Vas Népe, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-09 / 135. szám

Pillanatképek Bulgáriából A bolgár kon­­zervek nálunk is ismertek és ke­resettek. Gaz­dag vitamintar­talmuk, kelle­mes ízük és il­latuk folytán­­egyaránt nagy ,a keletjük az euró­pai, ázsiai, afri­kai és amerikai piacokon egya­ránt. Új nyaraló­komplexum épül a Fekete-tenger partján, végig a dobrudzsai parto­kon. A kényel­mes villákban, szállodákban és kempingekben már az idén 1000 külföldi vendég nyaralhat. 2 Dominikai helyzetkép A nyugati hírügynökségek jelentése szerint megtörtént a találkozó dr. Joaquin Bala­­guer, a dominikai elnökválasz­tás győztese és Juan Bosch volt elnök, Balaguer legjelen­­tősebb politikai riválisa között. Az egyórás tanácskozásról, a megbeszélések jellegéről Bosch nem nyilatkozott. Balaguer az UPI tudósítójának kijelentette, hogy „szívélyes udvariassági látogatásról” volt szó, amelyen semmiféle hivatalos megálla­podás nem történt. Balaguer újból hangoztatta, hogy szí­vesen működne együtt Juan Bosch-sal és továbbra is érvé­nyes erre az együttműködésre vonatkozó korábbi felhívása. A két dominikai vezető po­litikushoz közelálló körök a találkozó alapján lehetséges­nek tartják a reformista párt és a dominikai forradalmi párt közötti együttműködést. A megfigyelők a találkozótól azt remélik, hogy ez elő fogja segíteni a békésebb, nyugod­­tabb légkör kialakulását az or­szágban. Bosch pártján belül nem teljes az egyetértés a tekin­tetben, hogy emeljenek-e óvást a választási eredményekkel szemben. A konzervatívok haj­lanak arra, hogy megadással tudomásul vegyék Balaguer győzelmét. A radikálisok ezzel szemben továbbra sem ismerik el jogérvényesnek, a választást. Lord Bertrand Russell, a vi­lághírű angol filozófus és bé­keharcos előkészíti Johnson elnök és közvetlen munkatár­sai „nürnbergi perét”. A Viet­nami Tájékoztató Iroda ked­den nyilvánosságra hozta Rus­sell üzenetét a vietnami nép­hez, amely egyebek között azt tartalmazza, hogy háborús bű­nösökként Johnsont, McNama­­rát, Ruskot, Lodge-ot és máso­kat­­, mindazokat, akik fele­lősek a 12 éves vietnami há­ború emberirtásáért, a kínzá­sokért, a napalm- és gázfegy­­verek bevetéséért, a szőnyeg­bombázásokért­­, a világköz­vélemény kiemelkedő szemé­lyiségeiből álló bíróság elé kell állítani. Londonban Russell titkára megerősítette, hogy a filozófus máris írt a jog és irodalom nemzetközileg ismert alakjai­nak, így felkérte Francois Mau­­riacot,­­Jean-Paul Sartre-t és másokat, legyenek tagjai a közvélemény bíróságának, amely,a háborús bűnösök pe­rét a vádlottak távollétében tárgyalná le. Ugyancsak Russell londoni titkársága közölte, hogy a bé­keharcos rádióüzeneteket ol­vasott magnószalagra, amelye­ket elküldött a hanoi rádió­nak és a szabadságharcosok rádiójának. Russell arra kéri az amerikai katonákat, tagad­ják meg a harcot és lássák el bizonyítékokkal a felállítandó „nürnbergi bíróságot”. . A DNFF-ről Russell így be­szél: „Ti vagytok az igazság katonái. Állandóan ébren tart­játok a hősiességet, amelyre férfiak és nők egyaránt képe­sek, ha nemes eszméért har­colnak”. Ky tábornok katonakormá­nya hozzálátott a választások előkészítésével megbízott cso­port munkájának tanulmányo­zásához. A terjedelmes terve­zet többek között azt tartal­mazza, hogy a baloldal­i és a „semleges irányzat” képvi­selői eleve nem indulhatnak és nem is vehetnek részt sem­miféle választási kampányban. A különbizottság agyszüle­ményének másik fontos rész­lete az, hogy a szeptember 11-én életre hívandó alkotmá­­nyozó gyűlés nyilvánítsa ma­gát nemzetgyűlésnek és­ nevez­zen ki polgári kormányt. A bizottság szerint összesen 159 képviselőt kellene választani, vagyis minden százezer lakos delegáljon egy képviselőt és 11 mandátumot kapnának a nemzeti kisebbségek. A kato­nai kormányzat hír szerint egy héten belül mondja ki a végső szót a tervezet ügyében. Russell ii „nürnbergi pert“ készít­eltt King állt Meredith helyére kedden este Martin Luther King és a nagyobb amerikai négerszervezetek vezetői Mis­sissippi államban folytatták a „félelem elleni menetet” a tennesseebeli Memphistől Jacksonig. A polgárjogi szer­vezetek vezetői pontosan azon a helyen kezdték meg a me­netet, ahol kedden reggel egy fehér fajgyűlölő lesi puskás merényletet követett el James Meredith ellen. King és a többi polgárjogi harcos kart karba öltve in­dult el az 51-es számú mű­úton. A Nobel-díjas King fel­hívta minden amerikai ál­lam lakóit, csatlakozzanak a menethez. „Eljött a nagy ösz­­szecsapás ideje” — mondotta. Míg King és társai dél felé haladnak a 51-es műúton, Dick Gregory, az ismert néger színész a merénylet színhelyé­től északnak indult. VAS NÉPE Pillanatképek az ISDN-ból III. A Szász-Svájc csúcsain — És vajon mit csinál majd, ha szerencsésen felér? — Hát mit csinálna? Ott, fenn a csúcson van egy kis szekrény, abban pedig egy vendégkönyv. Aki felmászott, az beírja a nevét „elődei’ közé. Bizony, sokan már há­­romszor-négyszer is szerepel­nek az albumban. A kissé furcsa beszélgetés a Drezda közelében levő Kö­­ttigstein vár aljában zajlott le német barátom és köztem, miközben aggodalommal fi­gyeltem az artista produkciót is megszégyenítő „hadműve­letet”. Hiszen a vár közelé­ben levő teljesen merőleges sziklán a szó szoros értelmé­ben szögről szögre kúszott fel­felé a vakmerő hegymászó. A gyengébb nemhez tartozó tár­sát pedig ezúttal udvariasság­ból nem engedte előre, ha­nem amikor ő már meghó­dította a csúcsot, kötéllel húz­ta fel maga után. A sok izgalom után bizony jól esett a pihenés. Ráadásul elmesélték a kedves, roman­tikus legendát, amelyet a vár egyik magas bástyafokáról őrzött meg a hagyomány. Valamiror réges-régen volt egy hatalmas szász király, aki nagyon szerette a dús lako­mákat, a hatalmat, de mind­ennél inkább a selymes sző­ke hajú fiatal lányokat. Nos, a legszebb szőke haj és a legbájosabb kék szemek tulaj­­donosa Elfriede volt, akit, ahogy mondani szoktak, meg­látni és megszeretni egy pil­lanat műve volt. És így Elfriede hamarosan elköltözött a kis falusi házacskából, el­cserélte régi lakóhelyét a vár egyik toronyszobájával. A király boldog volt. De,ö­rpint minden uralkodónak, neki is nagy volt az udvartartása. A sok délceg katona, a ke­vésbé délceg udvari méltósá­gok, a csinos apródok között Volt egy különösen jóképű ifjú, aki egy óvatlan pilla­natban belopózott a szőke leánykához és bizony egyha­mar nem is akaródzott neki elmenni, igaz, hogy nem is nagyon küldték ... A kedves románc azonban majdnem tragikusan végző­dött. A vár kanyargós lép­csőjén dörgő léptek vissz­hangoztak, megcsörrent egy hatalmas kard, egyszóval, kö­zeledett a hatalmas király, akiről mellesleg az a hír jár­ta, hogy az alkalmatlan ve­­télytársakat minden bonyo­lult eljárás mellőzésével a vár legmagasabb tornyától szokta a mélységbe dobotni. A szerelmeseknek nem sok idejük volt, másodpercek alatt kellett határozniuk. De ez is elége volt a női leleményes­ségnek, amit a szerelem még­­inkább sarkallt. Az apród sze­rencsére karcsú legény volt. Elfriede segítségével átbújt az ablak rostélyán és a szédítő szakadék felett meghúzódott a keskeny párkányon. A sző­ke lány pedig még arra is gondolt, hogy biztonsági eljá­rást alkalmazzon. Szerelmesét egy dús selymes hajfonatával odakötözte­ a rácshoz, hogy fa ne szédüljön a mélységbe. A király, amint az néha napjainkban is előfordul má­sokkal, nem vett észre sem­mit. Ismét helyreállt a meg­zavart boldogság. .. De a történelem mást is feljegyzett a Vidék múltjáról. Nem romantikusét, nem köl­tőit, sőt... Itt, ezen a kör­nyéken, az egyik várkastélyban rendezték be a náci Német­ország egyik legnagyobb bör­tönét. A politikai foglyok ez­rei sínylődtek az ódon falak között, a rideg tömlöcökben. Az ő történetük bizony több­nyire másként végződött, mint a mondabeli alakoké. Csodálatosan szép, mosoly­gó vidék volt egykoron a Szász-Svájc. Képletesen szól­va, a barna pestis barna vi­hara elborította egy időre szépségét. Azóta azonban — amiként Drezda is Újjáépült — megifjodott a Szász-Svájc is. Új emberek, új alkotó­kedve és új szellemisége lép­­ten-nyomon megnyilatkozik az új alkotásokban. A vár­­börton megszűnt, a gyászos emlékeket elsöpörte az idő. A szabadságért helytálló hősök és a szabadsággal élni tudó új nemzedék tettei eggyé vál­nak. A mai NDK fiataljai a Szász-Svájc csodái között, bol­dog kék ege alatt — nem­csak üdülnek, hanem ..törté­nelmi képeskönyvet” is forgat­nak. A nagy tanulságok Vi­déke ez — a béke és a mun­ka visz előre minden né­pet ... Föl, a csúcsra ... S. E. M­ongol kongresszus A Mongol Népi Forradal­mi Párt XV. kongresszusának szerda délelőtti ülésén felszó­lalt Alekszandr Selepin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Selepin üdvözölte az MNFP- nak azt a törekvését, hogy mindent megtesz a szocialista tábor népeihez fűződő barát­ság megerősítéséért, a szocia­lista világrendszer megszilár­dításáért, majd kijelentette: Korunk parancsoló követelé­se, az összes forradalmi erők, az egész világméretű kom­munista és munkásmozgalom egységének és összefogásának megszilárdítása az imperializ­mus ellen vívott harcban. Az imperializmus ellentámadás­sal próbálkozik a f­or­rad­almi világmozgalom erői ellen, nem riad vissza a közvetlen agresszió és erőszak cselek­ményeitől sem. A haladó em­beriség nem nézheti közönyö­sen az amerikai szoldateszka vietnami gaztetteit. Az SZKP és a szovjet nép továbbra is megadja a szük­séges és egyre fokozódó se­gítséget vietnami testvéreik­nek a hazájuk szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban. A hős vietnami nép győzni fog­ , Selepin ezután hangoztatta, hogy a Szovjetunió ismétel­ten változatlan támogatásáról biztosította a kubai nép hősi harcát. Végül megállapította, hogy az SZKP és az MNFP egysé­ges nézeteket vall a külpoli­tika kérdéseiben és a kom­munista világmozgalom fej­lődésének ügyében, majd fel­olvasta az SZKP Központi Bizottságának üdvözlő üzene­tét és átadta a kongresszus­nak küldött ajándékot: a vi­lágűr meghódítóinak tiszte­letére emelt moszkvai emlék­mű kismintáját. Robert Kennedy a Dél-Afrikába­n Hírü­gynökségi jelentések szerint Robert Kennedy ame­rikai szenátor dél-afrikai lá­togatása során kedden Dur­ban város egyetemén mon­dott beszédet mintegy húsz­ezer főnyi hallgatóság előtt. A zömmel diákságból álló hallgatóság egy része harcias közbeszólásokkal igyekezett megzavarni Kennedyt, aki a fajüldözés problémájáról be­szélt. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint Dél-Afrika veszélyt jelent-e a nemzetkö­zi békére, Kennedy a követ­kezőket válaszolta: amíg a helyzet itt­­ nem változik, sú­lyos válságokra is sor kerül­het. Véleménye szerint a dél-afrikai kormánynak az af­rikai színes állampolgárok el­ismerése felé kell haladnia. LONDON Stewart külügyminiszter be­jelentette, hogy kormánya egy­millió font sterling értékű rendkívüli gazdasági segélyt ajánlott fel az új Indonéz kor­mánynak. Emlékeztetett egy­ben rá, hogy az Egyesült Ál­lamok ugyanakkor hatmillió dollár értékű rizst szavazott meg az új indonéz vezetőség­nek. PÁRIZS Madridban börtönbüntetésre ítéltek két spanyolt, akik az emlékezetes spanyolországi atombomba-incidens után tün­tetésre szólító röpcédulákat osztogattak a madridi ameri­kai nagykövetség épülete előtt. BONN A Politisch-Parlamentari­scher Pressedienst értesülése szerint Erhard kancellár előre­láthatólag június 20-a táján Washingtonba repül, hogy Johnson elnökkel tanácskozzék. 1966. június 0. Csütörtök

Next