Vas Népe, 1964. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

Az új építőipari szé­ház Szombathelyen. (Képes riport az 5. oldalon.) A magyar küldött felszólalása az ENSZ közgyűlésén Három új tagállamot vettek fel Az ENSZ-közgyűlés szer­dán folytatta munkáját. Az előző nap született megál­lapodás értelmében a vi­lágszervezet úgy kezdte meg tevékenységét, hogy olyan kérdéseket nem érint, amelyeknek eldöntéséhez szavazás szükséges. Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamok nehézségeket a­kart támasztani néhány szocia­lista ország, mindenek előtt a Szovjetunió szavazati jo­ga körül, mivel ezek az országok nem voltak haj­landók hozzájárulni a kon­gói és a közel-keleti úgy­nevezett békefenntartó ak­ciók költségeihez. A valóban békefenntartó akciók további sorsáról, azok irányításának, végrehajtá­sának és pénzügyi fedezé­sének módjáról egyébként tárgyalások indultak az ér­dekelt országok, mindenek előtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Ez a kérdés több más té­mával együtt szerepelt an­nak a munkaebédnek na­pirendjén, amelyet szerdán Gramiko szovjet külügy­miniszter adott a Washing­tonból visszaérkezett Bush amerikai külügyminiszter tiszteletére. A közgyűlés szerdai ülé­se előtt valamennyi kül­döttség képviselőinek je­lenlétében ünnepélyesen felvonták a közgyűlési te­rem előtt az ENSZ három új tagállama: Malawi, Zam­bia és Málta zászlaját. A délelőtti ülésen a szo­cialista országok nevében Csatorday Károly, hugánk állandó EN­SZ-­épvi­selője it vezttetöltte az új tagálla­mokat. Mélységes meggyő­ződésünk, hogy részvételük a világszervezet munkájá­ban, tovább növeli az ENSZ hatékonyságát­­, mondot­ta, majd hangsúlyozta, az új tagok felvétele annak a történelmi szerepnek bi­zonyítéka, amelyet a világ­­szervezet tölt be a gyarma­ti rendszer végleges felszá­molásában, összhangban a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó füg­getlenségről hozott nyilat­kozattal. Mindhárom ország hosz­­szú gyarmati elnyomás után nyerte el függetlensé­gét — mondotta ezután a nagykövet Málta független országként, az ENSZ tag­jaként hozzájárulhat a Földközi-tenger térsége bé­kéjének biztosításához. Ma­lawi és Zambia független­né és ENSZ-taggá válása újabb reményt nyújt ah­hoz, hogy gyorsabban old­ják meg az afrikai konti­nens déli részén kialakult súlyos helyzetet, amely az Afrika és az egész világ békéjét veszélyeztető gyar­matosító háborúk és az apartheid-politika követ­kezményeként jött létre. Csatorday Károly végül a szocialista országok tel­jes támogatásáról és együtt­működéséről biztosította az új tagállamokat A délelőtti ülésen, ame­lyen a világszervezet új tagállamait köszöntötték, felszólalt lord Caradon, Nagy-Britannia, Stevenson, az Egyesült Államok, Fe­dorenko, a Szovjetunió képviselője és számos más állam küldötte. Valameny­­nyien üdvözölték a világ­­szervezet új tagjait és hangoztatták, hogy jelen­létük elősegítheti az ENSZ tevékenységét a béke és a megértés érdekében. A közgyűlés csütörtökön megkezdi az általános po­litikai vitát (MTI) Csombe Párizsban De Gaulle francia elnök kedden fogadta Csom­bét és több mint egyórás meg­beszélést folytatott vele. Az AFP tájékozott forrá­sokra hivatkozva jelenti, hogy a megbeszélésen De Gaulle és a Csombe-féle kormányzat együttműködé­sének lehetőségeit vizsgál­ták meg, azonban a párizsi kormánynak az a vélemé­nye, hogy konkrét tervek kidolgozására csak akkor kerülhet sor,­­ megoldó­dik a jelenlegi válság. Ez annyit jelent hogy szó sem lehet katonai segítség­ről, még tanácsadók Kon­góba küldésének formá­jában sem. Az AP illetékes francia forrásra hivatkozva azt ír­­ta, hogy francia szakértő­ket esetleg küldenek Kon­góba, hogy tanulmányozzák miként lehetne megrefor­málni a csődöt mondott közigazgatási gépezetet. Masa dsombe állítólag zse­bében hozott egy tervet VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! POLITIKAI NAPILAP AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 283. szám Ára 60 fillér 1964. dec. 3. Csütörtök Egy perc külpolitika (2. oldal) Húsz éve történt... (3. oldal) Tartom­ány - technika Ismerkedjünk a műanyaggal 14 oldalt A szombathelyi városi tanács vb-ü­­léséről (5 oldal) Világosság a sötétkamrában (6. oldal) Sporthírek (6. oldal) Gáspár Sándor előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiájának előadássorozatában, szerdán Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja előadást tartott „A párt vezető szerepe növekedésé­nek és munkastílusának egyes kérdései” címmel. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett előadáson megjelent Biszku Béla, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány több tagja, politikai és tár­sadalmi életünk sok ismert képviselője. Befe­­ződtek a KISZ kongresszusi előkészületei A KISZ megyei küldött­­értekezleteivel befejező­dött az ifjúsági szövetség decemberi kongresszusát előkészítő több mint két­hónapos eseménysorozat. Októberben és november­ben újjáválasztották az ifjúsági szövetség több mint 21 000 alapszerveze­tének 120 000 vezetőjét, és a KISZ járási, városi és Budapest kerületi, vala­mint budapesti és megyei bizottságát. Valamennyi fórumon sokoldalú véle­ménycsere zajlott az el­múlt négy év munkájáról, s a következő hónapok fel­adatairól. Az alapszerve­zeti taggyűléseken mintegy 780 000 fiatal vett részt, s közülük 80 000-ren kér­tek szót. A véleménycse­rében elhangzott észrevé­telek és javaslatok fel­ölelték életünk úgyszólván valamennyi területét. A küldöttértekezleteken megválasztották az ifjú kommunisták 670 kong­resszusi küldöttet a de­cember 11-én összeülő ta­nácskozásra. A kongresz­­szusi küldöttek mindenütt a legkiválóbb ifjú szak­emberek, középiskolások és egyetemisták, valamint falusi fiatalok közül ke­rültek ki. A KISZ-szerve­­zetek a legtöbb helyen ünnepélyesen búcsúztatják majd küldötteiket. A megújhodott alapszer­vezeti vezetőségek és vá­rosi, járási, kerületi, il­letve megyei bizottságok már munkához kezdtek, összegezik a taggyűlése­ken, illetve küldöttérte­kezleteken elhangzott ész­revételeket, indítványokat és összeállítják új mun­kaprogramjukat. Az üze­mekben dolgozó kiszisták ezzel egyidejűleg sok he­lyütt kongresszusi műsza­kot tartanak. (MTI) Fásítás utasítás a mgazd­asági gépalkatrészhiány enyü­­lésére Mezőgazdasági üzeme­inknek évek óta sok prob­lémát okoznak az alkat­rész-ellátási zavarok. E bonyolult kérdés egyik ré­szét rendezi a földműve­lésügyi miniszternek a na­pokban kiadott utasítása, amely egyes mezőgazdasá­gi gépalkatrészek és szer­kezeti egységek vásárlását cseredarab beszolgáltatásá­hoz kötötte. A cseredarab­­beszolgálta­tási kötelezett­ség azokra az alkatrészekre és szerkezeti egységekre vonatkozik, amelyek a ta­pasztalat szerint általában még felújíthatók. Az utasí­tás végső soron tehát meg­teremti az értékes és ne­hezen beszerezhető alkat­részek és szerkezeti egysé­gek szervezett felújítását, lehetővé teszi az alkatrész­­készletek célszerűbb fel­­használását, s ezzel együtt az ellátási zavarok enyhí­tését. A miniszteri utasítás 1964. december 1-én lé­pett életbe. Az illetékes kereskedelmi szervek ettől kezdve csak komplett és letisztított cseredarab el­lenében szolgáltathatnak is többek között motor­­forganttyú tengelyeiket, mo­­torblok­koikat, se­bességvál­­tóházakat, hengerfejeket, hengerperselyeket, dugat­­­tyús­at, dugattyú csanszege­­ket, víz- és olajhűtőket. A szerkezeti egységek­ közül többek között az önindí­tók, a feszültségszabályo­zók, a diesel-porlasztók, hidraulikus vezérlőszerke­zetek, a diesel-adagoló- és tápszivattyúk, valamint a d­iesel-fordulatszám-szabá- lyozók kiszolgálását kö­­tötték a cseredarab be­szolgáltatási kötelezettség­hez. Felhatalmazta a minisz­teri utasítás a mezőgaz­dasági ellátó trösztöt arra is, hogy amennyiben szük­séges, bármilyen alkatrész vásárlását hasonló feltéte­lekhez kötheti. A változást természetesen előre be kell jelentenie. Kimondja az utasítás azt is, hogy a ki­jelölt üzem minden arra alkalmas alkatrészt köte­les felújítani. A felújított alkatrészek forgalmazásával és árával kapcsolatos problémákat egy a közeljövőben meg­jelenő újabb utasítás sza­bályozza. (MTI) Aláírták a magyar-francia kulturális egyezményt A magyar—francia kul­turális, tudományos és mű­szaki vegyesbizottság no­vember 30-án és december 1-én Budapesten tartotta negyedik ülésszakát. A magyar küldöttséget dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek ügyvezető elnöke, a francia küldöttséget Jean Basdevant meghatalma­zott miniszter, a francia külügyminisztérium kul­turális és műszaki főigaz­gatója vezette. A szívélyes légkörben lefolyt tárgyalások során a felek megelégedéssel vet­ték tudomásul a két or­szág kulturális és tudo­mányos kapcsolatainak fejlődését 1964-ben. A két küldöttség széleskörű esz­mecserét folytatott a kap­csolatok további bővítésé­nek lehetőségeiről és két­éves programot dolgozott ki az 1965—1966. évre. A program bővebb együtt­működést irányoz elő a kulturális és a tudományos élet számos ágában, külö­nösen a műszaki kapcso­latok területén. A megállapodást szerdán írták alá a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. Az ünnepségen megjelent a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztéri­um, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének több képviselője, a tudományos és a kulturális élet több vezető személyisége. Ott volt az aláírásnál Pic - Brancfort, a Francia ír társaság budapesti nagy­követe is. (MTI)

Next