Vasas, 1980 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
12 Tömegsport a Ganz-MÁVAG-ban Hova menjünk A Vasas Munkahelyi Olimpia (ViMO) rendszerének bevezetése a Ganz-MÁVAG tömegsportjában nem sok gondot okozott. Sőt, túl nagy változtatásokat sem jelentett, hiszen a legtöbb mai követelmény már korábban megvalósult a nagyvállalat sportéletében, pusztán a helyi versenyek rendszeresebbé tétele, s néhány nagy, központi rendezvény hagyományainak megszakadása ötlik a szemébe annak, aki a néhány évvel ezelőtti, vagy akár a tavalyi helyzetet a jelenlegivel összehasonlítja. — Alaposan „bejáratott” módszerekkel dolgozunk, s úgy hiszem, nem is elsősorban a nagyvállalatok miatt alakították ki a WMO révén életbelépett, új szervezeti kereteket — állítja Balogh József, a Ganz- MÁVAG SE elnökhelyettese. — Ez persze nem jelenti azt, hogy mi ne profitálnánk belőle, mert folyamatosabb lett dolgozóink sporttevékenysége és a szervezők ereje, ideje is jobban koncentrálható most, mint amikor állandóan egy-egy soron következő, nagyobb szabású rendezvény határolta be tennivalóikat. Most nyolc sportágban (asztalitenisz, kosárlabda, sakk, teke, lövészet, kispályás labdarúgás, kézilabda, röplabda) tartanak rendszeres versenyeket, kupa, illetve gyáregységi bajnoki rendszerben és arra is módot találtak, hogy az alkalomszerűen sportolni kívánók számára is megteremtsék a lehetőségeket. Ping-pong asztalokat állítottak fel az egyes üzemrészek megfelelő helyein, ahol ebédszünetekben, vagy munkaidő után vígan pattog a labda — van, ahol a pincében tekepálya épült a dolgozók kívánságára, a még kevesebb külső körülményt igénylő sakkcsaták pedig szintemindenütt napi programmá váltak. A tömegsport irányítóinak, azaz a sportegyesület és az szb tömegsportfelelőseinek, s a hozzájuk tartozó aktivistahálózatnak arra is volt gondja, hogy a munkásszállásokon lakók sporttolási készségét ösztönözzék, beleértve az ehhez illő támogatást is. Labdarúgó, sakk és asztalitenisz felszerelést adtak ki részükre, hogy ne kelljen a sportolni, mozogni vágyóknak a központi szertárba „caplatni”, amikor egy kis mozgásra támad kedvük. És hogy ilyenek egyre többen vannak, az nem kis részben Dömök János sportszervező ügybuzgalmának, fáradhatatlanságának köszönhető. A vidéki gyáregységek önálló sportélete is fejlődött ez évben, s itt talán még egyértelműbb a munkahelyi olimpia bevezetésének kedvező hatása. Szervezetté vált a tömegsportjuk, bekapcsolódtak a megyei szintű bajnokságokba. Komáromi László, a Ganz-MÁVAG SE tömegsportbizottságának titkára még néhány — egyedinek jellemezhető —, hasznoskezdeményezésükről is tájékoztat: — Igen sok az úszást kedvelő dolgozó gyárainkban. A fővárosban dolgozók részére megteremtettük a rendszeres uszodalátogatás lehetőségét azáltal, hogy a Rudas-uszodával kötöttünk bérleti szerződést. Tíz helyett négy forintért használhatják az uszodát dolgozóink, s a kedvezmény családtagjaikat is megilleti. Igénybe is veszik, olyannyira, hogy már egyeztetési gondjaink vannak. Ide tartozik, hogy régi „vízi”embereink közül mindig akadnak, akik vállalkoznak egy-egy szervezett úszásoktatási kurzus megtartására. Másik kezdeményezésünk: megvizsgáltuk vállalati üdülők sportszerellátását, és azt, hogy milyen sportlehetőségeket kínálnak az ott pihenő dolgozóknak. Jelentős költséggel mindenütt megteremtettük a jó feltételeket. — Ha már a pénzről van szó: elegendő támogatásban részesül a tömegsport a vállalatnál? — Az összes B-alapból 17 százalék jut a sportegyesületnek, s ebben a versenysport támogatásától elkülönítve szerepel a tömegsport fejlesztésére szánt összeg. Hogy valóban erre is legyen felhasználva, azt szigorú elszámoltatási rendszer biztosítja, az a tény pedig, hogy évről-évre emelkedő ez az összeg (az idén például 50 ezer forinttal magasabb a tavalyinál), jelzi, hogy nincs súlyos gondunk anyagi téren. Létesítmények tekintetében sem panaszkodhatunk, különösen, ha felépül az a háromszintes öltözőépület a központi stadionban, amely a tömegsportban részt vevőknek is kulturált körülményeket fog biztosítani — remélhetőleg már jövő tavasszal. A két „gazda” közül az egyik, s sportegyesület tehát így vélekedik a vállalati tömegsportról. A másik gazda nevében Jenővári Hubert, az szb kulturális és sportbizottságának vezetője foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat: — Nálunk minden lehetőség adott a színvonalas tömegsporthoz. Élünk is velük! Dolgozóink mind nagyobb számban fogadják el, hogy a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésének egyik igen jó lehetősége a rendszeres sportolás. A WMO rendszerének bevezetése ezzel összhangban áll, s nekünk módot nyújt arra, hogy erőinket koncentráltabban használjuk fel, mint a korábbi, szétforgácsoltabb versenyrendszerben. A vállalat gazdasági egységeinek vezetői törekvéseink megértő és segítőkész támogatói. Nemcsak passzív szerepet vállalnak, hiszen sokszor maguk is versenyeznek, vagy legalább szurkolóként, nézőként eljönnek a versenyekre. És hogy a szakszervezeti munka egészében milyen helye van a sportnak, azt nemcsak az bizonyítja, hogy évente egyszer szb-ülésen napirendi pont a tömegsportról szóló beszámoló, hanem sok egyéb mellett az is, hogy a munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalom értékmérői között is illő helyen áll a sporttevékenység megítélése. Arról nem is beszélve, hogy se szeri, se száma azoknak a sportrendezvényeknek, sportnapoknak, amelyek megrendezését a szakszervezet kezdeményezi. Hogy ez itt együtt túl szépen hangzik? Persze, hogy vannak gondjaink is. Szeretnénk még több embert, főleg nőket bevonni a rendszeres sportolásba. A KISZ-esektől is aktívabb, lelkesebb sportéletet várunk. Létesítményhelyzetünket ugyan jónak tartjuk, de olykor mégis egyeztetési gondjaink vannak, s a sportolni kívánók kiszolgálásának biztosítása sem teljesen megoldott. Bánt, hogy turistamozgalmunkban egy kis megtorpanás észlelhető, pedig éppen ez a lehetőség, amelynek kihasználásához csupán elhatározás szükséges dolgozóink részéről. Itt is elsősorban a fiatalok mozgósításában van tennivalónk. — Talán nem megfelelő a sportaktíva-hálózat? — Ilyet nem állíthatunk — hangoztatja, a szót visszavéve Komáromi László. — Jól képzett, lelkes sereg ez, noha anyanyi tény, hogy igen sűrűn cserélődnek e gárda tagjai. Ám ez legtöbbször éppen jó munkájuk eredménye, mert felfigyelnek rájuk, s más szakszervezeti, párt- vagy egyéb megbízatással „terhelve” már nem tudják a sportszervezői munkát is vállalni. De az utánpótlás folyamatos, képzettségük is — hála szervezett oktatási, továbbképzési rendszerünknek —, megfelelő. Fájó pontunk voltaképpen csak egy van a WMO bevezetésével kapcsolatban, nevezetesen az, hogy a nálunk korábban rendszeres Ganz-MÁVAG olimpiákról le kellett mondanunk, pedig ez jó alkalom volt a fővárosi és vidéki gyárak dolgozóinak találkozására. Ami viszont egyértelmű haszon: a tömegsportmunka számbavételében már nem húzza le a mérleg egyik serpenyőjét néhány kiemelkedő sportoló centiméterekben, másodpercekben mért kitűnő, s ezért sok pontot hozó teljesítménye, elfedve a kedvtelésből sportolók részvételének valódi értékét. Most azért indulnak tömegek a versenyeken, hogy élvezzék a mozgás örömét, s nincs okuk elkedvetlenedni, ha az ugrás kicsire sikerül, vagy a labda a kapu mellé megy. Schöffer Jenő A legnépesebb természetjáró-szakosztály Valamit aligha lehet elvitatni a Csepel SC természetjáróitól. Minden kétséget kizáróan ugyanis övék a legnépesebb szakosztály, szerte magyarhonban. Taglétszámuk ugyanis —minden gyengülő erők dacára — tartósan az ezer fölött van. Ami önmagában is elismerésre méltó tény. Történetük, fejlődésük legfontosabb állomásai egy másfajtaelismerést is kikényszerítenek a riválisokból és a passzív szemlélőkből egyaránt. — Pontosan emlékszem a napra, 1927. november 12-e volt, amikor hivatalosan is megalakult a mai szakosztály őse Csepelen — idézte fel Farikas József, a még ma is aktív természetjáró a legfontosabb dátumot. — Huszonhatan voltunk, ám azok közül már csaknéhányan élünk, túrázni pedig egyedül én járok. Mai szemmel nézve természetesnek tűnik, hogy a hivatalosan elfogadott és támogatott természetbarát mozgalom jókereteket biztosított a szervezkedésre a csepeli ifjúmunkásoknak. Rengeteg politikai akciót tudtunk végrehajtani, amelyekhez a díszleteket ez az elfogadott keret adta. Csak néhány példát említenék : irredenta gyűléseket akadályoztunk meg Csepelen. A vége az lett, hogy az üldözések, zaklatások után egy napon megkaptuk abetiltásról szóló értesítést. A szervezett formában való működésre tehát 1942 és 1945 között nem volt legális lehetőség. Ami persze nem túlzottan izgatta a fiatalabb és idősebb csepeli munkásokat. A felszabadulást követően azután gőzerővel elkezdődött a munka, immár összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között, mint a világégést megelőző időszakban tehették. — Első szakosztályvezetőnk éppen Farkas József volt — kapcsolódott a beszélgetésbe a mai elnök, Szabó Mihály. — Mindjárt munkához is láttunk. 1948-ig mi voltunk a gazdái a Szentendre fölötti kőhegyi turistaháznak. Ekkor „foglaltuk” el a Lajos-forrás alatt a ma is „Csepel-forrás” néven bejegyzett forrást. Szinte pillanatok alatt kétszázra emelkedettataglétszámunk, amely azután lassan, de egyenletesen fejlődve a hatvanas évek végére már elérte a hatszázat. A minőségi ugrás 1972-ben következett be. A természetjárók ekkor magukévá tették a Csepel SC elnökségének azon állásfoglalását, amely különös jelentőséget tulajdonított a nagylétszámú rendezvényeknek. Tette ezt két okból is. Minél több dolgozót akart bevonni a tartalmas, változatos programotbiztosító hétvégi akcióiba, amelyekből azután könnyebb volt kiválasztani a minőségi teljesítményre is képes sportolókat.• Az egész éves tevékenységünket szinte behálózza a Felszabadulási, az Alkotmány és a November 7. Kupa rendezvénysorozata — maja Szabó Mihály. — A Felszabadulási Kupában minden évben szerepel két, valóban a tömegeket megmozgató utunk, melyek egyike egy múzeumlátogatás, a másik pedig a vöröskői emlékmű felkeresése. Idén például nem kevesebb, mint 2400 részvevővel indultak el hajóink az első állomás, Leányfalu felé, s csak azért nem mentünk még többen, mert a MAHART egyszerűen nem tudott több hajót a rendelkezésünkre bocsátani. Az Alkotmány Kupával kapcsolatosan elsősorban a vasas juniálist említeném, amelyen idén 3625-en képviseltük a csepeli piros-kék színeket. A November 7. Kupa akciói soránpedig a Pestkörnyéki természetjáró létesítmények felkeresése a legemlékezetesebb programunk. 1991-ben sem fognak unatkozni az igényes természetbarátok. Az út elején járóknak, alkalmi túrázóknak, idősebbeknek egyaránt jó kikapcsolódási, felüdülési alkalmatkínálnak majd azok a nyílt gyalogtúrák, amelyek az ország legszebb kilátóinak felkeresését célozzák. A szakszervezet, a KISZ és a Csepel SC autóbuszai egyaránt nagy segítséget adnak terveink megvalósításához, amelyekben egyaránt megtalálható csehszlovák, osztrák és ■bolgár útvonal is. Jocha VASAS Egynapos kirándulás autóbusszal Vas megyei tájakra, Győrből kiindulva Csorna— Nagygeresd—Szeleste—Szombathely—Búcsú—Bozsok—,Cák —Kőszeg—Szombathely—Sárvár—Jánosháza—Kerta—Kéttornyúlak—Pápa—Győr útvonalon körutazással, az érintett városok nevezetességeinek megtekintésével. Csorna: a Rábaköz gazdasági és közlekedési központja. Érdemes megtekinteni a középkori eredetű premontrei templomot. Itt aratott győzelmet 1849-ben Kmetty tábornok honvéd hadosztálya az osztrák seregek fölött. Nagygeresd: megtekintésre ajánljuk a falumúzeum gazdag gyűjteményét. Szeleste: arborétuma természetvédelmi terület. Gazdag fa és cserjegyűjteménye páratlan ritkaságot — liliomfát, magnóliát — rejteget. Szombathely: a Nyugat-Dunántúl gazdasági és szellemi központja, megyeszékhely, rangjához méltó, számos idegenforgalmi, történelmi és kulturális emlékeivel, látnivalóival. Jelentősebb látnivalók: a püspöki székesegyház, a Savaria Múzeum, a Derkovits és a Dési Huber István emlékmúzeum, a Forradalmi múzeum, az Iseum romkert és Isis szentély. Az egyiptomi eredetű Isis-kultusznak hazánk területén feltárt legnagyobb szentélye. Savária-ünnepségeken itt szabadtéri operaelőadásokat tartanak. Tekintsük meg a Vasi Múzeumfalu érdekes népi műemlékeit is. Bozsok: A volt Sibrik kastély parkjában érdekes növényi ritkaságok láthatók, így a falra felkúszó testvirág — Glicina — érdemel figyelmet. Cák: Szabadtéri néprajzi múzeuma népi műemlékeivel tarthat érdeklődésre számot. Kőszeg: Hazánk legmagasabban fekvő — 274 méter tengerszint feletti és legtisztább levegőjű városa. Műemlékekben, történelmi nevezetességekben kivételesen gazdag idegenforgalmi hely. Megtekintésre ajánljuk a Jurisichvárat és múzeumot. Már a belépéskor a régi felvonóhíd és a vizesárok a középkor hangulatát idézik fel bennünk. Jellegzetes alakját a négy zömök saroktorony adja meg. Ne sajnáljuk a fáradságot, járjuk be termeit, mert így kapunk hű képet Kőszeg régmúltjának történelméről, a reformkori és a munkásmozgalmi emlékein keresztül társadalmi haladásáról. Szent Jakab templom: 1403— 1407 Garai nádor építette, Kőszeg jellegzetes műemléke, hazánk egyik legjelentősebb gótikus alkotása. Sárvár: Nagy történelmi múltú város, a Nádasdy család ősi fészke, földsáncokból kiépített vára a végvárak szerepét töltötte be a nyugati kultúra védelmében. Jánosháza: Műemléki látnivalója az Erdődy-várkastély bástyafalaival. Kerta: Határában maradt fenn a régi bakonyi betyárvilág emléke, a Dabrókai-csárda — ma tájjellegű étterem. Kéttornyúlak: A XIII. században épült román stílusú református temploma érdemel említést. Pápa: A nyugati Bakony vidék gazdasági és kulturális központja, műemlékeivel, kultúrtörténeti nevezetességeivel sok látogatót vonz. Érdemes megtekinteni a Kékfestő Múzeumot, a református egyháztörténeti és egyházművészeti múzeumot, valamint a XVII. században épült templomokat, továbbá a Tapolca patak partján álló jellegzetes vízimalmokat. Ipari műemlékek: Igen érdekes és szép a műemlékekkel körülépített Szabadság tér, amely szélmalomkerék alakzatú. E városban kezdődött Petőfi Sándor és Jókai Mór barátsága, mivel Pápa jelentőségét abban az időben a kollégium adta meg. Ipari üzemei a textilgyár, a húsipari kombinát és az Elekthermax-gyár. 1980. OKTOBER VASAS A Vas-, Fém- és Vllamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének lapja Felelős szerkesztő: Sámán (Schön) Ildikó Szerkesztőség: 1086 Budapest Vin. Költői Anna utca S—7. Telefon: 331—900 Kiadja és terjeszti a Népszava Lapkiadó Vállalat A kiadásért felel: dr. Suth Péter igazgató 1074 Budapest vn. Rákóczi út 54. Telefon: 224—819 Csekkszámlaszámunk: MNB 215—11 859 80—4039. Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0133—0624 A megtalált mondat Arra kérjük kedves megfejtőinket, hogy figyelmesen olvassák a Vasas újság cikkeit, riportjait, mert a keresztrejtvény talányos mondatait azokból emeltük ki, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ki-ki minél többet hasznosítson belőlük. Vízszintes: 1. A megfejtés első része. 18. Ragasztó. 49. Jócskán ivott, vedelt pl. az alkoholból. 20. Mezt. 21. Paci. 22. Kitalálja. 34. Dalmű. 25. Finom kalács. 20. Keze fele! 27. Összevissza sok! 29. Idegen szóösszetételekben levegőt jelent. 31. Szeszesital argóban. 32. Világítógáz. 35. Tehát. 34. Munkacsoport. 36. Segítője (pl. a munkában). 36. Málnaié. 40. Történet a mondavilágból. 41. Csukó szerkentyűk. 43. Fűszerez. 44. Visszaüti! 45. Hátrabámul! 46. TS. 47. Kecskepapa. 4©. Mutatószó. St. Néma pereces. 58. SB. 54. SLO. 57. Eszmei elkötelezettség. 58. Tagadószó. 60. Erdei vad! 62. Friss. 63. Krém. 65. Erős testszövet. 66. Zűrzavar, grimbusz. 69. Jókedvem volt. 72. Ritka női név. 73. Balaton. 74. Majdnem spion! 75. Antibiotikum. 77. A dolog felett elszállnak az évek. 76. Búzaköteg (kéveköteg). 80. Fordított kukoricatároló! 82. Volt — ma is népszerű — Európa-bajnok ökölvívónk. 103. Majomfajta. 84. Több mint rosszmájú. 87. Szükség van rá. 88. Rövidített iskola. 69. Pacika. 00. Ázsia közepe 91. Porció. 93. DAU. 94. Morze jel. 96. Indul. 96. Azon a helyen. 98. Erdélyi város. 100. KS. Ml. Gyorsan párolgó. 102. Szívügye az anyanyelv védelme. 104. Éjszakai történet. 106. A megfejtés harmadik része. Függőleges, il. A levélhordó. 2. Dicséretes magatartású. 3. ÖKÖ. 4. Polémia. 5. Ésszerű gondolat. 6. Benne van! 7. Az első felét nyomja! 8. Irattartó. 9. Díszei. 10. Régi fillér. 11. KLA. 12. Majdnem féltucat. 113. Afrikai ■ nép. 14. Elavult ülőhely. 15. Apró jelző. 16. Félévek! 17. Hangos fájdalom. 18. A megfejtés ötödik része. 23. Az olvasmány is az. 25. Somolygós hangulat. 28. Veszteség. 30. Szirtcsúcs. 32. Növekedett. 33. Tagadószó. 35. Csülökbarát hüvelyesnövény. 37. A megfejtés negyedik része. 39. Duplán cukorka. 40. RUE. 42. Fenő. 45. Rövid lélegzetű írások. 48. Éghajlati viszony. 51. ATIÉ. 52. Elutasít. 56. Folyó a SZU-ban. 56. Félnapi! 57. EIK. 50. Az eke legfontosabb része. 60. Karolja. 61. Dobás nélkül kiengedni. 03. . . . Buda. 64. Roham. 65. Rajongok érted. 67. Hegyvidék névelővel. 68. Vadászob. 70. Császári gyújtogató. 71. Érlelődik. 72. Ijesztő. 76. ... krokodilus. 78. Majdnem disznópásztor! 80. Díszítve. 01. Kecskécske. 84. ... (Gyula népszerű színművészünk volt). 85. Férfinév. 86. Akolféle. 89. Minden idők legnagyobb labdarúgója. 92. GALU. 95. KLV. 96. AYS. 97. Visszanőtt! 99. Nagy folyam a SZU-ban. 101. A rejtvényfejtő is ezt csinálja időnként. 102. Tagadószó. 103. Hangosan zokog. 105. MK. Beküldendő: vízszintes. 1.87., 106., a függőleges; 37., 18., 52. (ékezettel). Beküldési határidő: október 27.