Vas Népe, 1964. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
tikÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETO* CL évfolyam, 273. szám Ára 60 fillér 1964. nov. 21. Szombat Tegnap befejeződött az országgyűlés ülésszaka Elfogadták a vízügyről szóló törvényt Megyénk képviselőinek felszólalása Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 óraikor folytatta tanácskozását. Az ülést Vas® Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vízügyről szóló törvényjavaslat feletti vitát. Vita a vízügyről szóló törvényjavaslat felett Elsőnek dr. Erdei Ferenc, Bács megyei képviselő szólalt fel. Bevezetőben elismeréssel szólt a vízügyi szerveik eredményes, jó munkájáról. Mint mondta, a vízügyi szervezet fejlődését jól bizonyítja, hogy ma már meg tud birkózni a ráháruló feladatokkal. Vízügyi szervezetünk elismerésre méltó eredményeiben természetesen része van annak, hogy a magyar vízügy haladó hagyományait a mai viszonyok között is megőrizte, s annak, hogy az utóbbi években megkapta azokat az anyagi, műszaki felszereléseket, amelyekkel feladatait sikerrel megoldhatja. Dr. Erdei Ferenc ezután a vízügyről szóló törvényjavaslat jelentőségét méltatta. Dr. Zsigmond László: A vízgazdálkodás felöleli az egész népgazdaságot Dr. Zsigmond László Vas megyei képviselő azt fejtegette, hogy a vízgazdálkodás ma már nem korlátozható egyetlen területre, felöleli az egész népgazdaságot, s terhei sem egyetlen tárcát érintenek, majd arról szólott, hogy a sokrétű fejlődési folyamat eredményeként a mezőgazdaság vízigényei is mindinkább ipari jellegű igényekké válnak. — A nagyüzemi állattenyésztés alapvető feltétele a jó és elegendő menynyiségű víz — folytatta ezután a képviselő. — Ezzel minden esetben számolnunk kell, mert az új majorságok, a nagy befogadóképességű sertéshizlalók és tehénistállók ellátásához már nem elegendőek a régi, víznyerési módszerek. Mindez hogy az új világri törvényben is megfelelő helyet kapjon a mezőgazdaság. Így foglaltak állást az országgyűlés illetékes bizottságai együttes ülésének részvevői is. Dr. Zsigmond László a továbbiakban a part mentén fekvő ingatlanok igénybevételének kérdéseivel foglalkozott, majd kitért arra, hogy az új vízügyi törvény végrehajtási utasítása érthetően nem intézkedhet a bonyolult és szerteágazó terület valamennyi kérdéséről. További rendelkezések és utasítások egész sorára lesz még szükség — állapította meg, majd javasolta, hogy mivel a végrehajtási utasítás 1965. július elsején lép csak életbe, helyes lenne már addigra is lényegesen csökkenteni a megoldásra, részletes rendelkezésre váró, nyitott kérdések számát. Egyebek között szóvá tette, hogy a törvény egyik fontos paragrafusának, amely a hidakkal és átereszekkel foglalkozik, az országgyűlés elé terjesztett tervezet szerint nincs végrehajtási utasítása. Dr. Zsigmond László befejezésül bejelentette, hogy a törvényjavaslatot az említett módosításokkal elfogadja és elfogadásra ajánlja. Dr. Noszkay Aurél budapesti képviselő bevezetőben megállapította, hogy a törvényjavaslat fontos rendelkezéseket tartalmaz az ásvány- és gyógyvizek hasznosításáról is. Kimondja, hogy a gyógyvizet elsősorban egészségügyi célra kell biztosítani és védőterület kialakítását rendeli el a gyógyászati célokra szolgáló víz mennyiségének és minőségének megóvása érdekében. A törvényjavaslat indokolása szerint a vízigények olyan kielégítése tilos, ami a vizek mennyiségi és minőségi f vgdelepét sértené. A továbbiakban megállapította, hogy ásvány- és gyógyvizeinkkel eddig eléggé pazarlóan bántunk: e természeti kincseket nem használtuk fel célszerűen és gazdaságosan, védelmükről sem gondoskodtunk kielégítően. Mindebből komoly károk származtak. A továbbiakban hangoztatta, hogy az egészségügyi minisztérium szerveként országos fürdőügyi igazgatóságot kellene felállítani, amelynek feladata lenne a gyógyvizek feltárása, célszerű felhasználása, védelme, a fürdőlétesítmények, gyógy- és üdülőhelyek komplex fejlesztése. Nagy József Békés megyei képviselő rámutatott, hogy a régivel szemben az új törvény kimondja: a vízzel kapcsolatos mindennemű tevékenység, tehát az egész vízgazdálkodás társadalmi, állami feladat. A törvényjavaslat és a végrehajtási rendelettervezet igen helyesen és ugyancsak újszerűen utal arra, — mondotta a továbbiakban —, hogy a vízgazdálkodási feladatokat nem esetenként, nem csak az adott helyzethez igazodva, hanem perspektivikus szemlélettel, a népgazdaság távlati fejlesztési terveibe szervesen beleillesztve kell megoldani. Letét, fejlesztési irányát és megoldásra váró feladatait sokoldalúan megvilágító értékes hozzászólásokból kitűnt: a lakosság, az egészségügy, a kommunális gazdálkodás, a településfejlesztés, az ipar, a mezőgazdaság, a bányászat egyaránt érdekelt abban, hogy tovább szilárduljon a vízgazdálkodás tervszerű rendje. Övízi, védeni kell országunk vízvagyonát, s gondoskodni kell annak ésszerű, gazdaságos hasznosításáról. A felszólalások egyértelműen időszerűnek találták a vízügyi törvény megalkotását, egyetértettek alapelveivel és helyeselték rendelkezéseit. A törvényjavaslatot hasznosan egészítették ki az egyesített bizottságok javaslatai. Ezek egyrészt a vizek tisztaságának fokozottabb védelmére, másrészt arra irányultak, hogy a belvizek levezetése a lakosság és a termelés érdekeinek figyelembevételével történjék. Igen értékes a bizottságoknak az a javaslata is, amely kiemeli a tanácsok és ezek szakigazgatási szerveinek szerepét a helyi vízügyi feladatok megoldásában. A miniszter a továbbiakban a helyi erőforrások felhasználásának jelentőségével és a képviselők néhány más indítványával foglalkozott, majd hangsúlyozta: " A javaslatokat a kormány megvizsgálja és a vízügyi, valamint az egyéb illetékes állami szervek a népgazdaság lehetőségeihez mérten a szükséges intézkedéseket megteszik. A megoldásra váró feladatok közé tartozk Heves és Veszprém megye öntözésének fejlesztése, a Marcal vízgyűjtő területének rendezése, Szekszárd környékének erózió elleni védelme, a Szajlavölgyi tároló megépítése a harmadik ötéves terv időszakában, a bölcskemadocsai árvízvédelmi töltés állami kezelésbe vétele, a Balaton vízszint ingadozásának csökkentése, a lázbérci-tároló megépítése Ózd vízellátására stb. Losonczi Pál végül a kormány nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a törvényjavaslat kidolgozásában, s a bizottságoknak, valamint a hozzászólóknak az értékes kiegészítő javaslatokért. Kérte az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az egyesített bizottságok javaslataival, valamint dr. Zsigmond Lászlónak a 23. paragrafusra vonatkozó javaslatával együtt fogadja el. Az országgyűlés a földművelésügyi miniszter válaszát és — a javasolt módosításokkal — a vízügyről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Napirend szerint következett a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Losonczi Pál válasza Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Hangsúlyozta: " A vízügyi törvényjavaslat vitája megmutatta, hogy a vízgazdálkodás, amely azelőtt lényegében csak a szakmai köröket foglalkoztatta, jelentős társadalmi üggyé vált A víz, amelyeek tősége, vagy Juá, veve korábban megváltoztathatatlan természeti adottságnak tűnt, a korszerű gazdálkodás eszközeivel mindinkább szabályozható, s egyre jelentősebb szerepet tölt be a társadalom életében, a termelés különböző ágaiban. A vita megmutatta, hogy a törvényjavaslatban szereplő kérdések élénken foglalkoztatják jóllétünket. — A vízgazdálkodás télya Szovjetszbelisztán Jubileuma (2. oldal) Diplomáciai incidens Rómában 12. oldal) A küldött (4. oldal) A Perint-parti „piktor" (4. oldal) „ Keresem a párttitkárt (5. oldal) Sporthírek (6. oldal) Tallózás bírósági perekben (6. oldal) Péter János beszámolója hazánk külpolitikájáról Beszéde elején a külügyminiszter rámutatott: A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időben nagymértékben növekedtek. Ennek következtében a nemzetközi élet terén új lehetőségek vannak előttünk. Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekei határozzák meg. Ennek alapján élünk a megnövekedett lehetőségekkel. Vagyis: azért küzdünk, hogy a békés egymás mellett élés elvének megfelelően kapcsolataink bővítése járuljon hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez mind itt közvetlen közelünkben Közép- Európában, mind szélesebb összefüggésben és ezek a kapcsolatok segítsék elő az imperializmus agresszív szándékainak fékentartását és teremtsenek kedvező feltételeket a szocializmus mind virágzóbb építésére hazánkban a szocialista népek nagy családjával együttműködve. Ezért külpolitikai tevékenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: 1. Erősítsük a szocialista országok összefogását. 2. Fejlesszük a szocialista és a többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonializmus és neokolonializ(Folytatás a 3. oldalam Tanácskozik az Országgyűlés, Az előtérben Kádár János nlvtán.