Vasárnapi Ujság – 1905
1905-04-02 / 14. szám - Minke Béla: Tavaszi hangulat 219. oldal / Költemények
14. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM. II. Rákóczi Ferenczet vitézei vállukra emelik. (Az I. felvonás zárójelenete.) MARCONI ÉS JEGYESE. A drótnélküli táviratozás hirneves feltalálóját már nem egyszer házasították a lapok olasz, angol, amerikai hölgyekkel, de eddig az eljegyzési hireket nyomban követte a czáfolat. Most azonban csakugyan megházasodott. Esküvője márczius 16-ikán ment végbe a londoni Szent György-templomban, nagy fénnyel s óriási, előkelő közönség jelenlétében. Marconi menyasszonya, O'Brien Beatrix, ősrégi előkelő ír családból származik, melynek ősei a hagyomány szerint egykor Izland uralkodói voltak. Erőteljes, magas termetű, szép hölgy s gazdag örökösnő. Marconi félig maga is angol származású ; anyja angol nő volt, unokatestvére annak a dr. Jamesonnak, aki annak idején Transzválba megkísérlett betörésével tette nevét emlegetetté. Az ifjú házaspárt az esküvő után elhalmozták üdvkivánatokkal; mikor a templomból kimenet kocsiba ültek, valóságos ováczióban részesítették őket. VASÁRNAPI UJSÁG. 219 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. «Emlékeim a szabadságharcz idejéből.» Eczim alatt mai számunkban kiválóan érdekes czikksorozat közlését kezdjük meg. Szerzője, Fangliné Gyújtó Izabella, újabban ritkán megszólaló jótollú írónőnk, ki a szabadságharcz Erdélyben lefolyt eseményei közül mint gyermek sokat látott s emlékeit ritka hűséggel és élénk tollal irta le. Csupa olyan dolgot mond el, amit maga látott s átélt, de mindezt úgy tudja leírni, hogy az olvasó figyelmét folyton ébren tartja, akár egy jól megírt regény, annál is inkább, mert sok eddig ismeretlen részletet, epizódot elmondani az emlékezetes időkből. A tárgy maga is érdekes és az irónő közvetlen, természetes s épen ezért hatásos előadásmódja még érdekesebbé teszi. Minkó Béla: «Az élet nyarán.» Költemények, Budapest, 1905 Meglehetősen vaskos kötet, száznál több vers csaknem harmadfél száz lapon. Szól bennük a szerző a természet szépségeiről, különösen a Balaton varázsa lelkesíti gyakran, elmélkedik az élet mindenféle dolgairól, a halálról, apróbb dalokban, hosszabbacska versekben énekli szerelmét, családi boldogságát, van egy sereg népdal-szerű verse s talál hangot a hazaszeretet kifejezésére is. Amint látni, bejárta midazokat a mezőket, a melyeken a költői témák szoktak teremteni s összeszedett róluk sok mindenfélét, de igazi virágot keveset. Nincs meg benne a valódi költőknek az az adománya, a melylyel az érzés vagy az eszme új területeit nyitják meg az emberek számára vagy a már ismert motívumoknak új színnel új értéket adnak. Sikerültebb vers akad a sok között, néhanéha fölmelegszik a hangja, gondolatainak s érzelmeinek idealista iránya is rokonszenvet kelt; mindenesetre jó érzésű magyar embert ismertünk meg a kötetből. Mutatványul belőle a következő verset adjuk: Tavaszi hangulat, Komor a nap, hűvös a szél, A rügy, bimbó csak fakad És a jövő s a tűnő perez Mégis mennyi kincset ad. GRÓF ZICHY Nyil, virul a virágszirom, Száll az illat messzire, A kebleket gyönyörökkel és mámorral tölti be. Ha megjő az édes derű És a napfény szerteszáll, Aztán enyhe szellő szárnyán Tova rezg a napsugár, Megcsókolva lombot, bimbót, S a kinyílott szirmokat, Ha volna is, ez elűzi A gyötrelmet, gondokat. Bimbó, virág, illat, öröm, Zengő dal az ajkakon, Sugár, szellő és áldó fény , Ez az élet tavaszon. A komor nap, a hűvös szél : Ez csak röpke változat, Hogy több héjjel élvezhessük A fényderüs napokat. Hajh ! de emlékeztető is : Szin, pompa, fény és öröm, Sugár, szellő, enyhe napfény Hogy nem tart mind örökön. S mint a nap kel és áldozik : Ugy fordul az életünk ; De van fénye állandó is : Az, ha hiven szeretünk. Ekkor szivünk közepében Mindig csak virág fakad, Újra és csak újra nyitva Bimbót, ékes szirmokat. Fölötte meg ragyog a fény, Mint az öröm sugara És igy soha el nem repül Az életnek tavasza. Endrődi kurucz-nótái német fordításban. Egy az Ivanhoe álnév mögé rejtőző műfordító, aki pár év előtt Heine dalainak magyarra fordításával szerzett elismerést, most németre lefordítva «Kuruzen Melodien» czim alatt kiadta Endrődi Sándor kurucz-nótáit. Kissé sajátságosan hatnak németül ezek az erős magyar érzéstől duzzadó költemények, melyek közül nem egy alaposan elbánik a némettel, — de a fordító rövid előszavában nyomatékosan megmagyarázza, hogy a magyar költő haragja nem a német nemzetnek, hanem csak a magyarellenes labanczoknak szól. A kurucz-nóták különben sok tekhnikai ügyességgel, elég híven vannak lefordítva, látni, hogy a fordító vele érzett munkája közben az eredeti költőjével. A kis kötet Bécsben Szelinski egyetemi könyvkereskedésében jelent meg. Mit kiván a magyar nemzet ? Az új 12 pont. Ilyen czim alatt jelent most egy röpirat, mely a mai belpolitikai s pártviszonyokkal foglalkozva, a kibontakozást egy «polgári balpárt» megalakításától reményli. A füzet a Pallasnál jelent meg, ára 60 fillér. Fontos tudnivalók a közbiztonság és rendészet köréből. L kötet: E munka szerkesztő-bizottsága, melynek Panajott Sándor csendőr-ezredes az elnöke, a rendőrhatóságok, jegyzők, szolgabirák, II. Rákóczi Ferencz. (Takács Mihály.) IMT A PIST Nemo halála. (A III. felvonás zárójelenete.) GÉZA «NEMO» CZIMŰ TÖRTÉNETI DALMŰVÉBŐL. Jelfy Gyula fényképei,