Vasárnapi Ujság – 1899

1899-08-13 / 33. szám - Nagy Mór: A három indián (Lenau költeménye) 555. oldal / Költemények

50 t 555 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 4­1. SZÁM, 1899. 46. ÉVFOLYAM. zárják be az értékes sorozatot, melynek egyes számai 10 kron szerezhetők meg a Franklin-Társu­latnál Budapesten vagy minden hazai könyvkeres­kedésben. Füstkarikák czímen Kálmán Dezsőtől egy kötet elbeszélés, rajz és apróság jelent meg Kölesden, csinos kiállításban. Tizenkét kisebb elbeszélés, s vagy húsz költemény teszi a kötetet. Az elbeszé­lések kétségtelenül bizonyítják, hogy Kálmán Dezső a vidéki magyar életnek ismerője, s a magyar ember gondolkozását, észjárását is tudja. Majd minden rajzában van egy-egy eleven vonás és a kálvinista tősgyökeres alak is meg-megszólal a maga hangján, vagy a zsoltárral. A történet, a­mit megír, egyszerű, de a cziczomázatlan világhoz ilyen illik. A rusztikus nyerseségről is elhis­szük, hogy megvan ebben a világban, de ez az író kezére és ízlésére vár, s ott vagy át kell alakulnia, vagy el kell tűnnie. A szerzőnek — kinek első könyve van most kezünkben — ezt ajánljuk figyelmébe. A köl­temények is formásak. A képes czímlapú kötet Tóth László kecskeméti nyomdájából került ki, s megrendelhető egy forintjával a szerzőnél, Kölesden. Befőttek könyve, írta Zilahy Ágnes, a­kit a magyar gazdasszonyok közönsége háztartási czik­keiből s a «Valódi magyar szakácskönyv» czimű praktikus kézikönyvéből jól ismer. A gazda­asszonyokra nézve ilyen praktikus a «Befőttek könyve» is, mely sok hasznos tanácsot ad a gyü­mölcsök, főzelékek, saláták épen való eltartásáról, a szaliczil használatáról a befőtteknél, a különféle gő­zbefőtt gyümölcsökről, az aszalt gyümölcsök­ről, stb. Zilahy Ágnes «Valódi magyar szakács­könyvéből» is most jelent meg a negyedik kiadás, bővítve a házi czukrászattal és egyéb háziasszonyi tudnivalókkal. Mindkét könyvet a Singer és Wolf­ner czég adja ki. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Petőfi-Társaság augusztus 9-én ülést tartott, a­melyen elhatározták, hogy a társaság a nagy­közönségnek, az ország lakosságának a Petőfi­ünnepeken tanúsított magatartásáért köszönetet szavaz. Köszönetet szavaz továbbá Jókai és Bartók elnököknek a Petőfi-ünnep tervezéséért és rende­zéséért. Bartók elnök jelentette, hogy a belügy­minisztertől az építendő Petőfi-ház számára a gyűj­tési engedély megérkezett. Komor Marczell és Jakab Dezső műépítők ajánlatot tettek, hogy a Petőfi-ház tervét ingyen elkészítik. A társaság e tárgyban csak akkor fog nyilatkozni, ha a ház létesíthetésének kérdése eldőlt. Fölkéri a társaság az összes fővárosi és vidéki lapokat, hogy ama példányaikat, a­melyek a Petőfi-ünnepekről bárminemű közleményt tartal­maznak, a Petőfi-társaság levéltárába megőrzés vé­gett küldjék be. A szeptemberben Erdődön és Kol­tón tartandó Petőfi-ünnepen a társaság szintén részt vesz, s minthogy ezek Petőfi házasságának emlékünnepei lesznek, a magyar hölgyekhez is fel­hívást intéz. A Petőfi-társaság, részint a Petőfi-házra való or­szágos gyűjtés bevezetésére, részint a felhalmozó­dott írásbeli munkálatok rendszeres ellátására, a Petőfi-ünnep előkészítésére szervezett irodáját, állandósítani határozta és azt Bartók Lajos alelnök lakásával egy épületben (Szentkirályi-utcza 22., II. em. 14. ajtó) helyezte el. Az iroda vezetésével K. Kováts Ferencz nyug. századost bizta meg, ki már a Petőfi-ünnepségek előkészítésében is tevékeny részt vett. A Petőfi-iroda ugy egyeseknek, mint ter­ületeknek készséggel szolgál gyűjtő­ ivekkel ország­szerte, a­kik a Petőfi-h­áz alapításához gyűjtésre vál­lalkoznak. A Petőfi-házra való adományok az Első hazai takarékpénztárhoz Budapestre küldendők be. A filológiai társaság 1900 január elején tar­tandó közgyűlésén ünnepli meg fennállásának negyedszázados jubileumát. Ponori Thewrewk Emilen, a társaság alapítóján kívül mindössze tizen élnek még azok közül, a­kik 1874 augusztus 8-án a társaság alakuló ülésén részt vettek. Akkor 38 tagja volt a társaságnak, most 701. A társaság hivatalos közlönye most van a huszonharmadik évfolyamban. A jubiláris évforduló alkalmából, augusztus 8-ikán Ponori Thewrewk Emil, a társaságnak az alapítás óta elnöke, az életben levő alapítók mindegyikéhez üdvözlő levelet intézett. A magyarországi Kárpát-Egyesület idei köz­gyűlését e hó 6­ikán tartotta Kassán, Münnich Aurél orsz. képviselő elnöklete alatt, élénk rész­vét mellett. Az egyesület évi bevétele 4872 forint, kiadása 4773 forint; kulturális czélokra 1742 frtot, építkezésekre 1330 forintot fordítottak. Az osztályok múlt évi bevételei 7648, kiadásai 4500 forintot tettek. Az egyesület múzeuma, mely közel 16,000 tárgyat foglal magában, dr. Holub Emil afrikai utazó becses ajándékával gyarapodott. Utakat építettek és javítottak a zöldtavi völgyben, Tátra-Füreden és Tátra-Lomnicz környékén, vala­mint a bélai mészhavasokban ; a zöldtavi «Frigyes menedékház »-at alaposan kijavították ; a kalauzügy újjászervezése és a hegyi vezetők segélyalapjának megteremtése végett egy központi és sziléziai osz­tálybeli tagokból álló bizottságot alakítottak. Ki­jelölték az utakat és menedékházakat, melyek a közel­jövőben egyrészt a liptói havasokban, a föld­mivelésügyi minisztérium segélyével kincstári terü­leten, másrészt Szepes megye területén építendők a 20,000 forintból, melyet a megye az egyesületnek a múlt évben megszavazott. A közgyűlés távirati­lag üdvözölte Frigyes főherczeget, mint az egyesü­let védnökét és gróf Csáky Albint, az egyesület tiszteletbeli elnökét. A felsőmagyarországi muzeum gyarapodása. A Kassán levő felsőmagyarországi múzeum, a­mely a jövő nyáron költözik be már majdnem készen álló otthonába, ismét érdekes ajándékot kapott. Dessewffy Pál sárosmegyei margonyai földbirtokos Kassa városának, a múzeum védőjének azt az aján­latot tette, hogy nagybecsű családi régiséggyűjte­ményét letétképen vállalja el tőle a város és egy külön osztályban helyezze el a felső­ magyarországi muzeumban. A gyűjteményben számos értékes szek­rény, fegyver, porczellánedény és érem van. A mu­muzeumi bizottság egy bizalmi férfiút küldött ki a gyűjtemény összeírására és Dessewffy Pál ajánlatát köszönettel elfogadta. A magyar orvosok és természetvizsgálók ezidei szabadkai vándorgyűlése alkalmából ki­rándulás is lesz Boszniába és Herczegovinába. Vasúton lehet visszatérni, vagy hajón Fiuméba. A bosznia herczegovinai országos kormány a ki­ránduló társaságot vasúti kedvezményben része­síti. A kirándulás ideje 8—9 napra terjed. A rész­vétel összes költsége hozzávetőleg 38—48 forintnál nagyobb nem lesz személyenkint. Jelentkezni lehet Békeff­y Gyula dr. titkárnál Szabadkán. A választ­mány közli, hogy a szabadkai vándorgyűlésre öt forint tagsági díj beküldésével augusztus 15-ikéig Szalkay Gyula dr. pénztárnoknál (Budapest, I., Lánczhid­ utcza 2.) lehet beiratkozni, augusztus 24-től kezdve pedig Szabadkán a vándorgyűlés irodájában. MI ÚJSÁG? A budai királyi palota építése szakadatlanul tart. Most a vár belsejében levő részeket építik, a testőrség palotáját s más mellékhelyiségeket, melyek mind külön pompás paloták. A Szent-György térről a palota órás homlokzatához vivő gesztenyefa-sort kivágták, mert ott mind a palota új részei emelkednek. Hátra van még a Duna felé néző homlokzat meghosszabbítása. A nagy­szerű palota-csoportnak egyik legszebb dísze lesz a király függő kertje. A függő kertet vasoszlopokra a palotának a Gellérthegy és a Duna felé néző oldalán helyezik el s ott fönn a magasban Buda­pest palotái fölött fog pompázni a délszaki növé­nyekkel és díszvirágokkal beültetett kert. A függő kert déli sarkában remek lugast csinálnak, a­hon­nan az uralkodó kényelmesen ülve élvezheti a nagyszerű kilátást. A virágágyak között apró szö­kőkutakat helyeznek el. A magyar király palotája a világ egyik legszebb fejedelmi laka lesz, és építészeti szépségeihez hozzá­járul páratlan szép fekvése, egy nagy folyó partján, félkörben gyönyörű hegyektől körülvéve, szemben egy nagy város festői panorámájával és az alföldi síksággal. És mind e természeti szépségekhez járul, hogy a pa­lota a város kellő közepén emelkedik. Kápolna Erzsébet királyné emlékére Genfben. A királyné halála helyén Genfben kápolnát állíta­nak. Blanchard abbé, Luccheni gyóntató­papja, a svájczi kormányt arról a tervéről értesítette, hogy Erzsébet királynő emlékére kápolnát akar emelni. Az abbénak megígérték, hogy terve megvalósítá­sára minden lehető támogatásban fog részesülni. Petőfi az ezredéves emléken­ Zala György, a­kire az Andrássy­ úti ezredévi emlékmű szobrá­szati részének készítését bízta még a Wekerle­kormány, a Petőfi-ünnepek hatása alatt, mint a lapok írják, elhatározta, hogy a szoborműre ter­vezett domborműveken Petőfi alakja is ott lesz, alkalmasint a segesvári csata feltüntetésével. Petőfi-ünnep a tengeren. Az Adria magyar tengerhajózási részvénytársaság «Petőfi» nevű hajója július 30-án éppen a velenczei vizeken hor­gonyzott. Előző napon Ambrózi Károly, a hajó pa­rancsnoka, távirati utasítást kapott Fiuméből, hogy Petőfi napját teljes lobogódís­szel, munkaszünettel és a legénység közt kiosztott kettős zsolddal ünne­pelje meg. Egyben utasította az igazgatóság, hogy a legénységnek a nap jelentőségét magyarázza meg. A szalontai Arany-ünnep. A nagy-szalontai Arany - emlék - egyesület az Arany - emlék­­ szobává átalakított Csonka-torony ünnepies megnyitását folyó augusztus hó 27-én délelőtt 10 órára tűzte ki. Az ünnepélyre meghívókat Hadházy Kálmán egye­sületi pénztárnok küld Nagy Szalontáról. Téves volt a hír, hogy a megnyitás már megtörtént. Petőfi és Jókai Pápán. Lelkes fölhívás érkezett Pápa városából, mely arra buzdít, hogy állítsanak szobrot Pápán az ottani főiskola két volt tanítva- Dunky fivérek fényképe után. E. KOVÁCS GYULA TEMETÉSE. •­ A temetési szertartás a kolozsvári nemzeti színháznál.

Next