Vasas, 1996 (101. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

2 SZERVEZETI ÉSET Megszületett a megállapodás A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének elnöke Horváth István, valamint Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke 1995. december 20-án a vaskohászatra ér­vényes ágazati jellegű kollektív szerződést írtak alá. Ezáltal ötven év óta először került sor középszintű kollektív szerző­dés megkötésére a vaskohászatban. A szerződés 1996. január 1- én lépett hatályba és kétéves időtartamra szól. Rendelkezé­sei a munkáltatói érdekképvi­selet 24 tagvállalatára és az ál­taluk foglalkoztatott 15 ezer munkavállaló számára rögzíti a munkaviszonyhoz kapcsolódó kölcsönös jogokat és kötele­zettségeket. A vaskohászat jelenlegi helyzetében és jövőbeni céljai­nak megvalósításában e megál­lapodás hozzájárulhat a vasko­hászati vállalkozások verseny­­képességének javulásához, va­lamint a munka világában fel­merülő érdekkülönbségek csil­lapításához. Másfelől megte­remti a szociális partnerek szá­mára a középszintű érdek­­egyeztetés intézményes kerete­it. Lehetőséget teremt továbbá arra, hogy a vaskohászati vál­lalkozások és munkavállalóik számára kibővíthető körben, vagy akár teljeskörűen egysé­ges ágazati jellegű kollektív szerződés szavatolja a munka­­viszonnyal összefüggő jogokat és kötelezettségeket. A szerződés előkészítését a vasasszövetség kohász-önrész tagozata az elmúlt év márciu­sában­­ sokadik alkalommal - ismételten kezdeményezte a Vaskohászati Vállalatok Szak­mai Szövetségénél. A tárgyalá­sok megkezdésére visszaiga­zolt szándékot a vasasszövet­ség vezetőivel történt találko­zás alkalmából a munkáltatói érdekképviselet vezetői meg­erősítették. A kölcsönös törek­vést követően alig fél éves egyeztetés eredményeként a 6- 6 főből álló kétoldalú paritásos bizottság 1995. november 27- én összeállította a szerződés aláírásra javasolt tervezetét. A benne foglalt rendelkezések minimális normáknak számíta­nak, amelyeket minden olyan munkavállaló számára szava­tolni kell, akinek a munkavi­szonyára e szerződés érvényes­sé válik. Ugyanakkor alapul szolgál egyedi és munkahelyi szerződések megkötéséhez és egyes rendelkezéseiben jogala­pot teremt munkahelyi megál­lapodások létrehozásához. Sza­bályai intézményesen megerő­sítik, elősegítik a munkahelyi szervezetek jogkörének bővü­lését, érvényesítését. A mun­káltatók számára pedig biztosí­tják a vállalkozások eredmé­nyesebbé tételét segítő egyes intézkedéseik kibővítésének le­hetőségeit. Tájékoztatásul említést érde­mel - többek között hogy szabályozásra került: - a vállalkozások feladatai­hoz alkalmazkodó rugalmas munkarend kialakításának 6 hónapra történő kiterjesztése, - a munkahelyi szakszerve­zeti működés biztosításának munkáltatói kötelezettsége, - a munkaügyi kapcsolatok rendje, - a szakszervezeti tisztségvi­selők munkaidő-kedvezményé­nek az Mt-től előnyösebb mér­téke, - a szakszervezeti tagdíj le­vonás, átutalás munkáltatói át­vállalása, - a középszintű és munkahe­lyi bértárgyalások alapelvei, be­fejezésének végső időpontjai, - együttműködési kötelezett­ség a szakszervezettel a szer­vezett létszámleépítés, átszer­vezés, felszámolás esetén, - a KSZ-szel kapcsolatos jogviták jószolgálati feloldása, - a felhasználható túlórake­ret megnövelt mértéke és pót­lékai, - a munkáltató és a munka­­vállaló rendkívüli felmondását megalapozó magatartások ese­tei, - a munkahelyvesztés meg­előzésének lehetséges módoza­tai, - a középszintű megállapo­dásban nem érintett munkahe­lyi jogosultságok és kötelezett­ségek szerződésbe foglalása, - a munkahelyi jóléti­, szo­ciális ellátási formák, mértékek és jogosultsági feltételek szer­ződésbe foglalása, valamint a középszerű ellátási minimu­mok kidolgozása. Tudjuk, hogy e szerződés előírásai számos egyéb tárgy­körrel kiegészítve felelnének meg maradéktalanul az elvárá­soknak. Be kell látni azonban, hogy a vaskohászat jelenlegi helyzetében e szerződés meg­kötése és hatályba lépése ezzel a tartalommal is jelentős fordu­lópontot, haladást jelent a munkavállalók érdekeinek vé­delmében, a középszintű érdek­­egyeztetés megalapozásában. Reményeink szerint a kol­lektív szerződés ebben a for­májában nem gátolja a benne foglaltaknál jobb helyzetben levőket, ugyanakkor segíti a gyengébbeket. Egyidejűleg hozzájárul a munkahelyi szak­­szervezetekre háruló érdekvé­delmi feladatok könnyítéséhez, részleges átvállalásához. Mindezek tényleges hatásai azonban a működés tapasz­talatai alapján minősíthetők a gyakorlatban. E középszintű kollektív szerződés a kohász­­öntési tagozat tanácsának ki­tartó kezdeményezései és köz­vetlen részvétele eredménye­ként a Vasas Szakszervezeti Szövetség által vállalt garanci­ákkal jött létre. Ehhez mindazok hozzájárultak, akik szakszerve­zetünk tagjai. Azonban ma még sokan nem tartoznak sorainkba. Bízunk abban, hogy e szerződés eredményeként új tagokat alap­szervezeteket is nyerhetünk tá­mogatóinknak, mert csak magas szinten szervezett, erős szak­­szervezetként érhetünk el továb­bi sikereket a jövőben. Törekvéseink ezért arra irá­nyulnak, hogy a vállalkozások e szerződéshez csatlakoztatásá­val, hatályának kiterjesztésével a kohászat-öntészet területén működő vállalkozások, foglal­koztatott munkavállalók bővü­lő köre számára érjük el a köl­csönös érdekek által vezérelt szerződéses garanciákat, ren­dezett és fejlődő viszonyokat a munka világában. Gaál Károly a kohász-öntész tagozat titkára VASAS Előkészületek a nyugdíjreformra A vezetés átalakításáról, a tb-önkormányzatokról Mint emlékezetes, az MSZOSZ Szövetségi Tanácsá­nak november 9-i ülésén - ahol Nagy Sándor utódjául Sándor Lászlót választották elnökké -, az az álláspont alakult ki, hogy egy hónapon belül újra kell gon­dolni a szövetség szerepét, esz­köztárát, a pártokhoz való viszo­nyát, a parlament és a tb-önkor­­mányzatok szakszervezeti tiszt­ségviselőinek helyzetét, vala­mint rendezni szükséges a belső szervezeti élet, a struktúra kérdé­seit. Ezekre a feladatkörökre tért vissza a szövetségi tanács de­cember 13-i ülése. Mint a testü­leti ülést követő sajtótájékozta­tón Sándor László elmondta, a vezetés strukturális kérdéseiben és a tb-önkormányzatokhoz való viszonyban sikerült közös neve­zőre jutniuk, az MSZOSZ külső kapcsolatai és a szövetség anya­gi, technikai, működési feltétele­inek korszerűsítése azonban még tisztázásra vár. A vezetés átalakítása azt jelen­ti, hogy a szövetség elnöke mel­lett három alelnök és ügyvivők irányítják az MSZOSZ-t. Az el­nöki feladatkörbe tartozik a szö­vetség képviselete, a sajtóval va­ló kapcsolattartás, a nemzetközi ügyek, valamint a vagyongazdál­kodás konstrukciójának a kiala­kítása. Az alelnökök munka­­megosztása a következő: egyikük az érdekvédelemmel, a szakértői, kutatómunka irányításával fog­lalkozik, másikuk a konföderá­ció szervezeti kérdését felügyeli, a harmadik alelnök pedig a tb­­önkormányzatokban helyet fog­laló MSZOSZ-frakcióval tartja a kapcsolatot. Változik a szövetségi tanács szerkezete is, melyet az Érdek­egyeztető Tanács mintájára bi­zottságokkal erősítenek meg. A bizottság vezetői ügyvivői ran­got kapnak, csakúgy mint az MSZOSZ szóvivője és a va­gyongazdálkodási struktúra ki­alakulása után létrehozandó gaz­dasági társaság elnöke. Az ügy­vivők vállalják az adott kérdés­körökben az MSZOSZ hivatalos képviseletét. A személyi javaslatokat a - Keleti Tamás által vezetett - je­lölő bizottság gyűjti össze és te­szi meg januárban. Ami Sándor László kettős funkcióját illeti: a testület hosszabb távon nem tartja kívánatosnak, hogy az MSZOSZ elnöke más fontos közéleti tiszt­séget is betöltsön, de a társada­lombiztosítási önkormányzatok

Next