Vecsey Lajos: A szombathelyi királyi líceum alapítása és első évei 1793-1808 - A Vasi Szemle Könyvei 2. (Szombathely, 1934)
Bevezetés
Bevezetés. A szombathelyi líceumnak, e különleges iskolatípusnak története akkor kezdődik, mikor még a Mária Terézia alatt kibocsátott I. Ratio Educationis szabályozta a magyar oktatásügyet. A mai kialakult iskolarendszerek helyét akkor olyan iskolatípusok foglalták el, melyek a későbbi fejlődés szükségességének bélyegét magukon viselték. Ebben az időben találkozunk egy-, két-, három-, négyosztályú elemivel, mely utóbbi a tanítóképzés céljait is szolgálta és két tagozatú gimnáziummal, melynek összesen öt (I—III. grammatikai és I—II. humanitás) osztálya volt. A középiskola és egyetem közé ékelődött az akadémia jogi és filozófiai tagozata, mely utóbbi részben a mai középiskolák Vlt.VIII. osztályának felelt meg, részben önálló pályára készített elő, tehát se főiskola, se középiskola nem volt, hanem a kettő között lebegett.1 A II. Ratio annyiban változtat a meglévő rendszeren, hogy a gimnázium alsó tagozatát egy osztállyal megtoldja, úgyhogy hatosztályúvá alakul át.2 Ilyen se főiskola, se középiskola-típus volt a szombathelyi líceum is. Történetéből az első tizenöt év eseményeit akarjuk felszínre hozni, melyek az alapítás körülményeit s az intézet kialakulásának menetét fogják az olvasó elé tárni. A rendelkezésre álló gyér adatok miatt ez éppen nem volt könnyű munka. Az intézet külső eseménytörténetére nézve Kárpáti rövid összefoglalása, az Országos Levéltárban található helytartótanácsi és főigazgatói jelentések és Szily Jánosnak a Szombathelyi Püspöki Levéltárban megőrzött, ide vonatkozó levelezése szolgálnak a főbb pontokban eligazítással, de az intézet belső életére nézve nagyon is gyéren összegyűlt anyaggal kellett beérnünk. Mindazonáltal megkíséreltük e kevés útmutatás alapján is egységes képet formálni a líceum külső-belső életéről, az intézet szelleméről és a Dunántúl nyugati részén betöltött kulturális szerepéről, mely utóbbi nem volt jelentéktelen. Ha néhány szóval azt akarnánk összegezni, hogy minő okok és körülmények közreműködésének köszönheti a kis Sabaria, hogy akadémiát kapott, a közreható tényezőket a következőkben foglalhatnánk össze: először is Győrből az 1 Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története 1600—1800. Budapest, 1927. 328. 1. V. o. Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei 1777— 1848. Budapest, é. n. I. k. 291. 1. 2 Kornis, u. o.