutort kért maga mellé, a ki a nagy kiterjedésű egyházmegyében az ügyeket intézze. Fölmerült a Majláth Gusztáv gróf komáromi plébános-helyettes kinevezésének a híre, s ezzel kapcsolatban sokat írtak e kinevezés ügyében a római szentszék, a korona apostoli joga, illetőleg a magyar kormány közt támadt ellentétről. A kérdés a körül forgott: utódlási joggal, vagy e nélkül történjék-e a kinevezés ? A király úgy döntött, hogy Majláth Gusztáv gróf lett erdélyi segédpüspökké és pedig utódlási joggal. az Árpád-királyok idejéből Ákos kun vezértől vezeti le családfáját, s amely történetünkben sok nevezetes emberrel szerepel. Az újonnan kinevezett püspök-helyettes a szomorú véget ért Majláth György országbírónak a hetedik gyermeke. Egyik nővére, Etelka, Pallavicini Ede őrgróf felesége ; másik nővére, Sarolta, a királyné volt udvarhölgye, Hohenlohe berczegné. A többi mind fitestvér, akik közül a legidősb, György, néhány évig Esztergom megye főispánja volt. A Majláth családnak, melyet Bonfin Majlátnak, Timróczi Mojnornak nevez, székhelyi előnévvel biró ága a XVII. századból ered. Egyik ág II. József alatt a grófi méltóságra emelkedett. Az országbíró nem ebből az ágból való volt. Utódai azonban a királytól grófi czímet nyertek. Majláth Gusztáv gróf 1864 szeptember 24-én született Bakóczán, Baranya megyében. Szülei: a volt országbíró és ennek ma is élő neje, Brandau bárónő, fiuk neveltetéséről akkép intézkedtek, hogy az elemi és középiskolákat otthon végezze, Döbrössy Alajosnak, a pécsi püspöki tanítóképző jelenlegi igazgatójának vezetése mellett. Gimnáziumi tanulmányainak befejeztével az érettségi vizsgálatot a budapesti II. kerületi főgimnáziumban tette le. Ezután jogi tanulmányokkal foglalkozott a straszburgi egyetemen, hol két évet töltött. Ekkor következett be atyjának borzasztó halála, s ez annyira hatott reá, hogy a világi tanulmányokkal felhagyva, a papi pályára lépett. A theologiát Bécsben végezte a Pazmaneumban. Pappá 1887 október 7-ikén szentelte fel Simor bíboros herczegprimás. Gyöngélkedő egészségi állapota miatt ekkor hosszabb időre szabadságot volt kénytelen kérni s enyhébb éghajlat alá ment üdülni, de már egy esztendő múlva prefektus lett az esztergomi papnöveldében, a hol tisztelettel és szeretettel környezték a vallásosságáról és jótékonyságáról ismeretes főúri papot. 1895-ben Vaszary herczegprímás komáromi helyettes plébánosnak nevezte ki. Komáromban, hol két évet töltött, teljesen megnyerte hivei szeretetét és tiszteletét. Jótékonysága rendkívüli volt. Küszöbét szűkölködő segítség, vigasztalás nélkül át nem lépte, sőt gyakran maga kereste fel a szegényeket, szenvedőket, hogy segítségükre lehessen. Szive jóságának szép bizonysága az a jellemző eset, mely Komáromban történt vele. Egy szegény koldusasszony kéregetve kopogtatott az ajtaján. A grófi pap meglátván, hogy a szegény asszony egy rongyokba takargatott gyermeket tart ölében, gazdag adományon kivül odaadatta neki legszebb selyem takaróját is, hogy a didergő gyermeket abba göngyölje be a hideg ellen. És hogy a társadalmat is mennél jobban belevonja a jótékonyság gyakorlásába, megalakította a Szent Vincze-társulatot. Majláth Gusztáv gróf kinevezését az teszi különösebb érdekességűvé, hogy azon tősgyökeres magyar főúri családok egyikéből származik, amelyeknek szülöttei közül a régi időben több kiváló magyar főpap került ki. Hajdan a papi pálya annál inkább vonzotta a főúri ifjakat, mert a főpapi méltósággal diplomatái, sőt katonai hivatás is párosult. A főpapok pánczélt öltve és kardot fogva személyesen vezették a csatákba saját fegyveres bandériumaikat. Ma a főpapság egyházkormányzói feladatai mellett csak a törvényhozás terén élvez közjogi természetű méltóságot, mint a főrendiháznak egyik kiegészítő része. Ezért mostanában csaknem ritkaság, ha a vagyonos és tekintélyes főúri családok fiai papi pályára adják magukat. Ilyen ritkaságul tekinthető az is, hogy Majláth Gusztáv gróf az oltár szolgálatába lépett. Majláth Gusztáv gróf abból a Majláth-családból származik, mely GRÓF MAJLÁTH GUSZTÁV.