Vasárnapi Ujság – 1899
1899-08-06 / 32. szám - E. Kovács Gyula (arczképpel) 539. oldal / Élet- és jellemrajzok
540 VASÁRNAPI ÚJSÁG. dult, mint irónak és költőnek is sok tisztelője, mint embernek sok barátja volt. A hatvanas években a Nemzeti Színháznál működött, de visszavágyott Kolozsvárra, hol a közönség és társaskörök szeretetét annyira birta, s hol mint drámai szinész és rendező oly bőséges elismerést aratott. Meghatva fogadták a váratlan hirt mind Kolozsvárit, mind Nagy-Váradon, hol most a kolozsvári színtársulat játszik, valamint a fővárosban is, hová színpadi sikerei mellett irodalmi működése is szorosan fűzte Kovács Gyulát. Született 1839 február 14-én Gebén, ahol atyja református pap volt. Iskoláit Szatmáron és Debreczenben végezte s ez utóbbi helyen tanulótársa volt a korán elhunyt fiatal költőnek, Kovács Gyulának. Hogy ettől a Kovács Gyulától megkülönböztessék, fölvette az ecsedi előnevet s ennek az előnévnek az első E. betűjét haláláig megtartotta a nevében. Debreczenben volt először színházban s az előadó oly mélyen hatott rá, hogy rögtön elhatározta, hogy szinész lesz. Szüleinek mit sem szólva, ott hagyta a kollégiumot s Láng Bódi társulatához szegődött, ahol 1856 augusztus 17-ikén játszotta első szerepét a «Pálfordulás» czímű darabban. Debreczenben azonban nem volt maradása, egy hónappal később már Fejér Károly társulatával bejárta Máté-Szalkát, Ungvárt, Munkácsot, Beregszászt és más vidéki városokat s mindenütt sokat küzdött, nélkülözött. Egressy Gábor és Felekiné közbejárására 1862-ben drámai segédszinésznek szerződtették a budapesti Nemzeti Színházhoz. A kritika és a közönség elismeréssel kisérte szereplését. 1865-ben Kolozsvárra ment vissza, ahol 1872-ben a szinház művezetője lett. Azóta csaknem folyton Kolozsvárott játszott. 1866-ban feleségül vette Pataky Róza színésznőt. Legkiválóbb szerepei: Bánk bán, Maróth bán, Telegdi, Béldi Pál, Dózsa György, Ádám, Maximus, Bankár, Othelló, Hamlet, Macbeth, HL Rikhárd, Lear, Coriolan, Shylok, Antonius, Faust, Egmont, Tell Vilmos, stb. Színészi pályájának negyvenéves jubileumát 1896-ban ünnepelte, mikor nagy ovácziókban részesítették. Mint költő 1862-ben mutatkozott be a «Hölgyfutár»-ban. Költeményeinek első kötetét Szépfaludi Ö. Ferencz adta ki 1869-ben Pesten; 1892-ben egy újabb kötet verse jelent meg. Mint fordító is kitűnt, Schiller «Don Carlos »-át és «Stuart Máriá»-ját fordította le igen jól. Irodalmi munkásságáért a Petőfi-Társaság és az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjává választotta. Kovács Gyula öntudatos művészi lélek volt. A színpadnak és költészetnek élt, s tősgyökeres magyar valóját vitte a színpadra is, ahol oly örömmel személyesítette a magyar drámairodalom alakjait. Ep úgy nemzeti érzéseknek áldozott, ha a költészettel foglalkozott. Mint poéta több elterjedt versnek költője. A Petőfi-Társaság mint költőt már korán tagjai közé választotta. E. Kovács Gyuláé az a híres dal is, mely így kezdődik : Kétszer nyilik az akáczfa virága, Megbánod még galambom, de hiába! Megbánod még, visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyílni nem lehet. A művész temetését e hó 5-kére tűzték ki Kolozsvárt. A budapesti Nemzeti Színház és népszínház, a Petőfi-Társaság képviselteti magát a temetésen. Jókai Mór s a Petőfi-Társulat táviratilag intézkedtek koszorúkról. Az elhunytnak két árvája maradván teljesen vagyontalanul, bizottság alakult, amely gyűjtést rendez számukra. A bizottság tagjai Béldi Ákos főispán, Feilitzsch báró képviselő, Szvacsina kolozsvári polgármester, Deáky Albert, stb. A város a halottnak díszsírhelyet ad. A Nagy-Váradon időző kolozsvári színtársulat tagjai a temetésre Kolozsvárra utaznak, hogy búcsút vegyenek kartársuktól. A társulat minden tagja gyászt visel. A kolozsvári színházon is ott leng az intézet súlyos veszteségét jelentő fekete lobogó. A színház csarnokában helyezték ravatalra az elhunyt művészt, s onnan temetik. Hegedűs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új díszkiadásából. FÜSTBE MENT TERV. 32. SZÁM. 4-11. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Budapesti Szemle augusztusi kötetét Hegedűs Lóránt képviselő nagyobb dolgozatának első közleménye nyitja meg «A magyarok kivándorlása Amerikába» czim alatt. A szerző saját, a helyszínen tett nyomozódásai és tapasztalatai után írja le a kivándorolt amerikai magyarok sorsát s először nyújt az odaszakadt magyarság helyzetéről kimerítő és megbízható képet. Gondos, beható vizsgálódások gyümölcse eme nagyérdekű tanulmány, mely méltó az illetékes körök komoly figyelmére. A következő czikk gróf Zichy Jenőé, ki «Oroszországi keletázsiai expediczióm» czimen irja meg 1897—98-iki nagy utazásának egyes, sok tanulságot nyújtó részleteit. A most félszázados jubileumához ért szabadságharczunk visszaemlékezéseihez tartozik «Paskievics Magyarországon», Scserbatov orosz tábornoknak Paskievics herczeg életéről és az 1848—49-iki magyarországi hadjáratáról szóló könyvének ismertetése. A magyarországi orosz főhadvezér leveleit, jelentéseit adja főleg Scserbatov a magyarországi eseményekről. Ezekből világos, hogy az orosz seregek nem várt akadályokra találtak, s hogy Paskievics herczeg a győzelmek késedelméért az osztrákokat okolja, akiknek sem megállapított haditervök nem volt, sem pedig a behívott orosz sereget ellátni képesek nem voltak. Kitűnik az okiratokból, hogy Miklós czárt a lengyelek iránti gyűlölete és az a félelme késztette Magyarország leigázására, hogy a lengyelek és magyarok az orosz birodalomnak sok aggodalmat okozhatnak. Újra bizonyítva látjuk a czárnak Paskieviccsel váltott leveleiből azt a rendkivül feszült viszonyt, mely az orosz és osztrák főparancsnokok közt fennállott. — Földes Béla folytatja a «Quóta tanulmányokat», a 3-ik közlemény van e füzetben s a közérdekű, alapos tanulmánynak a következő füzetekben még folytatása lesz. — «Vallástörténeti kongresszus» czimen az 1900-ik év szeptember havára Párisba összehívott nemzetközi kongresszusról kapunk kimerítő fejtegetést. — A szépirodalmi közlemények közt folytatásban olvassuk Leskovár Jankó horvát író «Roskadozó kastélyok» czimű elbeszélését Margalits Ede magyar fordításában ; Lévay Józsefnek «A hegytetőn» czimű költeményét ; György Lajostól Theokritos «A kyklops» költeményének fordítását. Az «Értesítő» könyvismertető rovatban Szentkláray Jenő Csanádegyházmegye történetét tárgyaló munkájának bírálatát találjuk. A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 forint, félévre 6 forint. Háromszék vármegye, emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére, a megye törvényhatósága megbízásából szerkesztette Pótsa József főispán elnöklete alatt egy bizottság. Kiadta Háromszékmegye közönsége. Díszes és nagy emlékkönyv ez, album alakban, 380 oldalra terjedő tartalommal és sok illusztráczióval. Ismerteti a tősgyökeres magyar és híres székelység múltját, jelenét, gazdasági, ipari, közlekedési, közigazgatási, közművelődési állapotait, leírja természeti szépségeit, fürdőit. Sok jó erő működött közre mindezek megismertetésén és összefoglalásán. Az emlékkönyvet pedig a sepsi-szent-györgyi Jókai-nyomda díszszel és ízléssel állította ki. Lesz még alkalmunk bővebben is foglalkozni az érdekes monográfiával. Dicséret illeti Pótsa József, Antal Mihály dr., Bogdán Arthur, Czifó Salamon, Gödri Ferencz, Gyárfás Győző, Málik József, Székely György dr. és Szentiványi Miklós urakat, akik ezt az érdemes munkát Háromszék megye közgyűlésének határozatából szerkesz Hegedűs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új díszkiadásából. EGY ESTÉM OTTHON.