Vasárnapi Ujság – 1899
1899-03-26 / 13. szám - Csemegi Károly 13. szám / Arczképek, Hazaiak - Doktorrá avatottak királyi kitüntetés mellett: Navratil Ákos. - Zubriczky Aladár 13. szám / Arczképek, Hazaiak - Salamon János 13. szám / Arczképek, Hazaiak - Mark Twain 13. szám / Arczképek, Külföldiek - Verne Gyula az «Orinokón fölfelé» czimű regényének illusztráczióiból 13. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - A budapesti új zsidó-templom pályatervei (4 kép) 13. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - A szépművészeti múzeum pályatervei (2 kép) 13. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Az eskütéri hid hőforrásának betömése: A caisson elsülyesztése. - A hőforrás által elöntött alapgödör. - A rudasfürdői forrás betömési munkálatai 13. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Széll Kálmán rátót-héraházi tenyészetéből: «Ara II/a» nevű üsző. - «Nora» nevű tehén 13. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
13. SZÁM. 1899. BUDAPEST, MÁRCZIUS 26. 46. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASARNAPI UJSAG és / egész évre 12 frt , „„„.„ / egész évre 8 frt l ^ I «Részévre 5. Külföldi előfizetesekhez a postailag ' ,„_„ _ .„, f., _ Csupán a VASARNAPI UJSAG „, . Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK , „ __ , , . , ,, POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt félévre — 6 félévre — 4 • félévre — 2.50 meghatározott viteldíj is csatolandó. CSEMEGI KÁROLY: E 1826—1899. GYRE FOGYNAK, egyre hatnak a tagjai annak a lelkes és önfeláldozó csapatnak, a mely alkotmányunk visszaállítása óta, ennek keretében, korszerűen rendezett állami és társadalmi élet megteremtésén buzgólkodott, fáradozott. A lefolyt héten is elszólította a kérlelhetlen halál e férfiak egyikét, Csemegi Károly volt igazságügyi államtitkárt és kúriai tanácselnököt, a magyar büntetőjog első kodifikátorát. Hálás szivel álltuk körül ravatalát, mint olyan férfiúét, a ki egész élete folyását a jog és igazság, a szabadság és rend védelmének szentelé. Élete folyásáról saját följegyzései fölhasználásával a következő főbb adatokat említhetjük föl: Csemegi Károly 1826 május 3-ikán született Csongrádon. Atyja, ki fiatal korának legnagyobb részét francziaországi bankházakban töltötte, s ritka műveltségű férfiú volt, fiát a tudományos pályára szánta. Károly a középiskolát Pesten, a piaristáknál kezdte meg, utóbb a német nyelv elsajátítása végett egy évet a szegedi katonai nevelőintézetben töltött, s ugyancsak Szegeden végezte a gimnázium felsőbb osztályait. Ekkor a pesti egyetemen a bölcsészeti tanfolyamra iratkozott be, de a 2-ik év első felében súlyosan megbetegedvén, kénytelen volt egy időre hazamenni Csongrádra. A bölcsészetet ezután nem is Pesten, hanem a szülőföldjéhez közelebb eső Szegeden fejezte be, ahol magára vonta tanára, Horváth Cyrill figyelmét. Horváth nagyon érdeklődött tanítványa iránt, könyveket adogatott neki s buzdította az irodalommal való foglalkozásra. A szegedi önképzőkörben felolvasott versei tetszéssel találkoztak. A jogot már Pesten hallgatta, s itt tűnt fel először meleg hazafias érzületével, mely miatt utóbb sok zaklatás érte. Első alapítói közt volt az egyetemi magyar társulatnak, amely azonban csak titokban működhetett, mert mind a mellett, hogy a nádornál az egyetem egyik híres tanára, Toldy Ferencz járt érdekében kérelmezni, alapszabályai nem hagyattak helyben. Csemegi 21-ik évében járt, mikor az ügyvédi vizsgálatot letette, s ekkor Torontál megye tiszteletbeli aljegyzőjének választotta meg. Majd 1847-ben megyéje küldte fel irnokát az országgyűlésre. Ez időben is foglalkozott irodalommal. Költemények jelentek meg tőle az «Életképek»ben és a «Divatlapok»-ban, a «Pesti Hirlap» pedig megyei tudósításokat közölt tollából. De mind a közügyek, mind az irodalom szolgálatát el kellett hagynia, s toll helyett fegyverrel szolgálnia a hazát 1848-ban. Gróf Batthyány Kázmér teljhatalmú országos biztos felszólítására egy zászlóalj gyalogság s egy század lovasság élére állott, s a kis termetű, 23 éves ifjú e haddal mint őrnagy küzdötte végig a bánáti és bácskai hadjáratot, míg végre Lugosnál ő is kénytelen volt letenni a fegyvert. Többi törzstiszt társaival akkor a temesvári várba került fogságra. Majd hosszabb idő múlva a haditörvényszék besorozásra ítélte, de egészségének gyenge állapota miatt nem vált be katonának. Később, midőn már szabadon bocsátották, újra kurrentálták s megint besorozásra ítélték tekintet nélkül egészségi állapotára. Egy ideig a pesti Újépületben tartották fogva, majd a budai Nádor-laktanyában töltött hat hónapot besorozási ügye eldőltéig, mig végre felülvizsgálták és ismét szabadon bocsátották. Érdekes példája ez az akkori zaklató eljárásnak. Szabadságát visszanyervén, Aradra ment és ott ügyvédi gyakorlatot kezdett. De hazafias érzelmei és e szellemben társadalmi úton kifejtett tevékenységéért az akkori hatóságok ros szemmel nézték, rendőri felügyelet alatt tartották, sőt utóbb miniszteri rendelettel irodájával együtt az Arad megye határszélén levő Buttyin oláh faluba helyezték át. 1860-ban szabadabb szellő kezdett fuvallni, így Csemegi is bátrabban mozoghatott. Vezérszerepet kezdett vinni a városi és megyei közgyűléseken, s Arad város első feliratát is ő szerkesztette. Csakhamar mint védőügyéd és publiczista országos hirre emelkedett. Sokat dolgozott Pompéry Jánosnak 1860 végén megindított «Magyarország» czímű politikai lapjába. Ott jelent meg a jogvesztés elméletéről szóló nevezetes czikke is, melyet Lustkandl hírhedt tanai ellen írt. Erdélyi fényképe után. CSEMEGI KAROLY.