Vasmegye, 1949. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

4 „Nem lehet eléggé éber az,­­ akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felké­szültsége.“ (Rákosi) ... ,,Minden szovjet vezető kö­­teles szervszerűen továbbké­pezni magát“. A Kiarxizmus-fezsinizmus tanul­­mányozása a káderek fejlődésé­nek alapja. Semmi sem gazdagítja annyira a Pártot és a dolgozók politikai vezetőit, mint a lenini­­sztálini tanítás a társadalomról, a szocialista építés további fejlő­désének törvényeiről és a szocia­lizmus győzelméről- Erőt és tu­dást ad a környezet jelenségének és belső összefüggéseinek megér­téséhez, felismeréséhez. Ennek a tudásnak segítségével világosan látható, az ország előrehaladásá­nak teljes távlata. ★ A Szovjetunióban azért műkö­dik példásan az államgépezet, mert a funkcionáriusok a lenini és sztálini útmutatások alapján pontosan és szigorúan végrehajt­ják a szovjetek munkamódszerei­re és az igazgatásra vonatkozó teendőket, mert a párt a szovjet funkcionáriusok számtalan káde­rét nevelte és felfegyverezte az élenjáró elmélettel. A hangsúly azon van, hogy mindazt, amit elméletben megta­nultunk, valósítsuk meg a gya­korlatban. A szovjet emberek —­ és különösképpen azok, akik ve­zető állásokat töltenek be — meg­teremtették annak lehetőségét, hogy gyarapíthassák elméleti tu­dásukat. Sokat olvasnak, részt­­vesznek szemináriumokon esti marxista-leninista egyetemeken és a Párt felső iskoláinak magánta­­gozatára járnak. Tanulócsoporto­kon belül állandóan foglalkoznak a marxista művekkel és különö­sen nagy mértékben a Sztálini Alkotmány tanulmányozásával. Nagy gondot fordítanak ezenkí­vül gazdasági ismereteik állandó növelésére. Mindezt úgy tudják keresztülvinni, hogy idejüket tervszerűen osztják be­­★ A számtalan példa közül __ hogy a funkcionáriusok mint ve­szik ki részüket az aktív termelő munkából — csak a tambovi te­rület egyik szovjetjét említjük meg. A Végrehajtó Bizottság tag­­ja­i olyanformán vették ki részü­ket az aszály elleni küzdelemben, hogy részletes és alapos, kerületi tervet készítettek, amelynek vég­rehajtásával sikerült túlteljesí­teni az állami tervet. Ebbe a munkába bevonták a kerületi ak­tívákat. A küldöttek, kolhozelnö­­kök, brigádvezetők, kolhozakti­visták értékes tanácsokkal tették még jobbá ezt a tervet. Mindez azt mutatja, hogy a funkcionáriusok együtt fejlődnek hazájukkal és kiérdemlik azt a bizalmat, amelyet a Párt és a nép rájuk ruházott. Az elmélet fegyvertárából TANULNI, TANULNI, TANULNI Gépek szerepe az őszi munkálatokban Alekszandr Gilalov,­­ a Szo­cialista Munka Hőse traktorbri­gádja, a kirovográdi területen versenyt indított a „kitűnő mi­nőségű­ brigád’*­­ cím elnyeréséért. Példája nyomán a kirovográdi terület több mint 300 traktor­­brigádja csatlakozott a földmű­velési munkák tökéletesítéséért folytatott versenyhez. Gytalov él­ brigádja ezenkívül a malo-pomos­­nyani gép- és traktorállomás va­lamennyi brigádját bevonta a mi­nőségi­­ munkáért folytatott ver­senybe. nagyszerű eredmények Brigádja már a mezei munkák első szakaszában ragyogó ered­ményeket ért el. A kolhozokkal szemben vállalt szerződéses kö­telezettségeket június 1-én telje­sítette. Az összes munkálatokat határidőre és elsőrendű minőség­ben végezték el. Például az őszi szántó boronálását 2­5 nap alatt, a gabonamagvak vetés­ét 6, a cu­korrépa vetését 2 nap alatt. Kö­telezettségeik teljesítéséhez hoz­zájárul, hogy munkájukat szigo­rúan terv szerint végzik. Az pe­dig, hogy túlteljesítették vállalt kötelezettségeiket, nagyrészben annak köszönhető, hogy úgy a nappali, mint az éjszakai munka­­csoportok igen termelékenyen dolgoznak. L. Kravcsuk, P. Kor­­senko és P. Porcsin traktoristák például egy munkanap alatt 48 hektár őszi szántót boronáltak a normában előírt 15 hektár he­lyett. Akik „szeretik“ a gépeket De mindennél jobban biztosítja a nagyszerű eredményeket, hogy Gitalov brigádja a fősúlyt a gépi munkára helyezi. Ez természete­sen nemcsak azt jelenti, hogy teljes mértékben igénybe veszik azokat a mezőgazdasági gépeket, melyeket a szovjet­­állam jutta­tott a kolhoznak , hanem azt is, hogy értékelik, szeretik és gondozzák a gépeket. A munkacsoportok teljesítmé­nye nagyrészben a traktorok és traktorvontatású gépek technikai állapotától függ- Gitalov bri­gádja gondozza a gépeket és ha szükséges, minden felszerelést alaposan átjavítanak, ha kell, kicserélik az alkatrészeket, gon­dosan végzik el a traktorok pró­báját és beszabályozását. Mindehhez elsőrendű szakérte­lem kell, amit ugyancsak meg­szereztek a brigád traktoristái. Rendkívül fontos ez, mert pél­dául a helyes kapcsolással ke­resztül lehet vinni a traktorok teljes megterhelését, ami által azok termelékenysége emelkedik. Ezenkívül arra is törekszenek, hogy mindig a megengedhető leg­nagyobb sebességgel dolgozzanak. Tapasztalatok átadása Gitalov állandóak­ előadásokat tart — a kirovográdi területen fekvő — adzsmai gép- és traktor, állomás traktoristái és brigádve­­zetői előtt. Előadásai és felolva­sásai keretében személyes ta­pasztalatait továbbadja a vele versenyben álló traktorbrigádnak. Ennek eredménye, hogy a Gita­­loval versenyben álló traktorbri­gádok többsége magas színvona­lon végzi a mezei munkákat, je­lentősen emelkedik a gépek ter­melékenysége és a megtakarított üzemanyag-mennyiség. A versenyben álló brigádok je­­lentős befolyást gyakorolnak a kolhozparasztok munkájára. Fo­kozatosan ellátják az állatte­nyésztő gazdaságok gépesítésével kapcsolatos feladatokat is. Pél­dául a Vorosilov-kolhozban, ame­lyet Gitalov brigádja lát el, a gabonaneműe­k átlagos termés­­eredménye hektáronkint 150 szá­zalékos emelkedést mutat a III. Komintern-kolhozban dolgozó Tiscsenko brigád eredményeivel szemben, amely nem vesz részt a versenyben. Csütörtök, 1949 december 1. Kertek a sivatag közepén A kazahsztáni „Éhség“-si­­vatagban 20 évvel ezelőtt kísérleteztek először ,gyü­mölcsfaültetéssel. A sztá­ni ötéves tervek idején már egyre több gyapottermelő kol­hoz alakult e helyen az ön­tözött területeken. Emellett sikeresen fejlesztették a ker­tészete­ Ez évben már 644 hektárnyi területet foglalnak el az aral­, iljicsovoi és Kirov­­körzetben levő kertek és szőlők- Gazdag szüret volt idén a sivatag kertjeiben. Megkezdődött a téli idény a szibériai üdülőkben Nyugat-Szibéria üdülőiben jelenleg 4 ezer bányász, kohó­munkás, gépipari és közleke­dési munkás kezdte meg téli üdülését. Egyedül a „Karacsi“ üdülőben — a legrégibb szi­bériai ■ üdülőhelyen — több mint 500 dolgozó tölti téli szabadságát. Ez évben a nyugatszibériai szakszervezeti üdülők és szanatóriumok fel­­szerelésére 6,5 millió rubelt fordítottak. Több üdülőt új épületszárnyakkal egészít­et­tek ki. AZ ÚJ VILÁG HANGJA A tények világosan, ellent­mondást nem tűrő logiká­val bebizonyították, hogy Ma­gyarország és a magyar nép jö­vője szorosan összefügg a Szov­jetunió békepolitikájának és nagy­méretű szocialista építésének eredményeivel. A Szovjet Had­sereg világtörténelmi győzelme szerezte vissza Magyarországnak rég elveszett függetlenségét és adta meg a lehetőséget arra, hogy a magyar nép ura legyen saját sorsának. A Szovjetunió nyújtot­ta gazdasági segtség tette lehető­vé Magyarország gyors újjáépí­tését és a nagyszerű szovjet pél­da világítja a­ szocializmus felé vezető utat. Mindez, ismétlem, ma már közismert. A tények tet­ték közismertté. Trófi e Magyarország huszonöt­­ esztendőn keresztül szinte légmentesen el vol­t zárva a Szov­jetuniótól. A szovjet nép hősi harcáról, nagyszerű munkájáról nagyon keveset hallott és amit hallott, az is hamis volt, tudatos hamisítás, aljas hazugság. A magyar népnek (saját érdekében) a szovjet néptől kell tanulnia. De nemcsak azt kell megtanul­nia, ami ma történik a végtelen szovjetbirodalomban, hanem azt is, amit ott huszonöt esztendőn keresztül alkottak: politikában, tu­dományban, gazdasági téren és a kulturfronton, — amiről a ma­gyar nép annak idején nem tudott, nem tudhatott. Nem könnyű fel­adat, de meg kell oldani — a magyar nép­ érdekében. A­z Új Világ című hetilap azt -^*-a feladatot kapta és vállalta, h­ogy hozza közelebb a magyar néphez, tegye érthetővé a ma­gyar dolgozók számára nemcsak azt, hogy mi történt a Szovjet­unióban, hanem azt is, hogy ho­gyan játszódott le a világtörté­nelem legnagyobb és az emberi­ség számára leghasznosabb vál­tozása, a Nagy Októberi Forra­dalom győzelme és a szocializmus megvalósítása. Ezek az eredmé­nyek olyan óriásiak, hogy átte­kintésük, áttanulmányozásuk ha­talmas energiát, időt, előkészüle­tet igényel. De közelebb hoz e kérdések elméleti megértéséhez és a gyakorlati tanulságok levo­násához, ha az egész anyagot ré­szekre bontva, részleteiben tanul­mányozzuk. Hogy mit jelent a szovjet nehézipar fölépítése, an­nak helyes megértése igen bo­­nyolut feladat. Azzá teszik a rop­pant méretek, a csillagászati szá­mok, a millió és milliárd tonnák, kilométerek és munkanapok. De közelebb jutunk a szociaista építés megértéséhez, ha tízezer új gyár közül egy gyár történetét írjuk le, ha millió sztahanovista munkás közül 8—10-et mutatunk be, ha a végeláthatatlan búzaföldekből egy kolhozt választunk ki és an­nak munkáját, sikereit, napi éle­tét mutatjuk be. Ezt a feladatot végzi az Új Világ: a szovjet élet hétköznapját mutatja be, a szövő­jet a nép hősi harcát és nagyszerű munkáját részleteiben, közvetle­nül. És természetesen nem mu­lasztja el a részleteredmények összeadását. De ekkor már érthe­tővé, beszédes számokká válnak a ra­liók és milliárdok. A­z Uj Világ című hetilap feladata, hogy érthető és olvasható módon közel hozza a magyar dolgozókhoz azt, amit sor­sához kötött a történelem: a szov­jet nép munkáját, harcát, életét, sikerét, győzelmét. Nem iskolás­könyv az Új Világ, hanem élve­zetes, izgalmas olvasmány. De nem kevésbbé tanulságos, mint a legjobb tankönyv. Meglátni benne a szovjet nép múltját és —­ ez a múlt beszédessé válik. Meglátni benne a szovjet nép jelenét és en­nek a jelennek megértése meg­könnyíti a magyar nép harcát és munkáját — a boldog holnapért Harcos lap az Új Világ, békéért harcol, az emberiség békéjéért, az igazi demokráciáért, a szocializ­musért. Jó fegyver ez a lap a dol­gozó magyar nép kezében. A Nap mozgása­ ­i régi tüdősok hozták, s hogy a Nap megkerüli a Földet az év folyamán. A Födet, mint az egész viág közepét és alapjai tekintették, azt gondolták, hogy általában minden világító égitest a Föld körül mozog. Megítélésük szerint a Nap két mozgást haj­tott végre: a napi mozgást, együtt az egész csillagos éggel, a mási­kat évenként a csillagos égen A régi tudósok azt hitték, hogy a többi égitestek a Naptól eltérő, különleges mozgást végeznek, így azt gondolták, hogy a csilla­gok csak egyszer fordulnak meg a Föld körül: egyszer 24 órában megkerülik a Földet. Azt hitték, hogy a Hold és néhány sajátságos csillag, amelyeket mi bolygóknak nevezünk, a Föld körüli minden­napi mozgáson kívül még egy másik, lassúbb mozgást is végez­nek, amely hasonló a Nap évi mozgásához. Azt tartották, hogy a Hold a Föld körül alig egy hó­nap alatt fordul meg, a bolygók pedig különböző időszakokban, egy évtől 30 évig. Az égitestek mozgásának sok­oldalúsága és bonyolultsága a régi tudósokat arra kényszerítette, hogy zavaros magyarázatot eszel­jenek ki. Összeállították a Nap, a Hold, a csillagok és bolygók mozgás­­táblázatát. Azonban az idők fo­lyamán kiderült, hogy a tábláza­tok hibásan adták meg a boly­gók helyzetét. Újból el kellett végezni a hatalmas munkát és új­ból fel kellett állítani a bolygók táblázatát. De ezek az új táblá­zatok is hamarosan elvesztették a tőlük követelt pontosságot. FC pktfíts ugyanaz a La­­ristian­ nagy tudós, Kopernikusz, aki megmagyarázta a­­Nap napi mozgását a Föld for­gásának segítségével, most a Napnak a csillagok közötti évi mozgását és a bolygók bonyolult útját teljesen új módon magya­rázta meg. Kopernikusz könyvé­ben meggyőzően és világosan mutatott rá arra, hogy minden égitest mozgásának a kiszámítása lényegesen egyszerűbb lesz, ha azt számítjuk, hogy a bolygók nem a Föld körül, hanem a Nap körül forognak, és hogy a Föld maga szintén mozog a Nap körül. Az új magyarázat szerint tehát a Nap második mozgása — a csil­lagok közti évi mozgás — szintén csak látszólagos. A valóságban a Föld teszi meg ezt egy év alatt a Nap körül és ezért látjuk a Napot különböző időben különböző csil­lagok között. Kopernikusznak ez az új taní­tása a Föld mozgásáról rendkívül ellenséges fogadtatásra talált a katolikus egyház részéről. Hiszen Kopernikusz nem tekintette a Föl­det a világ alapjának és közepé­nek, amely körül minden égitest mozog­, hanem csak a Nap körül mozgó egyik égitestnek. Koper­nikusz tanai szerint a Föld elvesz­tette kizárólagos helyzetét a vi­lágban. Hiszen nemcsak a ke­resztény vallás, de minden más vallás is a Földet az ember la­kóhelyének és a világ közepének tekintette, amit speciálisan az ő számára teremtett az isten. Az égitestek pedig csak arra valók, hogy szolgálják az embert. Amitínía Kopernikusz tani- Aililfiir­tása a Föld napkö­rüli mozgásáról elterjedt, az ak­kori tudósok közül elég sok párt­fogója akadt, de a keresztény egyház elkeseredett küzdelmet in­dított az új tannal szemben. Ko­pernikusz ebben az időben már nem élt, tehát nem tudták üldöz­ni, de az akkori idők egyik legki­válóbb emberét, Giordanó (Dzsordanó) Brúnót, aki ugyan­úgy mint Kopernikusz, foglalko­zott a Föld mozgásával és meg­állapította, hogy nemcsak a Föl­dön van élet, hanem más égiteste­ken is. 1600-ban a katolikus egy­ház Rómában elevenen máglya­halálra ítélte. Kopernikusz másik követője — a nagy tudós Galilei — 1633-ban életfogytiglani bün­tetést kapott a pápától. NÉPNEVELŐK! A december 2-i „Népnevelő ! 20 perc’” keretében Gödör­­ Ferenc elvtárs, a Központi­­ Agitációs Osztály munkatár­­­­sa tart előadást arról, hogyan­­ vegyék ki részüket népneve­­i lóink a sztálini felajánlások­­ agitációjából. A „Népnevelő ! 20 perc” a Kossuth rádión , 6 óra 5 perckor kezdődik. A népnevelők csoportosan hall­­­­gassák meg az előadást,­­ utána maradjanak együtt és­­ vitassák meg a hallottakat.

Next