Vasas, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

­ Országos műszaki konferencia volt székházunkban Országos konferenciát tar­tottak december 16-án a va­sasüzemek műszaki bizottsá­gainak vezetői a vasasszak­szervezet központi székházá­ban. A tanácskozás előadója Csomós Vilmos, a műszaki tanács titkára volt. Bevezető­jében elmondotta, hogy a tit­kárság bizottságaiban dolgo­zó társadalmi aktívák sok budapesti és vidéki nagy- és középüzemben tettek látoga­tást, szereztek tapasztalato­kat. Ennek alapján nagyon érdekes vélemény alakult ki: 1. Szükségesnek tűnik be­szélni arról, hogy van-e lét­jogosultságuk a műszaki bi­zottságoknak?­­2. Irányításuk miként tör­ténjék? 3. A műszaki bizottságok hogyan kapják meg a moz­galmi szakmai és erkölcsi vonalon a támogatást? 4. 40 közép- és nagyüzem­ből nyert tájékozódás ered­ménye alapján hol kell javí­tani a műszaki bizottságok munkáját? Megállapította, hogy a ta­pasztalatok szerint helyesnek bizonyult a SZOT és a vasas­szakszervezet elnökségének határozata, mely létrehozta a műszaki bizottságokat. A szakszervezetnek mind na­gyobb a befolyása az iparban foglalkoztatott műszaki dol­gozók körében. A jó munka alakját a he­lyes munkaterv jelenti. Sok helyen tapasztalható, hogy a műszaki bizottságok munka­tervüket úgy készítik el, hogy a gazdasági vezetőkkel nem beszélnek előzőleg, s a szak­­szervezeti bizottságok sem tárgyalják meg. A vasasszakszervezet elnök­ségének irányelvei alapján készítik tervüket és végzik munkájukat a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, az Alumíniumárugyárban, a Ma­gyar Acélban és még jó né­hány üzemben. Nem becsül­hetjük le a műszaki bizottsá­gokban rejlő hatalmas erőt. A több mint 40 ezer vasipari dolgozót foglalkoztató közep­es nagyüzemek 70%-ában műszaki bizottság működik, mely a szakszervezeti köz­pontban működő műszaki ta­nács operatív szervéhez a műszaki­­ titkársághoz tarto­zik. Minden szakszervezeti bizottság időnként számoltas­sa be a műszaki bizottságot a végzett feladatokról. Meg kell szűnni a szakmai félté­kenységnek is, mely több üzemben uralkodik a gazda­sági vezetés és bizottsági ta­gok között. A támogatás kérdésének elemzése után Csomós Vil­mos elmondotta, hogy az olyan üzemekben I­rodagép­­ipari Vállalat, Duc­ás Bá­nyagépgyár, Orion­, ahol munkaterv­­nélkül dolgoz­nak, kevés műszaki ered­ményt tudnak fel­mutatni. Olyan nagy üzemekben, mint a Ganz—MÁVAG, a Gheorghicu-Dej Hajógyár a Villamosgép- és Kábelgyár nem kérték ki a bizottságok véleményét olyan kérdések­ben, mint a jutalmazás, ki­tüntetés, esetleges tanul­mányútra való javaslat. Milyen segítséget tud adni az ötéves terv első évében, 1961-ben a vasas műszaki hadserege? 1. A meglevő kapacitások jobb kihasználása. 2. A technológiai eljárások fejlesztése. 3. Terület­egységre jutó termelés gazdaságos művelé­se. 4. Új anyagok, korszerű gyártmányok bevezetésének gyorsítása. 5. Gyártmányok fejleszté­sének gyorsítása. 6. Gyártás és szakosítás. Pal­ágyi Gábor Csepel Autógyár A hideghúzás korszerű technológia, olcsóbb költségű tömeggyártás Jól nézzék meg ezeket a bo­nyolult profilú alkatrészeket. A forgácsolási munkához értők tudják, hogy esztergályozással, marással, gyalulással készítve bármelyik is rengeteg időbe, sok pénzbe kerül, a keletkező feles­leges hulladékanyag is számotte­vő. A hideghúzásos eljárás per­cekké zsugorítja a különleges ala­kú fogaskerekek, bordástenge­lyek, alakos tengelyek, rudak, bütykök készítését. A hideghúzás előnyeit dicséri még a nagy pontosság, a finom felület. Ugyanis a hideghúzással formált anyag minősége a fém szerkezetének, a szál futásnak rendeződés© és felkeményedése következtében jelentősen javul. A mechanikus és hidraulikus hú­zógépekhez szükséges húzógyű­­rűk szikraforgácsolással készül­nek. Példaként érdemes megemlíte­ni: a hideghúzással készült fo­gaskerekek gyártása során 35 szá­zalékos az anyagmegtakarítás, a munkaidő megtakarítása pedig 93 százalék! Míg a fogazási idő forgácsolással például 5,4 perc, addig hideghúzással csak 0,36 perc! Hasonlóan előnyös a bor­dástengely gyártása is. Ez eset­ben az anyagmegtakarítás 20 szá­zalékos, a munkaidőmegtakarítás pedig 99 százalékos! Míg marás­sal 4,5 órába telik 1 méter ten­gely megmunkálása, hideghúzás­sal csak 2 perc! Napjaink az új technológiák al­kalmazását követelik meg min­den üzemtől. Érdemes körülnéz­ni, kinek-kinek a maga háza tá­ján, hogy mit tudna hideghúzás­sal készíttetni. Kevesen tudják, ho£a a Fehér­vári úti Budapesti Hajtóműgyár­ban ezzel a technológiával már sok tízezer kiváló minőségű al­katrész készült. Érdeklődésünkre a gyár vezetői elmondották, szí­vesen adnak szaktanácsot az ér­deklődőknek, sőt, megrendelése­ket is elfogadnak. (X) Újítókiállítás Salgótarjánban A salgótarjáni kultúrház­­ban a megye újítóinak leg­újabb munkáit bemutató ki­állítást sokan keresték fel. A legtöbben megcsodálták az acélárugyár szerverő gé­pét. Ez az üzem mutatta be Jancsik János és társai újí­tását is. A sárgaréz és egyéb színesfémekkel való takaré­koskodásra dolgoztak ki or­szágszerte elterjeszthető módszer. A módosított csap­ágyperselyekkel 80—90 szá­zalékos színesfém megtaka­rítást lehet elérni. Alkalma­zása csak a szerverő üzem-­i egységben évi 32 000 forint­­ megtakarítást eredményez. Hasznossága mellett szép is volt a kiállítás, — az üze­mek, vállalatok egymással versengve törekedtek a tet­szetős formai megoldásokra. A Zagyvarónai Vasötvözet­­gyár például csak kis terü­letet kapott, ügyes fényhatá­sokkal azonban mégis jól felhívta a figyelmet kiállí­tott újításaira. A kis hely arra sem adott lehetőséget, hogy legjobb újításaikat mind bemutassák az üzemek. Legtöbben ezért szemléltető grafikonokat is hoztak, ahol az újítási hó­nap eredményeit tüntetik­­ fel. Nem ritka, hogy 3—400 százalékkal több újítást nyújtottak be az újítási hó­nap alatt, mint korábban. Dicsérendő kezdeményezése volt az SZMT-nek az újítási hónap megszervezése.­ ­ GYŐR-SOPRON MEGYEI HÍREK — Fényív gyalu a vagon­gyárban. A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár ön­töde gyáregysége különleges új gépeket kapott. A fényív gyalut lágkalapács helyett használják, és az öntvény­­tisztítóknak igen nagy segít­séget nyújt. A gép nem más, mint egy nagyteljesítményű villanyhegesztőgép, amely­nek pisztolyába szénelektró­dát fognak be, és elektro­mos ív húzásával — ami köztudomású, igen nagy hőt fejleszt — leolvasztják az öntvényekről a hibás része­ket. ■k — Az acélöntöde a Német Szövetségi Köztársaságból kapott egy új gépet, ami a magkészítés munkáját leegy­szerűsítette és meggyorsítot­ta. A sűrített levegővel mű­ködő maglövő gép egy pil­lantás alatt belövi a vízüveg­gel kevert homokot a mag­szekrénybe. Ugyanekkor a maghomokot szénsavgázzal nyomban megszárítják. A gép jelenleg három dolgozó munkáját látja el, és a szak­emberek szerint még nincs teljesen kihasználva. ★ — Műszaki fejlesztés — önerőből. Elkészült a Győr- Sopron megyei Mezőgazda­­sági Gépjavító Vállalat 1961. évi műszaki fejlesztési terve.­­ A tervben többek között sze-­­­repel: Két csúcsesztergára egy-egy Hidrofix-másolóbe­­rendezés felszerelése. Hu­szonnyolcezer forint tiszta haszon­ú betanított munká­sok is elvégzik a tennivaló­kat és a megmunkálási idő is rövidebb lesz. Vagy a má­sik: A konzervipari gépek konstrukcióját módosítják, miáltal jelentős súlycsökke­nést érnek el. A „szellemi befektetés’“ mellett 65 ezer forint megtakarítás várható. ★ — Hatszázezer forint meg­takarítást ért el a Wilhelm Pieck Wagon- és Gépgyár Előre-brigád­ja azáltal, hogy értékesítette a kiselejtezett csapágytokokat. A Bíró-féle lángvágó auto­matát gyártanak jövőre a győri Lakatos és Fémtömeg­cikk Kisipari Termelőszövet­kezetben. A lángvágó auto­mata a beléhelyezett minta szerint önműködően vágja ki gázlánggal a vékony vagy akár vastag vaslemezből az idomokat. A gép előnye, hogy termelékenyebb és tö­kéletesebb, mint a kézi munka. Bíró Ernőnek, a va­gongyár lakatosának és több­szörös újítójának a találmá­nyából egyelőre 12-t készí­tenek a Lakatos Ktsz dolgo­zói, amit belföldön és kül­földön fognak értékesíteni. VASA­­LXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Van-e mindenütt üzemi demokrácia? A Népszabadságban Sőtér Edit tollából a következő időszerű írást olvastam: „Mi az üzemi demokrácia?” A cikkel egyetértek. Szeretném egy-két észrevételemet hozzá­fűzni. Mi az üzemi demokrácia? A munkás kollektíva előzetes tájékoztatása, vélemé­nyének, javaslatainak meghallgatása és érvényesítése a döntéseknél. Egyszerűbben kifejezve: a dolgozók beleszólása az üzem életének irányításába. Mi a helyzet nálunk? A Borsodi Hőerőműben a termelési értekezletek, üzemi ta­nácsülések, vagy a szakszervezeti taggyűlések képtelenek a kollektívát teljes egészé­ben összefogni. Egy-egy alkalommal például a dolgozóknak csak a 25 százaléka jelenik meg. A szakszervezeti bizottság ennek egyensúlyozására helytelen eszközzel próbálko­zott A rendezvények napján leállíttatta a műszakos buszokat és ezzel próbálta a dol­gozókat a gyűléseken való részvételre kötelezni. Ez nem járt sikerrel, mert a dolgozók mégha másképpen nem tudnak, gyalog akkor is hazamennek. Az a baj, hogy az üzemi tanácsüléseket nálunk nem teljesen az üzemi demokrácia szellemében rendezik. Például a kollektíva részletesebb tájékoztatása helyett, szárazon felsorolt havi, vagy negyedéves tervszámok szerepelnek a beszámolóban. Hiányzik az, hogy milyen munkaszervezéssel érték el a dolgozók és, hogy mit kell tenniük az elkövetkezendő hónapban? A dolgozókat az is érdekelné, hogy mi lesz azokkal a beruházásokkal, amelyek már hosszabb idő óta állnak félkész állapotban, így a gépházi gőzturbinák főgőz szele­peinek villanymotorral való meghajtása. Többszázezer forint értékű anyag parlagon hever. S érdekli az is, hogy az igazgatói alapot és a szociális keretet milyen célokra hasz­nálják fel. A­ munkás kollektívát a nem kielégítő tájékoztatás, nem ösztönzi a termelés közben észrevett hiányosságok feltárására, ezért kevés a hozzászólás és a javaslat. Nem helyes az sem, hogy a termelési értekezleteket, üzemi tanácsüléseket és egyéb rendezvényeket nem rendszeresen tartják. 4—5 hónap is eltelik egy-egy üzemi tanácsülés között. A felelősség tudatában is van eltérés. Az egyes fórumok vezetői nem érzik eléggé, hogy a munkás kollektívák össze­fogásáért, azok tájékoztatásáért felelősek. Felelősségtudatra kell szorítani például az osztályvezetőket azért, hogy a termelési értekezleteken a hozzájuk beosztott dolgozók részt vegyenek. Ez azonban ne helytelen módszerrel történjék, hanem a rendszeres agitáció és nevelés eszközével. A második ötéves tervünk kezdetén időszerű az üzemi demokráciával foglalkozni. Érdemes vitát indítani arról a kérdésről, hogy eléggé érvényesül-e mindenütt az üzemi demokrácia? Milán György Turbina-osztály Borsodi Hőerőmű Kinek a feladata a termelési akadályok elhárítása ? A szakszervezeti bizottságnak, vagy a műszaki vezetőknek? Fiatal, barna asszonyka lép be a szak­­szervezeti bizottság helyiségébe, a La­boratóriumi Felszerelések Gyárában. Ott­honosan helyet foglalva, szaporán pergeti a szavakat. Segítséget kér gyermekének bölcsődében való elhelyezéséhez. Még be sem fejezi mondókéját, újabb kérelmező érkezik. Nagy Éva panaszolja, hogy két helyen is próbálkozott, mégsem vették fel a Közgazdasági Technikumba. Újra nyílik az ajtó, Auguszt Miklós újítási bizottsági tag toppan be, sérelmezi, hogy nem kapott meghívót a Technika Házá­ban rendezendő ankétra. Marosi György, a szakszervezeti bizott­ság titkára türelmesen válaszolgat. Min­den kérés belekerül a határidőnaplóba, és mint utólag meggyőződtünk róla, többségükben elintézést is nyert. — Sokan keresik fel a szakszervezeti bizottságot? — Naponta átlagosan 20—25 ember fordul hozzánk. — És a legsűrűbben előforduló kéré­sek? — A legtöbbször termeléssel összefüg­gő problémák megoldásához kérnek se­gítséget. Először a H-es számú telepen érdek­lődtünk az emberektől, mit várnak a szakszervezettől? Azt, hogy intézkedje­nek már végre az oxigén miatt. Dühösen magyarázzák a munkások, hogy 1980 első hónapjában 230, a har­madik hónapban 212 és a negyedik hó­napban 369 óra állásidejük volt. Har­minc dolgozó jogosan sérelmezi, hogy emiatt keresetük csökken, hiszen az ál­lásidőt 4 forintos órabérrel fizették ki. Az 1/B-telepen hasonló válaszokat kaptunk. Késve kapják meg az alkatré­szeket, a munkadarabokat. Emiatt nem megy jól a termelés. Benedikty István műszerbádogos haragosan legyint, ami­kor arról beszélgetünk, hogy miben vár­ják a szakszervezet segítségét. — Fontos exportmunkákat készítünk, mégsem gondoskodnak megfelelő szer­számkészletről. Egyszerű villáskulcsokat más üzemekből vagyunk kénytelenek kölcsönkérni — bizonyítgatja a többi között. Ilyen válaszokat ad Ekbert Károly, a lázmérőüzem művezetője, Fettik Ferenc, Farkas Mihály bádogos, Rácz Péter esz­­tergályos és Szanyi Jánosné. — Miért nem a gazdasági vezetőknek teszik fel ezeket a kérdéseket, miért ép­pen a szakszervezeti bizottságtól várják­­ a segítséget?­­ — Biztosabb és gyorsabb az elintézés, 1. ha a szakszervezeti bizottsághoz fordul­­­­ak — mondja Kovács Dániel, a bádo­­l­gosműhelyből. — Jelentős segítséget kap­­­ tünk a szakszervezeti bizottságtól neg­y gyedéves tervünk megvalósításához is.­­ Bár nem feladata Marosi elvtársnak, mégis személyesen lejött és nap mint nap ellenőrizte a munkát, azonnal in­­y­­éz­kedett, ha valamire szükség volt. En­nek köszönhető, hogy teljesíteni tudtuk a tervünket. Hujber Lajosné, a présműhely dolgo­zója csendesen csak annyit mond: —­­ Bármilyen problémával fordulunk a szak- g szervezethez, azt mindig elintézik. A láz­­mérőüzemben is hálásan emlegetik,­­ hogy amikor anyaghiány miatt le kellett­­ állni, a szakszervezeti bizottság intézke- jő­dése nyomán, néhány nap alatt megin­­dulhatott a munka. T. * Helyes és jó, ha a szakszervezeti bi-­­ zottság felelősséget érez, közbenjár és­­ intézkedik a termelést gátló körülmények­­ elhárításában. Az is jó, ha az emberek ,­­ilyen bizalmat éreznek a szakszervezet iránt. De ha túl sűrűn kell közbenjárni,­­ az már nem egészséges jelenség. Nem a­­ szakszervezeti bizottság feladata az oxi- y­gén vagy egyéb anyagok, szerszámok be-­­ szerzése. Mindezt a gyár gazdasági ve­ x zetőinek kell megoldani. y Igaz, nincs bosszantóbb a munkás y részére, mintha a munkájában zavar je­­­ lentkezik. Azt is el kell ismernünk, nem x könnyű egy 16 termelő telepből álló y üzem irányítása, a munka folyamatos megszervezése stb. A szakszervezetnek .£ azonban van sok más feladata is, amely­­r nek megoldása nem szenvedhet hátrányt X a gazdasági vezetés gyengesége miatt. x Félreértés ne essék, távol áll tőlünk y olyan következtetés levonása, hogy a y gazdasági vezetők semmit sem tesznek­­.X. a nehézségek leküzdésére. Az azonban y tény, hogy a munkában jelentkező za­­a­varok miatt a felelősség őket terheli, és x a termelési akadályokat nekik kell erő­r elhárítaniuk. A szakszervezeti bizottság y viszont alapvetően azzal is segíthetne, ha X összehívná a műszaki vezetőket,­­ a mun- X kások által szóvá tett akadályokat meg­­y beszélve, javaslatokat dolgoznának ki a X vállalat vezetése számára, a munka X jobb szervezésére. y Baráth József *yyyyyyy4-s*yyyyyyyyyyyyyyyy * ? * ■': t-yy-C KÉSZÜLT AZ ÁLLAMI PÉNZVERDÉBEN Törzsgárdajelvények tervezését, készítését vállalják.

Next