Vasas, 1963 (68. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

2 ♦ 4 ELNÖKSÉGÜNK HÍREI Szakszervezetünk központi vezetősége 1962. december 20-án ülést tartott és megvitatta a vas- és fémiparban dolgozók üzemegészségügyi helyzetéről szóló jelentést. A vita után megfelelő határozatokat is hozott. Ugyancsak ez a kv-ülés határozott szakszervezetünk XXIV. kongresszusának az összehívásáról, amelynek időpontját 1963. március 23-ra tűzte ki. Megbízta a központi vezetőség az elnökséget a kongresszus előkészítésével, valamint a kapcsolatos feladatok elvégzésével. Az együttműködő villamosenergia rendszer üzembiztosan igénybe vehető teljesítőiképessége a decemberi csúcsterhelés időszakában 1961- ben 1421,1 MW volt, a múlt év decemberében pedig 1545 MW. A második ötéves terv végére a villamosenergiarendszer üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképessége 2060 MW-ra növekszik, amely az 1960. évi 1292,5 MW rendszerszintű terheléshez képest 59,3 százalék növekedést jelent és ezzel a fogyasztói igények teljes mértékű kielégítését biztosítja — így tájékoztatott az elnökség elé került iparigazgatósági jelentés. , 4 A gazdasági és pénzügyi munka 1983-ig legelhanyagoltabb területe volt az ellenőrzés. Ezt a fogyatékosságot sikerült nagyrészben kijavítani, a pénzügyi fegyelem szakszervezetünk egész területén megszilárdult. A függetlenített ellenőrökön kívül 1962- ben Budapesten a főkönyvelőség 70 társadalmi ellenőre végzett alapszervezeteinknél szúrópróba szerű ellenőrzést. 1963-ban a fővárosi társadalmi ellenőreink számát százra emeljük, vidéken pedig száz aktívát szervezünk a megyebizottságok mellé, a gazdasági és pénzügyi munka társadalmi ellenőrzésére — így szól az 1963- ról szóló költségvetési tervezet. 1961-ben üzembe helyeztük a Pécsi Hőerőmű harmadik,az Ajkai Erőmű második és harmadik 32 MW-os gépegységét. Az Április 4. Gépgyárnál felmerült nehézségek miatt 1962-re tolódott el az ajkai 5. sz. kazán üzembe helyezése. Megkezdtük az Oroszlányi Hőerőmű 50 MW- os blokkjának próbaüzemét is. Eközben nagy nehézséget okozott akazán elsalakosodása, amely egyébként az üzemi próba alatt álló második kazánnál is jelentkezett — tájékoztatta elnökségünket a Nehézipari Minisztérium. A vasipari munkavédelmi tanács vizsgálatokat folytat azokban az üzemekben, amelyeket az ipar átszervezése érint. Az átszervezéssel kapcsolatban javaslatot fog tenni a szakszervezet elnökségének és a KGM miniszterének, olyan munkavédelmi újításokra, amelyekre az átszervezések miatt szükség lesz. Igen fontos kérdéssel, az ólommegbetegedések problé- máival foglalkozott — a múlt évben — a vasipari munkavédelmi tanács. Megállapította, hogy általános intézkedésekkel nem lehet megoldani ezt a kérdést. Az egyik legveszélyesebb munkahely e tekintetben a Metallochémia- Itt különleges intézkedésekre volt szükség. A tanács felhívással fordult a miniszter elvtársiba, ennek nyomán több életveszélyes üzemet építettek át — állapította meg elnökségünk, amikor megtárgyalta a vasipari munkavédelmi tanács tevékenységét. Az 1983-as év költségvetésének előkészítő munkálatai már 1962 harmadik negyedévében elkezdődtek. Bevontuk ebbe a munkába a szakszervezeti bizottságok titkárait, számvizsgáló bizottsági tagjait és gazdasági felelőseit. 1962. december 15-ig minden alapszervezet visszakapta beküldött és a területileg illetékes középszerv és a főkönyvelőség által közösen felülvizsgált költségvetés tervezetét. A januári taggyűlések határoznak e tervezetek ügyében, lényegében tehát szakszervezetünk egész területén 1963. januárjában a jóváhagyott terhek és költségvetés birtokában lehet hozzákezdeni a gazdálkodáshoz. Másfél év eredményei és a tennivalók (Folytatás az 1. oldalról.) dalmi aktívánk a politikai iskolák előadóiként tevékenykedik és mintegy 30 társadalmi munkás ellenőrzi, segíti munkájukat. Társadalmi munkában dolgozik az újítási és tapasztalatcsere bizottságunk is és számos műszaki dolgozó pedig az országos központ műszaki titkársága mellett tevékenykedik. 5. Az új esztendőben rekélyek lesznek a legfontosabb teendők? Az új naptári év nem változtatja meg eredeti elképzeléseinket. Tovább kívánjuk folytatni azt, amit ez idáig is tettünk, csak még jobban. A Vili pártkongresszus szakszervezeteknek előlegezett bizalmát eredményeinkkel akarjuk kiérdemelni. Az idén elsősorban a termelés és az emberek nevelése kerül előtérbe. Lényeges ez, javítjuk majd a munkamódszereket is. Színvonalasabb vezetés s több kezdeményezés minden téren, ez a budapesti bizottság 1963. évi jelszava. Az itt-ott még fellelhető gyenge gazdasági vezetés okozta akadályok elhárítására, a kapacitások kihasználására, a munkaszervezés további javítására, az üzemösszevonások és átszervezések alapos előkészítése, egy-egy félbemaradt munka következetesebb befejezése, a munkatársak és a szakszervezeti bizottságok tagjai ismereteinek, látókörüknek szélesítése mindmind ez évi programjaink közé tartozik. A jó üzemszervezéssel együtt jár a túlórák csökkentése, ezt az idén még szigorúbban fogjuk ellenőrizni. A jövőben nem egyezünk bele, hogy a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottakat túlóráztassuk, mivel ez törvénytelen. S hogy a késői kapkodás elejét vegyük, a túlóráztatás elleni harcot már az év elején meg kell kezdenünk. Célunk még a gazdasági és pénzügyi fegyelem továbbszilárdítása, valamint a beruházások helyes felhasználásának ellenőrzése, s természetesen a dolgozók bevonása a vezetésbe. Nem utolsósorban, hagyományainkhoz híven készülünk szakszervezetünk XXIV. kongresszusára — fejezte be nyilatkozatát Sáry István, a vasasszakszervezet budapesti bizottságának titkára. VASAS : Egy a brigádok közül... okat olvasunk napjainkban a brigádmozgalomról. Ismerjük hőseit és kiváló eredményeit. Kevesen tudják azonban, hogy a fizikai adottságok mellett lélektani tényezők is vannak a teljesítményeket kifejező számok mögött. Farkas Sándor elvtárssal, a Villamosgép- és Kábelgyár egyik alapszervezeti párttitkárával beszélgettünk erről. — Bár a munkaidő lejárt — mondotta —, alkalmam van bemutatni a szocialista Pajzs-brigád tagjait. Úgy vélem, ők a legilletékesebbek a Válaszra. A művelődési ház klubhelyiségében találtuk a társaságot — családi körben, feleségeikkel együtt. Hangulatlámpa fényénél, feketekávé fogyasztása mellett kezdődött a beszélgetés Kerekes Zoltán, Kógler István többszörös kiváló dolgozókkal, Cseh István kiváló dolgozóval és Herczegfalvi Antallal. — 1959-ben alakultunk — kezdte Kerekes elvtárs. — Nem volt könnyű. Bevallom, idegenkedtünk a közösségtől. Hiszen bármelyikünk hanyagsága leronthatta volna a teljesítményt. Ez a tartózkodás azonban alaptalan volt, és ma már nem is tudnánk a munkát másképpen elképzelni. Sokkal könnyebben és sokkal többet tudunk termelni. — Hogyan alakul a termelés a brigádon belül? — Önállóan dolgozunk, két esztergagépen. A havi terv végrehajtását brigádértekezleten beszéljük meg. Mindenki megkapja feladatát, s így elérjük, hogy havi tervünket 22 nap alatt befejezzük, 115 százalékos átlaggal. — Hogyan hasznosítják a hátralevő időt? — Mindenkor ott segítünk, ahol szükséges. Most a Karattel-gépeken, négymotoros pajzsok gyártásánál munkálkodtunk sikeresen. Szerénytelenség nélkül mondom: félmillió forint kiesés lett volna. Tavaly három brigádnak és 8 dolgozónak adtuk át egyénileg munkamódszereinket. Termelésük 95-ről 110 százalékra emelkedett. — Beszélne talán a fegyelemről is — vetettem közbe a szót. Erről talán Kógler elvtárs, a „fegyelmi biztos”. — Meggyőződésem — mondotta —, hogy a jó munka alapja a tökéletes munkafegyelem. Ehhez szükséges, hogy mindenki önmagát is nevelje. Mondjon le az egészségére, a munkaképességére káros szenvedélyekről, érezzen felelősséget munkája és munkatársai iránt. Nem vagyunk gépek, a lelkiismeret szava irányítja életünket. Eddig nem volt és úgy érzem, nem is lesz szükség fegyelmi eljárásra. Egy baráti dorgálás nagyobb szégyent jelentene, mint a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. Ez sikerünk titka. A megtakarításról Cseh István elvtárs beszél. — Megalakulásunk óta, leszámítva az anyaghibásodást, selejtmentesen dolgozunk. Ez évente 30 ezer forint hasznot jelent. Újításainkat közösen dolgozzuk ki. Legutoljára a motorházak talpmarására vonatkozó újításunkat fogadták el, amely évi 120 ezer forintot jelent. Túlórát nem használunk, és rendszeresen részt veszünk a munkaversenyekben. Tán ezen e dallamai szakították félbe beszélgetésünket. — Az asszonyok — mentegetőzik nevetve Herczegfalvi elvtárs — táncolni hívnak. Amint látja, sokat járunk együtt szórakozni, igen jó barátokká váltunk nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is. A fiatalság már táncol, s egy pohár borral búcsúzom el a közösségtől. Márton Sándor Villamosgép- és Kábelgyár 1963. JANUÁR A Kábel és Műanyaggyár verseny tapasztalata A kongresszus tiszteletére indított vetélkedés a régebbi versenyekhez képest nem szalmaláng volt, hanem azzá lett, amiről elmondhatjuk, hogy legjobb segítője az előrehaladásnak: emelő, ösztönző erővé. A fizikai dolgozóknak mintegy 70 százaléka tömörült 158 brigádba ,és öszszesen 1200-an versenyeztek, tettek felajánlást a kongreszszus tiszteletére. Ezenkívül természetesen számos műszaki dolgozó is bekapcsolódott a versenybe. A gépszerkesztésben fiatal mérnökökből brigád alakult, amely célul tűzte a szocialista cím elnyerését is. A fizikai és a műszaki dolgozók összefogásával hat komplex brigád működött. Jelenleg 21 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, a szerszámüzem kollektívája pedig azt határozta el, hogy ez évben előkészítik a szocialista munka üzeme cím elnyerésének feltételeit, s jövő évben a büszke, címet is megszerzik, így nyilatkozott többek között lapunk számára Patkó János, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára. Megkértük Patkó elvtársat, hogy arról is tájékoztasson bennünket, milyen eredmények születtek a kongresszusi verseny során. — A november 7-i ünnepre készülve megvizsgáltuk, hogyan állnak gyárrészlegeink dolgozói a felajánlások teljesítésével. Büszkén mondhatjuk: teljesítettük, sőt túlteljesítettük a felajánlásokat. Újabb előrehaladást értünk el a versenysorért a •i§ó*zásé(i.'és’' tecronológiai fejlesztésben, a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében. Néhány példát említek csak eredményeink, illusztrálására — mondotta Patkó elvtárs, majd így folytatta: — Nagyon jelentős dolog az úgynevezett szesznélküli kenés megvalósítása rétegelt üzemünkben és a textilbakelit lemezek gyártásánál. A kongresszusi versenyben már mintegy húsz tonna árut készítettünk ilyen eljárással. A csőgyárban megoldották a vékonyfalú cső gyártását, amely a lakásépítkezések szempontjából jelentős, s emellett ugyancsak importanyag-megtakarítást is eredményez. Ugyanitt 2700 kilogramm PVC-t takarítottak meg a brigádok, és ebből az anyagból mintegy 75 ezer forint értékű csövet készítettek terven felül. Nagyon jelentős eredményt értek el az alapanyagüzem dolgozói, ahol a kongresszusi verseny során a tavalyi 3196 forintról ebben az évben eddig átlag 3942 forintra emelték az egy főre eső termelési értéket. Tehát 20 százalékkal növekedett a termelékenység. A Műanyag gyárrészlegben átlagosan 10 százalékkal, növekedett a termelékenység, s a kongresszusi verseny során egy javítórészleget alakítottak, ahol csaknem 900 ezer forint értékű kis hibás árut javítottak ki,, mentettek meg a népgazdaságnak. A kábelüzemben a gumiflexó-gyártás korszerűsítésénél értek el eredményt: kisgépesítéssel és szalagosítással a havi termelést 45 ezer darabról 58 ezerre növelték. A kábelüzem 26 brigádja nemes és lelkes versengésének köszönhető, hogy a gyengeáramú szigetelt vezetékeknél az első negyedévben keletkezett 850 kilométernyi lemaradást a kongresszusi verseny során behozták. A versenyben elért sikereket, az egész gyár eredményeit nagyban elősegítette a mechanikaüzem brigádjainak nagyon jó munkája. Elismerés illeti a Kábel- és Műanyaggyár dolgozóit elért eredményeikért. Az ország további megszállásának nyilvánvaló célja az, hogy Magyarországot fölvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló orosz—szovjet hadsereg ellen. A mitőlünk elszakított területek pedig zsoldja lenne azoknak a román és cseh csapatoknak, amelyekkel az orosz—szovjet hadsereget akarják leverni. Én, mint a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke, a párisi konferenciának ezzela határozatával szemben a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyarország népes proletariátusának. Károlyi MihályKülön fejezetet kell kapnia laptörténetünkben a magyar proletárság dicsőséges korszakának, mint ahogy ez az egész világ bámulatát és csodálatát kiváltó, örömmel, könnyel és vérrel megszentelt 133 nap is egészen új fejezetet nyitott a magyar munkásmozgalom történetében. Ezúttal nemcsak a régi Vasas újságokból, hanem a magyar munkásság nagy nevelő és tanító forrásából, a Népszavából is kikerestünk egynéhány érdekes idézetet. Két szempont is indokolttá tette ezt. 1. A Vasas csak hetilaphoz mérten tudta a villámgyorsan bontakozó eseményeket követni. 2. A Magyar Tanácsköztársaság az egész magyar munkásosztály nagy győzelmének eredményeként jött létre, és így helyénvaló, ha teljes áttekintést nyújtunk róla. Ez a hatalmas jelentőségű nyilatkozat, amelyet a legtiport és a semmibe vett proletár tízezrek oly régen és oly nagyon áhítottak, és amely kezdetét jelentette az álmok gyönyörű megvalósulásának . 1919 március 21-én a Népszava címoldalán robbantotta ki nemcsak a magyar, hanem az egész nemzetközi proletármozgalom határtalan lelkesedését és örömmámorát. A Vasasok lapja így ír erről legközelebbi számában: „Proletárok! A hajnal pirkadása megkezdődött. Nem ábránd az, ami számunkra elérhetetlennek látszott, amit csak gyermekeinknek, unokáinknak, vagy még azoknak sem véltünk elérhetni. A hajnal pirkadása valóság, érezzük a felkelő napnak éltető, újjáteremtő meleg sugarát. A magyarországi proletariátus az évezredes elnyomatásának megszüntetéséért vívott harcaiban világtörténelmi nappá avatta 1919. március 21-ét. Hatalmas súlyzással leterítette a kapitalizmus — dolgozó proletárt rabláncon tartó és a tömegek nyomorára felépített — bálványát, a magyarországi munkásság kezébe vette a kor-MAGYARORSZÁG NÉPÉHEZ! A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akaratából, s a magyar proletárság támogatásával kormányozták, belátták, hogy a vívmányok kényszerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletárság veszi kezébe. A fenyegető termelési anarchia mellett, a külpolitikai helyzet is válságos. A párisi békekonferencia titokban úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja. Az Antant-misszió kijelentette, hogy a demarkációs vonalat ezentúl politikai határnak tekintik.