Vas Népe, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 817. szám Ara­tO fillér 1969. szeptember 19. Péntek MAI SZÁMUNKBÓL: Nixon beszéde rss­sssssssy­ssssssssssss* Nasszer beteg ítéletek 69WSSSsSSSSSSJVSSSSSSSSSSs Röntgengyár épül Fogadás a chilei nagykövetségen Hugó­ Les­ Plaza nagykö­vetségi tanácsos, a Chilei Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője hazája nemzeti ün­nepe alkalmából csütörtö­kön fogadást adott a nagy­­követségen. Megjelent a fo­gadáson Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter, dr. Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes, valamint a gazdasági, társadalmi és kul­turális élet számos más ismert személyisége. Új típusú szovjet gépeket kapnak kipróbálásra a textilgyárak A közelmú­ltban több szo­cialista országot felkeresett a könnyűipari és külkereske­delmi szakemberek egy cso­portja, hogy felmérje, mi­lyen gépek szerezhetők be Aminam a textilipar következő ötéves távlati fejlesztési ter­veihez. Az importpiac feltá­ró csoport vezetője, Tóth Béla, a Könnyűipari Minisz­térium főosztályvezetője volt, aki ezzel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot adta: " A Szovjetunióból 33 millió forint értékben több mint száz gépet rendeltünk meg,­­árát a külkereskedelem ke­reskedelem politikai alapjából fedezzük), s ezeket a gyá­rak kapják kipróbálásra. Az új gépi berendezések között megtalálható a Szovjetunió­ban már nagy sorozatban készülő Ator típusú, vetélő nélküli szövőautomata, amely­ből üzemeinknek több ezer kellene. A Szovjetunióból már ko­rábban is vásároltunk textil­ipari berendezéseket, köztük szövőgépeket, az import értéke évente mintegy egymillió rubel. A felmérések alapján úgy látjuk, hogy az eddigi im­port megkétszerezhető, eset­leg meg is háromszorozható a következő években. A szovjet gépimport lehe­tőségei nagy mértékben be­folyásolják, hogyan, mennyi idő alatt hajtható végre a magyar textilipar új, most készülő, fejlesztési koncep­ciója, amely szerint az anya­gi erőktől függően, 5—10 év alatt ki kellene cserélni 15 ezer szövő­gépet, a meglevő gépparknak kö­rülbelül a felét. Ehhez ter­mészetesen kapcsolódnia kell az alapelőkészítés és a fo­nás, valamint a végső mun­kafolyamatok, a kikészítés korszerűsítésének — különös tekintettel a szintetikus szá­lak előretörésére. A KGST-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KGST tagországok pénzügyminiszterei szeptem­­ber 16-tól 18-ig hazánkban tartózk­odtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitel­rendszere továbbfejlesztésének kér­déseit a KGST idevonatko­zó határozatainak végrehaj­tását. Nyolc ország pénzügymi­nisztere látogatást tett a Balatonboglári Állami Gaz­daságban. A minisztereket csütörtö­kön fogadta dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Az országgyűlés külügyi bizottságának Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Ko­mócsin Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján meg­tárgyalta a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköz­­társaság között Szófiában 1969. július 10-én aláírt barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. A bi­zottság egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. Regős-tanulmány osztrák lapban A „Burgenländische Hei­matblätter” című eisenstad­­ti helytörténeti kiadvány 1969. évi II. számában jelent meg dr. Regős Jánosnak, a szombathelyi tanítóképző he­lyettes igazgatójának tanul­mánya. A szerző, a dualiz­muskori oktatásügy ismert szakértője ezúttal Vas me­gye határmenti falvainak állami népiskoláiról, a szá­zadforduló oktatásügyi prob­lémáiról értekezik. Vizsgá­lódásaiban azt elemzi, ho­gyan alakult az iskolapo­litika gyakorlata a nemze­tiségi falvakban az 1879. évi XVIII. törvénycikk életbelé­pése után, amikor­­a ma­gyar népoktatás nyíltan a nacionalizmus útjára tért” Ez a nacionalizmus főleg a magyarság kultúrfölényét és asszimiláló erejét igyekezett megvalósítani, s e cél meg­valósítására felhasználta a mintegy ezer állami nép­iskolát is, amelyet a század­­forduló idején az országban létesítettek. A Vas megyei viszonyok részletes ismerte­téséhez egykori okmányokat, leveleket, jelentéseket, sta­tisztikákat használ fel, s kü­lönös figyelemmel kíséri az egyházi és állami iskolák, valamint a többnemzetiségű falvak helyzetének alakulá­sát. Ma: A Hazafias Népfront Vas megyei Elnöksége és a tö­­megszervezetek jubileumi békeaktívát rendeznek ma délelőtt 9 órai kezdettel Szombathelyen, az Ifjúság Háza nagytermében. Szabó Dezsőné, a Hazafias Népfront megyei aleln­öké­nek megnyitója után Far­kas László, az Országos Bé­­ketanács tagja, a békemoz­galmi munkacsoport titká­ra tart beszámolót a béke­­mozgalom 20 esztendejéről és a jövőbeni feladatokról. Ezután Terényi István, az Országos Béketanács alel­­nöke átadja a Béketanács kitüntető jelvényeit, s meg­választják a VII. magyar békekongresszus Vas megyei küldötteit. jubileumi békeaktíva Szombathelyen Ismét a könyvek., e —­te — Nyári táborok és vezetőképzés a KISZ vb napirendjén Tegnap délelőtti ülésén a nyári táborok és a vezető­­képzés tapasztalatait értékel­te a megyei KISZ vb-ülése Vinkovits János megyei első titkár elnökletével. Mint az ülés elé terjesztett írásos je­lentés megállapítja, a velem­ táborban 398 KISZ-fiatal vett részt egyhetes továbbképzé­sen, köztük üzemi titkárok, sportfelelősök, Ifjú Gárda vezetők, kultúrfelelősök, kö­zépiskolai és falusi titkárok. Ezenkívül 157 fiatal számá­ra az üzemi (REMIX, Cipő­gyár, VASÉP) és a celldö­­mölki járási táborokban ad­tak lehetőséget a nyári to­vábbképzésre é­s egyúttal sportra, kulturális rendezvé­nyeken és kirándulásokon való részvételre. A vb-tagok a vita során külön foglalkoztak a fiatalok politikai aktivitásával, a tá­borok gazdasági helyzetével, az étkeztetés, az egészségügy gondjaival, továbbá a tábor­vezetés eddigi szervezetének esetleges megváltoztatásával, a velemi tábor bővítésével, korszerűsítésével, más tábo­rok létesítésével. Ugyancsak ezen a vb-ülé­­sen tárgyaltak az úttörő tá­borozás és vezetőképzés hely­zetéről, s a táborozási kedv csökkenésének okairól. (1966- ban 6400, az idén 3800 kis­dobos és úttörő táborozott a megyéből). Hangsúlyozták, hogy a tá­borokban nagyobb gondot kell fordítani a tartalmi munkára, a „mozgósítás” so­rán pedig nemcsak a peda­gógusokkal, hanem a szülők­kel és üzemekkel, intézmé­nyekkel is ki kell építeni a jó kapcsolatokat (Vinkovits János), érdekeltté kell tenni a raj vezetőket, hogy elmen­jenek a nyári táborba (Gelle László), továbbra is támo­gatni kell az üzemi és egyéb, úgynevezett „házi tá­borokat”, de feladatkörüket meg kell határozni (Elek Tibor), rendezni kell a tá­bor alkalmazottainak fizető, sőt, szabályozni a rezsikölt­ség kezelését (Bokor Tibor­­né), a továbbképzés céljául a reszortvezetők alapos fel­készítését kell kitűzni (Nagy Imre). A nyári építőtáborokról benyújtott jelentés számos hibára, szervezési és egyéb fogyatékosságra hívta fel a vb-tagok figyelmét. Többnyi­­re nem kielégítő az előzetes tájékoztatás — pl. növény­­ápolást hirdetnek, de hogy milyen munkáról van szó* nem derül ki, másutt magas normát állapítottak meg a munkában járatlan lányok­ számára, helyenként mellőz­ték a vasiakat a tábor ve­zetéséből, noha a turnus vasi fiatalokból állt. Rög­zítette a jelentés a szabad­­battyáni fiútáborban elért vasi sikereket (első lett a Nagy Lajos gimnázium), s értékelte több középiskola alapos előkészítő munkáját (jánosházi, vasvári, szent­gotthárdi gimnázium, szom­bathelyi Berzsenyi Szakkö­zépiskola). (B) M­uzsika a B 5-ös táblán Körmend, 1969. szeptem­ber 17. Sok a munka, mégis ün­nep egy kicsit a mai nap a Vörös Csillag Tsz-ben. Meg­kezdődött a kenyérgabona vetése. Talán ilyenkor leg­melegebb a parasztember szí­ve, hiszen a maggal együtt megannyi féltést, reménysé­get, szorongást és a kenyér iránti aggódást is elvet... A traktorok, vetőgépek kezelőinek nagy rutinja van már, mégis velük tölti az el­ső félórát Kapiller Imre el­nök, Sárváry László főagro­­nómus, Gréczi József bri­gádvezető. Rendjén van ez. A tagság számára is meg­nyugtató a vezetőknek ez a törődése, minden iránt va­ló érdeklődése. A Nap is süt, a szél is lengedez, gyönyörűen szik­kad az előkészített magágy. Három dobással odébb újabb táblákon „apróz" a tárcsa, a fogas vagy szükség szerint a simító. Holnap vagy az­után már oda viszi a magot a vontató, de most itt há­zat nyílegyenes sorokat Tóth Imre traktoros, s itt vigyáz a csatlakozásra, az arányos vetésre Lakics József faros is. Kapiller, Sárváry, Gré­czi megállnak a tábla dere­kánál. Megrúgnak egy öklömnyi hantot, ha maradt még ilyen. Aztán egyik lá­bukkal, majd a másikkal — mintha vizsgatételüket csi­nálnák — nyomják, „ruga­­nyozzák" ismét a talajt. Nem szólnak, csak egymás­ra nézve állapítják meg: apró is, ülepedett is, nyir­kos is a magágy. Ez már a szemük sugarából kiolvasha­tó. Tehát a legjobban előké­szített helyére kerül a bú­zaszem. Nemsokára csíráz­hat is. Azt mondják a vezetők: tavaly is a szeptemberi ve­tés adta a legjobb átlagot. Nem egy tábla 19 mázsával hálálta meg a gondos mun­kát. Itt azonban, s a messze környékén is ajánlatos már szeptember 20-án, vagy előt­te vetni, mert az egyelőre rossz vízgazdálkodású tala­jok megtréfálják az em­bert, s novemberre is ma­radhat bevetetlen terület. A vezetők — mint amo­lyan zsűritagok is — most a gép után lépnek. Több helyen lehajolnak, a földbe piszkálnak ujjukkal, s a ve­tési mélységet és a magta­karást is kielégítőnek talál­ják. — így tovább, Jóska — mondja Gréczinek az elnök és a főagronómus. Gréczi bólint ,tisztában van vele, mi van a „csak így tovább” mögött. Tóth Imre is ideér masinájával. Csend­ben jön, mintha süppenős szőnyegen húzatná a gépet. Amint a magládából a csö­vekbe hullik a búza, szinte muzsikál az ezer és ezer szén­ diszkrét koppanása, a szép, napsütéses szeptembe­ri délutánon. Még mindig hallani, a Parasztember fülének aligha van ennél szebb mu­zsika ... Udvardi Gyula

Next