Vasas, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
2 MEGTÁRGYALTA AZ ELNÖKSÉG A Vas-, Fém és Villamosemergiaipari Dolgozók Szakszervezete Elnöksége ez évi első ülését január 6-án tartotta meg. Első napirendi pontként jelentést hallgatott meg a VBKM vállalati és szakszervezeti szociálpolitikai tevékenységéről. Másodiknak tárgyalta az elnökség az MMG Automatikai Művek munkaerőhelyzetének alakulását, a vállalati bér- és jövedelemgazdálkodás tapasztalatait, különös tekintettel a keresetek alkulására. Harmadik napirendi pontként a válalati kollektív szerződések gyakorlati érvényesülésének tapasztalatairól hallgatott meg jelentést az elnökség. Titkársági ülések Titkárságunk december 12- én javaslatot hallgatott meg a magasabb vezető állású dolgozók 1977. év végi jutalmazásáról. Előterjesztést kapott a függetlenített tisztségviselők minősítésének helyzetéről. Harmad- napirendi pontként jelentést fogadott el az alapszervezetekhez visszairányított nyugdíjasok helyzetéről. Ezt követően javaslatot hallgatott meg a titkárság a középszervi szakszervezeti jogkörrel felruházandó vállalatok köreinek módosítására. Titkárságunk a december 19-i ülésén első napirendi pontként a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatójának és szakszervezeti titkárának beszámolóját hallgatta meg a művek munkavédelmi helyzetéről és tevékenységéről. Ezután javaslatot hallgatott meg az 1978. évi kádercsere tervre. МяЧ szóbeli tájékoztatót hallgatott meg a titkárság az 1978. évi vállalati tervek véleményezésének tapasztalatairól. Január 9-jén a titkárság javaslatot tárgyalt meg az 1978 I. félévének titkársági munkatervére. Második napirendi pontként a Szellőző Művek gazdasági és szakszervezeti vezetői tájékoztatták a titkárságot a környezetvédelemmel kapcsolatos berendezések gyártásának helyzetéről. Tájékoztató és jóváhagyó jelleggel megtárgyalta a központi vezetőség vezető tisztségviselőinek 1977. évi üzemi átoktatási programjának teljesítését. Tájékoztató jelentést kapok a titeletdíjak és a kezelési költségek szabályozásának tapasztalatairól. Javaslatot fogdott el központi vezetőség apparátusában foglalkoztatandó nyugdíjasok helyzetéről. Javaslatot hagyott jóvá a titkárság a vasasszakszervezet és a MEDOSZ titkársága között tervezett együtmműködési megállapodásról. Tájékoztatót kapott a titkárság szakszervezetünk termelési osztályának és a KPVDSZ közgazdasági és károsztályának együttműködési megállamodás megkötésének tervezetéről. Szakszervezetünk vezetőinek üzemlátogatásai Szakszervezetünk vezetői decemberben üzemlátogatásaik során számos vállalat gazdasági, társadalmi és politikai vezetőjével beszélgettek, valamint találkoztak a dolgozókkal is. Borovszky Ambrus elnök, az Irodagéptechnikai Vállalatnál tett látogatása során átfogó tájékoztatást kapott a vállalat vezérigazgatójától és a vszb elnökétől a vállalat helyzetéről, gondjairól. A Magnezitipari Művek vezetői is gazdasági és mozgalmi munkájukról számoltak be a szakszervezet elnökének, a megbeszélés után üzemlátogatáson vett részt. A Ferroglobusinál tett látogatása során, a vállalati négyszög tagja az 1977. évi várható eredményekről, valamint az 1978. évi tervekről adtak tájékoztatást, majd megtekintették a Honfoglalás úti telepet Csenterics Sándor alelnök, a Dorogi Hőerőműbe látogatott. Az üzem meglátogatása után, a szociális létesítmények megtekintése után a vállalat vezetői tájékoztatták a legfontosabb feladatokról, majd a vszb ülésen találkozott a szakszervezeti aktívákkal. Farkas Lajosné titkár, az Ipari Szerelvény és Gépgyárban meghallgatta a gazdasági vezetők tájékoztatását, majd megtekintette az új gyáregység beruházását. Az egész napos programon részt vett dr. Betley Sándor, KGM miniszterhelyettes. Hidasi Lajos titkár, a Lampart ZIM Kőbányai Gyáregységébe látogatott. A párt vb és a vszb együttes ülésén vett részt, amelyen megtárgyalták az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséből adódó feladatokat és értékelték az 1977. év tervteljesítését, és ezen az ülésen tárgyalták meg az 1978. évi tervet. Ezután üzemlátogatás következett. A Kohászati Gyárépítő Vállalat Tápiószelei Gyáregységénél tett látogatása során a vállalat párt, gazdagsági, KISZ, szakszervezeti vezetői tájékoztatták az eredményekről és az 1978. évi feladatokról. Az üzemlátogatás keretében megtekintette a gyáregységnél folyó beruházást. Délután aktíva ülésen vett részt. A MEZŐGÉPTRÖSZT kecskeméti gyárában megbeszélést folytatott az SZMT titkárával, valamint az üzem párt, gazdasági és szakszervezeti vezetőivel. Az üzemlátogatás után aktíva ülésen vett részt, amelyen felszólalásában ismertette a szakszervezet 1978. évi feladatait. Koltai Endre titkár, dr. Heiczman János KGM miniszterhelyettessel, a Gyár és Gépszerelő Vállalathoz látogatott. Megbeszélést folytattak a vállalat vezetőivel a gyár jelenlegi helyzetéről és a vállalat előtt álló feladatokról. Rabi Béla miniszterhelyettessel, az Elzett Művekben tett látogatásunk során tájékozódtak a gyár helyzetéről és megtekintették a húzózárgyárat. Sugár György titkár, dr. Littvai István KGM miniszterhelyettessel megtekintette a Kontakte Vállalat budapesti és szentesi gyárát. Bensőséges ünnepség zajlott le az esztendő vége felé a KGM székházának földszinti kultúrtermében, ahol a szokásos évi összejövetelüket tartották a minisztérium nyugdíjasai. Hercka Imre, a KGM Nyugdíjas bizottságának vezetője arról számolt be, hogy az 1977. évet is eredményesen zárta a most éppen tízesztendős nyugdíjasbizottság, hasznosan költötte el a rendelkezésére bocsátott 33 ezer forintot A beszámolóban szó esett arról is, hogy a KGM 163 nyugdíjasa számára 9 esetben autóbusz kirándulást szerveztek az ország legszebb tájaira, két ízben összesen 110 színházjegyet osztottak ki. Gondoskodtak segélyről a rászorultaknak, látogatókról a betegekhez és mozgásképtelenekhez. Az eredményes segítőkész munka a magyarázata annak is, hogy a szerdai klubnapok látogatottak. December 28-ára teljesítette 230 ezer formás éves tervét az Ózdi Kohászati Üzemek acélműve. Így az elmúlt év hátralévő részében további 20 ezer tonna acélt adott még a népgazdaságnak Ózd. Az eredményes esztendő zárásában a NOSZF 60. évfordulója, a vasascentenárium tiszteletére tett vállalások is segítették a kohászati üzemeket. ★ Lázár György, a Minisztertanács elnöke is részt vett azon az ünnepségen, amelynek keretében december 30-án felavatták az új diósgyőri Vasas Művelődési Központot. Az 500 személyes színházteremmel, szakköri és klubfoglalkozási helyiségekkel rendelkező művelődési ház a legkorszerűbb közművelődési igényeknek is megfelel Az avatási ünnepségen Lázár György, a kíséretében lévő Borsod megyei és Miskolci városi párt- és állami vezetőkkel, megtekintette a 25 éves Vasas Művészeti Együttes ünnepi műsorát. Megnövekedett feladatok várnak idén vaskohászatunkra. 1978-ra a tervezett növekedés üteme változatlan áron 3 százalék. Ezen belül 100 ezer tonnával több nyersacélt és 130 ezer tonnával több hengerelt készárut vár a népgazdaság az iparágtól. Ennek döntő többségét a hazai vállalatok használják majd fel, a tőkés export pedig várhatóan az elmúlt évi szinten marad. A termékek kivitelét egyébként rubelviszonylatban 11—12, a nem szocialista kivitelt pedig 8—9 százalékkal kell növelni. ★ Szép eredménnyel zárult a SZIM újítási versenyfelhívása az elmúlt évben. A vszt kezdeményezésére csak az év mássodik felében 326 újítási javaslatot adtak be a gyárakban, s gazdasági eredményük meghaladta a négymillió forintot Az újításoknak egyébként több mint 83 százalékát szocialista brigádok készítették. HÍREK VASAS FRANCIA ÉS FINN VASASOK ÜZENETE Szükségünk van a szolidaritásukra Örömmel teszünk eleget annak a közös kívánságnak, hogy az új esztendő első napjaiban hallassuk hangunkat az Önök lapjában. A szokványos újesztendős jókívánságok mellett, kicsit magunkról is üzenünk, hogy jobban megismerjék Franciaország gazdasági és szociális helyzetét, és a francia vasas testvéreik élet- és munkakörülményeit. Kegyetlen, drámai helyzetet teremt országunk munkásnőinek és munkásainak, különösen pedig a fiataloknak és a bevándoroltaknak az állandó veszély, hogy egyik napról a másikra az utcán találhatják magukat, munkanélkülivé válhatnak, mert az üzem bezárja kapuit. A jövedelemcsökkenés, amelyet a teljes vagy részleges munkanélküliség idéz elő, hozzájárul a mindennapok nehézségeihez. Az év Utolsó napjai, amelyek örömet és mosolyt hoztak a világ jobbik felének, nálunk csak további nyomorúságot találtak. Több százezer gyermeknek csak illúzió, elérhetetlen álom maradt a távirányítású autó, a beszélő baba, vagy a bicikli, melyekért a karácsonyi kirakatok előtt annyira sóvárogtak. Ugyanakkor a nagy pénzügyi és ipari társaságok számadásainak eredménye: jól alakult a profit. A kohóipar helyzete elég megdöbbentő ahhoz, hogy megállapítsuk: a jelenlegi krízisek okozói a nagy munkaadók és a kormány köreiben kereshetők. Négy bázist és csúcsiparágat: a kohászatot, a légiforgalmat, a szerszámgépgyártást, a hajóépítő és hajókarbantartó ipart, a felszámolás veszélye fenyeget. A nehézipar, a háztartási gépgyártás úgyszintén nehézségekkel küzd. Hogyne döbbenne meg az ember ipari, technikai és emberi kapacitásunk ilyen nagymérvű hanyatlásán, kézi és szellemi munkaerőink értékének — melyet az egész világon ismernek — tönkretétele láttán? A FERRY, az EMPAI, a kohóipar nagy munkaadói, úgy vélik a nemzetközi konkurencia szükségessé teszi az elavult, nem rentábilis üzemek bezárását, a kormánnyal közösen egy újabb szakaszát akarják megnyitni a kohóipar felszámolásának. Úgy mondják, átszervezésre van szükség ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk -e arra a kérdésre, hová kerültek az államháztartás milliárdjai, amelyekből a termeléshez szükséges felszereléseket kellene felújítani, amelyekből a beruházásokat kellene eszközölni Franciaországban, nincs válasz. Valójában az ő politikátok, a kohóinat több ezer dolgozójának elboccsátása. Ez mostantól számítva 1979-ig 16—20 ezer és azt követően több mint tízezer dolgozót érint. Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen. A szerszámgépgyártás felszámolása is botrányos. Az, hogy az ország kormánya tönkreteszi a szerszámgépipari kutatást és konstrukciót, amely elengedhetetlen technikai és ipari potenciálunk fejlesztéséhez. Ez előre megfontolt szándék jele, amely káros következményeket von maga után, különösen ha figyelembe veszszük, hogy üzemeink szerszámeén-szükségletének 60%-át még ma is külföldről szerezzük be. Botrányos a hatalom politikája a repülőgyártók területén is. Szükségtelen technikai és technológiai értékeink bizonyításai a Caravelle kiemelkedett a maga korában, a Concorde napjainkban hű ehhez a tradícióhoz. Szerencsére, az ebben az iparágban dolgozók messzemenően tudatában vannak a nemzeti vagyon értékének. Kitartásuk kifizetődött, eredményt hozott. A tiltó rendelkezésnek megszüntetése, hogy a Concorde New Yorkba leszállhasson, egyik első eredménye annak a harcnak, amelyet szakszervezetünk és a közvélemény folytatott. Azonban a kormány még mindig nem állt el attól a szándékától, hogy a teljes francia repülőgépipart az Egyesült Államok alá rendelje. Éppen javaslatot tettünk a repülőgépipar fellendítést szolgáló tervre. Ez lehetővé tenné, hogy most azonnal fenntarthassunk 6000 munkahelyt és, hogy további 5500-at létesíthessünk. Többek között azt javasoltuk, hogy 1979. júniusáig halasszuk el a 40 órás, majd a 38 órás munkahét bevezetését, javasoltuk az új Concorde gyártásnak fejlesztését, az első időkben 16-ról 22 génre növelni a termelést, és úgyszintén fokozni kell a közepes méretű gének gyártását azért, hogy megfeleljünk a világ- és az európai piacon. Egyébként készek vagyunk arra, hogy állásfoglalásunkat nyilvánosan megvédjük. Ezzel kihívást intézünk a kormányhoz. Felháborító az is, hogy kísérleteket tesznek hajógyárak bezárására, amelyek rivalizálnak más külföldi országokkal. Ez a nemzetgazdaság valóságos szabotálása, amely ellen tiltakoznak a bérből élők, tiltakozik a közvélemény. Iparágaink dolgozói felelősséggel harcolnak az azonnali követésekért, a foglalkoztatottságért, a munkakörülményekért, a szakszervezeti szabadságjogokért, és tudatában vannak annak, hogy ily módon védik meg országuk nemzetgazdaságát. Tudják azt is, hogy elengedhetetlen a mindennapi harc a múlt erői ellen, és fokozottabban kell rámutatni az alapvető és demokratikus változások szükségességére is. A remény, amely megteremtette a baloldal egységét a közös programért, ma nehézségekkel teli. A CGT, a mi szervezetünk, valamennyi funkcionáriusa, a dolgozókkal együtt megmozdult egy széleskörű harc kibontakoztatásáért, mert napjainkban csak a tömegek közbelépése biztosíthatja az egységes baloldal győzelmét, és garantálhatja az igazi változatokat. 1978. márciusa fontos határkő lehet dolgozóinknak. Ha kivívjuk a győzelmet, jelentős feladatokat kell megoldanunk. Azt is tudjuk, milyen nagy szükség lesz valamennyi ország dolgozói szolidaritására, mert a francia kapitalisták és a világ imperialistái arra törekednek, hogy hátráltassák a baloldal hatalomra jutását. Tudjuk, hogy ebben a küzdelemben számíthatunk az önök erkölcsi támogatására. Szakszervezetük fennállása 100 éves évfordulója alkalmával — melyen mi is részt vettünk — tapasztalhattuk és nagyra értékeltük azt a nagyfokú lelkiismeretességet és felelősségvállalást, amely szervezetük vezetőit minden szinten áthatja. Meg vagyunk győződve, hogy kiemelkedő sikereket érnek el az 1978-as esztendőben is. André Satoion, a francia CGT vasasszakszervezet főtitkára A testvéri magyar és finn nép között többoldalú, értékes együttműködési kapcsolat alakult ki. A szakszervezeteknek fontos szerepük van ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartásában és fokozásában. Most, amikor a Finn Vasipari Dolgozók Szakszervezete a finn vasmunkások nevében sok sikert kíván az 1978-as esztendőre a magyar vasipari dolgozóknak és a Vas- Fém és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének, szeretnénk saját szervezetünk tevékenységét is bemutatni. Ez a tevékenység kedvezően befolyásolja szervezeteink közötti együttműködést, amely reméljük 1978-ban tovább erősödik. A Finn Vasipari Dolgozók Szakszervezete számos szakmai ágazat dolgozóit tömöríti. Ide tartoznak a gépműhelyek, a hajógyárak, a bányák, a kábel- és autógyárak, a rádiót előállító vállalatok, az autójavítóműhelyek, a fafeldolgozó iparág, a telefongyárak, a villamos- és vegyipar munkásai. E különböző szakmák dolgozóinak tömörülése alkotja Finnország legnagyobb szakszervezetét. A szervezettség aránya, majdnem száz százalékosra tehető. A tagság létszáma mintegy 155 ezer, ebből 20% nő, 80% férfi. Az összlétszám több mint fele 30 éven aluli. Az északi országokon kívül a piacgazdálkodási rendszerben ilyen magas szervezettségi fok nemigen található. Szál:-nevezetünk mindennapi tevékenységében, a tagsággal való foglalkozásban és a munkaadókkal kialakítandó viszonyban nagy jelentőségű szerepük van a bizalmiaknak. Az egyes munkahelyek dolgozói évente választanak ügyeik képviseletére egy főbizalmit. A főbizalmiak feladatuk ellátásához fizetett munkaidő-kedvezményt kapnak. (Ez a tisztség a mi szb-titkárunknak felel meg.) Minden termelő munkahelyen, illetve osztályon bizalmiakat választanak. A főbizalmi és az osztályok bizalmiai együttesen képviselik a dolgozókat a munkaadóval folytatandó tárgyalásokon. A munkahelyeken választják meg a munkavédelmi ellenőröket. Ők vesznek részt a munkavédelmi bizottság munkájában is, amelynek feladata a dolgozók védelme, a balesetveszélyek és a szakmai megbetegedések megelőzése. A munkavédelem jelentős feladata a munka és munkakörülmények fokozott humanizálása. A Finn Vasipari Dolgozók Szakszervezete kongresszusát, amely végső döntési joggal rendelkezik, négyévenként tartja. A küldötteket 14 területi választói körzetből és 6 vasas mellékszakma választói körzetből általános és titkos szavazással választják. A két kongresszus közötti időszakban a legmagasabb döntési jogot az 55 fős szakszervezeti tanács gyakorolja. Tagjai a különböző munkahelyek dolgozói. A szakszervezet 14 területi szervezetre oszlik, melynek küldöttgyűléseit évente tartják. A küldötteket szakszervezeti alapszervenként választják. A szakszervezetnek kb. 350 alapszerve van, amelyek a munkahelyeken, illetve területeken jönnek létre. Az alapszerveknek és minden egyes munkahelynek saját műhelyi szemve van. A műhelyi szervezet a szakszervezet legkisebb egysége. E szervezet segítségével, a különböző gyűléseken és szavazásokon keresztül tud a tagság hatni az egész szakszervezet tevékenységére. A vasipari dolgozók szakszervezete a kollektív szerződéseket a munkaadók szervezeteivel köti. Azonkívül a szakszervezet külön szerződési jegyzőkönyveket készít azokkal a vállalatokkal, amelyek nem tartoznak saját szakmája munkaadói szervezetéhez. A kollektív szerződések rendelkezéseket tartalmaznak a munkabérről, az alapbérről, a munkaidőről, a szociális juttatásokról, a munkavédelemről, a túlórákról, a táppénzről, az évi fizetett szabadságról, a szabadidő alatti baleset biztosításáról, valamint sok más fontos kérdésről. Finnországban a munkaadó köteles a szakszervezeti iskolán tanuló bizalmiaknak és a munkavédelmi bizottság dolgozóinak a fizetéskiesést az átlagbér szerint kiegyenlíteni. A különböző típusú szakszervezeti tanfolyamok időtartama 1—4 hétig és 3—7 hónapig terjed. Augusztusban avatták fel a Murrika oktatási központot, a vasipari dolgozók saját iskoláját. Itt ez?,szerte indulhat négy 24 fős tanfolyam. Murrika egyike a legkorszerűbb tanintézeteknek. A szakszervezeti tagsággal egyidejűleg a dolgozó tagja lesz a munkanélküli segélypénztárnak is. Ez a szerv folyósít , segélyt a munkanélkülivé vált dolgozóknak 6 havi tagság után, feltéve, ha ezen idő alatt dolgozott. Jelenleg a munkanélküliség elég jelentős a vasipar területén. Minde’eves szakszervezeti tag tagdíjat fizet, mely fizetésének 1,3%-a. A munkaadók szervezetével kötött szerződés szerint a tagdíjat a fizetésből levonják, melyet a munkaadó a szakszervezetnek továbbít. Csak röviden, s legfontosabb tevékenységünket mutattuk be most Önöknek, abban a reményben, hogy a jövőben gyakrabban sor kerül hasonló munkamódszer cserére. Kaj Laxen nemzetközi titkár így dolgozunk mi! 1978. MXU Alt