Vasárnapi Ujság – 1920
1920-12-05 / 23. szám - A Szépművészeti Múzeum gipsz-gyűjteménye (képekkel) 271. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
23. szám. 1920. 67. évfolyam VASÁRNAPI ÚJSÁG valósághoz hasonló hosszú időtartamokról van szó, de mivel kikutathatjuk az életük egyes fázisait, ezekből talán szerves összefüggésben meg lehet majd konstruálni a világegyetemek teljes életfolyását. Sz. K. Csonka Magyarország— nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Nemrégiben a közönség számára is megnyílt a Szépművészeti Múzeumnak gipsz- gyűjteménye, melynek létesítését évtizedekkel ezelőtt határozták el. Létrehozóit az a gondolatmenet vezette, hogy ha már a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök csekély* sége, másrészt a régen egyéb múzeumokban elhelyezkedett anyag meg nem szerezhetése miatt egy eredetiekből álló szoborgyűjte* ménnyel úgy sem mutathatjuk be a szobrászat fejlődését, másolatok segítségével ipar* kodjunk némi felvilágosítást nyújtani az érdeklődőknek, akiket három dimenzióban elhelyezkedő gipszöntvény mégis csak jobban tájékoztat az eredeti szépségeiről, mint a rajz vagy egyéb egysíkú ábrázolás. Ez a pedagógiai jelentőségű terv nem teljesen illett bele egy olyan múzeumnak keretébe, mint a mi Szépművészeti Múzeumunk, sőt nagyon sok czélszerűbben felhasználható pénzt is elvont eredeti rendeltetésétől, mert hiszen egy ilyen múzeumnak elsősorban mégis csak eredeti művek gyűjtésével kell foglalkoznia. Ezért a múzeum új vezetősége nem is folytatta a gipszgyűjtemény teljes kiépítését, amely ekképen a barokk kor küszöbén meg is állott. Minthogy azonban az efféle gyűjtemény igen nagy nevelő hatása nyilvánvaló, igen szép rendezésben mindenki számára hozzáférhetővé tette a már beszerzett anyagot. Megnyílt igazán mintaszerű kiállításban az antik gipszgyűjtemény és a renaissance- kori is, a román kori és gótikus rész pedig nemsokára szintén hozzáférhetővé válik. Az antik gipszek gyűjteményét Hekler Antal rendezte el és egy igen használható kis kalauzt írt hozzá, amely addig is, míg az egész gyűjteményhez egy vezérkönyvet készítenek, igen jó szolgálatokat tesz a látogatónak. Hekler rendezése bizonyos mértékig pótolni tudja az eredetieket. Ott, hol a bőséges, az egész fejlődésről teljes képet adó eredeti plasztikai anyag áll rendelkezésre, a gipszmúzeum rendeltetése az, hogy a kutatás számára minél nagyobb tanulmányi és összehasonlító anyagot szolgáltasson. Nálunk ellenben, ahol az eredeti antik szoborgyűj* temény mindössze néhány jellemzetes, jó részt töredékes darabból áll, a gipszmúzeum* nak egyetemesebb hivatása van. Mi nem tekinthetjük ezt az antik gipszgyűjteményt tisztán tanulmányi anyagnak. Számunkra ez a gyűjtemény egyúttal a legnagyobb szobrász* nép művészi erejének is képviselője. Ezt a szempontot Hekler a fölállításban és a rendezésben is érvényre juttatta. A legtöbb gipszmúzeum raktárszerű anyaghalmozásától eltekintett és arra törekedett, hogy a gyűjtemény a szemlélőnek ne csak tanulságokat, hanem lehetőleg művészi benyomásokat is nyújtson. Azok a szobrok, amelyeket gyűjtemény gipszmásolatokban bemutat, nem a mind eredeti alkotások a szó magasabb értelmében, hanem többnyire csak római másolatok elveszett eredeti görög szobrok után. A másolók, akik stílushűség szempontjából is több-kevesebb önkénnyel jártak el, a bronzeredetieket nagyobbára márványba ül* tették át. A gipszmásolatok bronzszerű be* vonása tehát vagy azt jelenti, hogy az önt* vény bronzszobor után készült, vagy azt, hogy a márványszobor, melyet ábrázol, bronz* eredeti másolata. A berakott szemek és ara* nyozások által elevenebbé tett bronzszobrok anyaghatását a gipszmásolatok eléggé megközelítik, de a márványszobrok anyagának csodás hatásait semmiféle preparálás sem tudja pótolni. A hideg és krétaszerű gipsz lisztes felületén a bevonás sem sokat segít, kellemetlenül zsírossá válik tőle.. A gipsz ® RÉSZLET A PARTHENON-TEREMBŐL, RÉSZLET A ROMÁN CSARNOKBÓL DONATELLO GATTAMELATA-SZOBRÁVAL, RÉSZLET A RENAISSANCE-CSARNOKBÓL A COLLEONI-SZOBORRAL.