Vasas, 1987 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tanácskoztak szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium vezetői Szakszervezetünk és az Ipari Minisztérium vezetői Herczeg Károly főtitkár és Kapolyi László miniszter vezetésével december 16-án megbeszélést tartottak. Áttekintették a Központi Bizottság novemberi határozataiból adódó időszerű feladatokat. Megvitatták a kohó-, gép- és villamosenergiaipar 1986. évi várható eredményeit, az 1987. évi terv feladatait. Foglalkoztak a bér- és keresetszabályozás hatásaival, az egyes gazdálkodó szervezetek módosításra vonatkozó elképzeléseivel. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a vasasszakszervezet tevékenységi körébe tartozó ágazatok közül a villamosenergia-ipar és gépipar 1986. évi eredményei összességükben megközelítik a tervezettet. A gépiparban, a műszeriparban és a kohászatban mindeddig nem sikerült jelentősebb szerkezetátalakítást végrehajtani, s ennek következményeként az exportban és az importban, a hatékonyság javításában nem tudták a VII. ötéves terv további éveit kellően megalapozni. A vaskohászat súlyos pénzügyi helyzetének rendezése után az ágazatban jelentős szerkezetátalakítási munka indult meg, amelynek kiteljesedése és következetes végrehajtása a következő időszak kiemelt feladata. A korszerűtlen termelőeszközök leállítása miatt szükségessé válik a dolgozók jelentősebb átcsoportosítása. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy ezt a felelős kötelességet előrelátóan és tervszerűen hajtják végre, s folyamatosan együttműködve segítik az áthelyezési, az elhelyezkedési és az egzisztenciális gondok kölcsönösen megfelelő megoldását, figyelembe véve más ágazatok helyzetét is. A gépipar és a műszeripar 1987. évi kiemelt tennivalója a külgazdasági stratégiából származó feladatok megoldása és a hatékonyság növelése. Ezt azonban csak a korábbiaknál gyorsabb szerkezetátalakítással, tudatosabb piacépítéssel, a műszaki fejlesztés fellendítésével, a kiemelt céloknak alárendelt ösztönzéssel és a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával lehet és kell elérni. Mindkét fél kiemelt fontosságúnak tartja, hogy meggyorsítsák a Paksi Atomerőmű IV. blokkjának üzembe állítását. A népgazdaság helyzetének ismeretében a résztvevők hangsúlyozták, hogy támogatják azt az állásfoglalást, amely a vállalatokat csak a valós eredményekre alapozott, az 1987. II. negyedévtől végrehajtható bérfejlesztésekre szólítja fel. Egyetértenek azzal is, hogy a vállalati irányítás és a szakszervezeti testületek egyik alapvető kötelessége a bérek és a keresetek, valamint a teljesítmények igazi összhangjának megteremtése, különös figyelmet fordítva az első negyedévi feladatok teljesítésére. Szakszervezetünk képviselői a korábbi javaslatukat megismételve hangsúlyozták, hogy nagyon fontosnak tartják a nehéz helyzetbe került termelő-, gazdálkodó egységek problémáinak gyors rendezését, mert a szükséges döntések elhúzódása újabb gondok forrása. Ezt az igényt az Ipari Minisztérium vezetői elfogadták. A résztvevők állást foglaltak arról, hogy együttesen kérik a három iparág dolgozóit az 1987. évi célok mind eredményesebb teljesítésére, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben vállalt cselekvő és eredményes részvételre. XCIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1987. JANUÁR ÁRA 3 FORINT Felavatták Pakson az atomerőmű harmadik blokkját December 18-án felavatták a Paksi Atomerőmű harmadik reaktorblokkját. A nagy jelentőségű eseményen többek között megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Kapolyi László ipari miniszter, Vagyim Sesztakov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnökhelyettese, Borisz Sztukalin, a Szovjetunió, Ondrej Durej, Csehszlovákia és Tadeusz Chechowicz, Lengyelország magyarországi nagykövete, a város és a megye vezetői. Szakszervezetünket Herczeg Károly főtitkár képviselte az ünnepélyes avatáson. A Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója, Pónya József köszöntötte a megjelenteket, majd jelentette az ipari miniszternek, hogy az erőmű harmadik blokkja kifogástalanul működik, a próbaüzem befejeződött és sor kerülhet az átadásra. Az erőmű működő három reaktor blokkja együttesen a hazai villamosenergia-termelés egyharmadát biztosítja. Az avató munkásgyűlésen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott beszédet. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Kádár János nevében üdvözölte a jelenlévőket és az építésben részt vevőket. Örömmel említette, hogy az új blokk időben elkészült és szeptember 28-tól bekapcsolódott az országos hálózatba. Külön kiemelte, hogy a sikeres próbaüzem végeztével az elkészült harmadik blokk november végén már százszázalékos teljesítménnyel üzemelt. Az atomerőmű eddigi teljesítményével elégedettek lehetünk. Az itt termelt energia ráfordítási költsége igen kedvező. Szintén kedvező, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felmérése szerint a világon üzemelő atomerőművek között a paksi erőművet a legbiztonságosabbak között tartják számon. Energiahelyzetünkkel az ismert gondok ellenére elégedettek lehetünk. A szükséges energiát sikerült biztosítanunk, és ebben kiemelkedő szerepe van az atomerőmű dolgozóinak is. Az erőmű építésének szükségességét az élet bizonyította, hiszen az itt termelt áramot másképpen a jelen gazdasági helyzetben nem lehetne biztosítani. Szükséges a további bővítés is. A negyedik egység megépítését követően halaszthatatlan feladat az atomerőmű további építése. A beszéd további részében Németh Károly kitért a párt Központi Bizottsága novemberi ülésén elhangzottakra, a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtására. A szellemi és anyagi erőforrások megfelelő felhasználása, a gazdasági fejlődés élénkítése a célunk, fejezte be felszólalását a főtitkárhelyettes. Az ünnepi munkásgyűlésen Németh Károly kitüntetéseket adott át az építésben kiemelkedőt nyújtott szakembereknek. Végezetül Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Dobi Imrének, a beruházás szakszervezeti intézőbizottság titkárának, ezüst fokozatát Bocsek Pálnak, a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozójának adta át. Ülésezett a központi vezetőség A központi vezetőség tagjai már jó előre megkapták a vasasszakszervezet állásfoglalás-tervezetét, amelynek készítéséhez felhasználták az Ipari Minisztérium jelentését is. Az állásfoglalás-tervezet megállapította, hogy a kohászat teljesítményét nagyon hátráltatta a kohászprogram indokolatlanul elhúzódó kidolgozása, s így — bár érzékelhető a belföldi értékesítés növekedése — nem tudott minden igényt kielégíteni. A legnagyobb gondot továbbra is a választékhiány, a minőség és a szállítási határidők be nem tartása okozta. Ugyanakkor elismerésre méltó, hogy a kohászat költségcsökkentő intézkedésekkel növelni tudta eredményeit, illetve a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek számottevően csökkentette veszteségét. A gépipar — az ismert nehézségek ellenére is — túlteljesítette konvertibilis exporttervét. Figyelemre méltó ez azért is, mert emellett nagyban növelte belföldi értékesítését. Mindez azonban több vállalatnál nem jelentette a teljesítmény maximumát. A termelést gátló külső és belső okok felszámolásával, a hatékonyabb ösztönzések körültekintőbb tőkésimport-elosztásával, a kooperáció, az üzem- és munkaszervezés javításával, nagyobb eredmények elérésére is képesek a vállalatok. A vasasszakszervezet központi vezetősége 1987. január 5-i ülésén megvitatta a kohó-, gép- és villamosenergiaipar múlt évi eredményeit, a vasas ágazat és a szakszervezet idei feladatait. Az ülésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter és Nagy Sándor, a SZOT titkára. Az állásfoglalás-tervezet megállapította, hogy a szűkös beruházási lehetőségek a műszaki fejlesztést is akadályozták. Továbbra is lassú volt a struktúraváltás, a szelektív fejlesztés. 1986-ban tovább nőtt azon vállalatok száma, amelyek pénzügyi gondokkal küzdöttek. Viszont elismerésre méltó, hogy a villamosenergia-ipar biztosítani tudta az ország ellátását. Az atomerőművi termeléstervezetnél magasabb aránya, a szenes erőművek teljesítőképességének maximális kihasználása, az eredményes gazdálkodás nagyban hozzájárult ehhez. A vaskohászatban és a vilamosenergia-iparban 1987-ben előreláthatólag nő a foglalkoztatottak száma; a szellemi foglalkozásúaké jobban, mint a fizikaiaké. A gépiparban a foglalkoztatottak száma csökken. Az átlagkeresetek növekedése mindhárom ágazatban meghaladta a tervezettet. Nagy eredmény és ezért a vasasszakszervezet is sokat tett, hogy az MVMT-nél emelték a készenléti és ügyeleti díjakat. A vasasszakszervezet központi vezetősége úgy ítéli meg, hogy a kohászat, a gép- és a villamosenergia-ipar idei feladatai igen magas követelményeket állítanak a vállalatok elé. Teljesítésük elengedhetetlen a VII. ötéves terv céljainak megvalósításához. Mindehhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az évek óta tartó mérsékelt növekedési ütem megváltoztatását. Ezért jobban ki kell használni a szocialista integráció lehetőségeit, és az irányítás szerveinek az eddigieknél előrelátóbb fejlesztési terveket kell kidolgozniuk. Kiemelt jelentőségű a Szovjetunióval történő együttműködés, hiszen a szovjet gyorsítási program számos lehetőséget kínál a közös vállalkozásokra is. A vaskohászatban 1987-ben szükséges a korszerűtlen és gazdaságtalan tevékenységek visszafejlesztése, a rubelexport növelése, a kölcsönös előnyökön alapuló termékcsere növelése. A gépiparra is nagy feladatok várnak. Ezért olyan gazdasági környezet kialakítására van szükség, amely segíti a műszaki fejlesztést, nagyobb összhangot tud teremteni az export-import szabályozás terén, és hatni tud a szállítási fegyelemre, a termékek minőségére is. Továbbra is kulcsprobléma a gépiparban a fejlesztési források szűkössége, ami nem biztosítja a struktúra átalakításához szükséges eszközöket. Ezért az eddigieknél összehangoltabb, átgondoltabb beruházási, fejlesztési és visszafejlesztési stratégiára van szükség. Emellett nagy erőfeszítést követel, hogy a villamosenergia-fogyasztás növekedése ne haladja meg a 3 százalékot, amiben az ágazat minden vállalatának segíteni kell. Paszternák László titkár szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a múlt évben a napi feladatok mellett a korábbinál jobban előtérbe került a szakszervezet munkájában az érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekvédelmi tevékenység. A szakszervezet arra törekedett, hogy a vállalatokat érintő országos döntések kialakításába beleszóljon. A vállalati szakszervezeti testületektől, tisztségviselőktől azt igényelték, hogy vállaljanak a korábbinál kezdeményezőbb szerepet a gazdasági programok kialakításában, az akadályozó tényezők feltárásában. Kapolyi László a vasasvállalatok múlt évi tevékenységét elemezte. Beszélt a vaskohászatról, amelynek segítése elemi érdeke a népgazdaságnak, majd szólt az iparszerkezet átalakításáról, az iparkorszerűsítés fontosságáról. Hogy jó eredményekre is képes iparunk, azt a közútijármű-programmal, szerszámgépiparunk fejlődésével, hírközlési berendezéseink és eszközeink korszerűsítésével is bizonyította. Kiemelt fontosságúnak mondta az elektronizáció széles körű elterjesztését, az ágazatközi kapcsolatok erősítését, a vállalatok nagyobb piacérzékenységét. A miniszter a fejlesztésről szólva megállapította, hogy 1987-ben az ipar vállalatai csak annak arányában fejleszthetők, amilyen mértékben termelésüket növelik. Ezért fontos a vállalatok ésszerű belső átszervezése, a hosszú távú érdekeltség megteremtése, amely végső soron a szerkezet átalakítását is segíti. Ha mindezt elérjük, képesek leszünk megvalósítani 1987-es tervünket, mert a magyar ipar rendelkezik azzal az erővel, amely a kihívásokra megadja a választ. A miniszter beszédét vita követte. Az Ózdi Kohászati Üzemek szb-titkára például arról beszélt, hogy 600 dolgozójuk elhelyezéséről nem tudnak gondoskodni, és ezért a foglalkoztatásban nagyobb segítséget várnak a központi szervektől. A Szolnoki Mezőgép vszb-titkára az eltorzult bérarányokról szólt. Elhangzott az is, hogy csak az ésszerű szabályozók kidolgozásával érhetünk el jobb eredményt. Nagy Sándor, a SZOT titkára felhívta a figyelmet az MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozatának arra a gondolatára, hogy elsősorban azokat a hibákat kell megszünteni, amelyekről mi tehetünk. Ez vonatkozik a gazdaságirányítókra és a végrehatókra egyaránt. Beszélt a keresetszabályozási rendszer korszerűsítésének szükségességéről, a kormány és a SZOT vitáiról. Végül a SZOT-nak arról a tervéről beszélt, hogy a szakszervezeti tisztségviselőknek munkaidőkedvezményt kívánnak adni, és a szakszervezeti oktatásban részt vevők továbbra is megkapják a tanfolyam ideje alatt fizetésüket Ezután a tisztségviselők elfogadták az állásfoglalás-tervezetet, majd a vasas központi vezetőségének idei üléstervét vitatták meg. A Vasas lap a Vasas tájékoztató című mellékletében közli a központi vezetőség ülésének dokumentumát is.