Vas Népe, 1969. szeptember (14. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 817. szám AratO fillér 1969. szeptember 19. Péntek MAI SZÁMUNKBÓL: Nixon beszéde rsssssssssyssssssssssss* Nasszer beteg ítéletek 69WSSSsSSSSSSJVSSSSSSSSSSs Röntgengyár épül Fogadás a chilei nagykövetségen Hugó Les Plaza nagykövetségi tanácsos, a Chilei Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson Szurdi István belkereskedelmi miniszter, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális élet számos más ismert személyisége. Új típusú szovjet gépeket kapnak kipróbálásra a textilgyárak A közelmúltban több szocialista országot felkeresett a könnyűipari és külkereskedelmi szakemberek egy csoportja, hogy felmérje, milyen gépek szerezhetők be Aminam a textilipar következő ötéves távlati fejlesztési terveihez. Az importpiac feltáró csoport vezetője, Tóth Béla, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője volt, aki ezzel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot adta: " A Szovjetunióból 33 millió forint értékben több mint száz gépet rendeltünk meg,árát a külkereskedelem kereskedelem politikai alapjából fedezzük), s ezeket a gyárak kapják kipróbálásra. Az új gépi berendezések között megtalálható a Szovjetunióban már nagy sorozatban készülő Ator típusú, vetélő nélküli szövőautomata, amelyből üzemeinknek több ezer kellene. A Szovjetunióból már korábban is vásároltunk textilipari berendezéseket, köztük szövőgépeket, az import értéke évente mintegy egymillió rubel. A felmérések alapján úgy látjuk, hogy az eddigi import megkétszerezhető, esetleg meg is háromszorozható a következő években. A szovjet gépimport lehetőségei nagy mértékben befolyásolják, hogyan, mennyi idő alatt hajtható végre a magyar textilipar új, most készülő, fejlesztési koncepciója, amely szerint az anyagi erőktől függően, 5—10 év alatt ki kellene cserélni 15 ezer szövőgépet, a meglevő gépparknak körülbelül a felét. Ehhez természetesen kapcsolódnia kell az alapelőkészítés és a fonás, valamint a végső munkafolyamatok, a kikészítés korszerűsítésének — különös tekintettel a szintetikus szálak előretörésére. A KGST-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KGST tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit a KGST idevonatkozó határozatainak végrehajtását. Nyolc ország pénzügyminisztere látogatást tett a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az országgyűlés külügyi bizottságának Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Komócsin Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. Regős-tanulmány osztrák lapban A „Burgenländische Heimatblätter” című eisenstadti helytörténeti kiadvány 1969. évi II. számában jelent meg dr. Regős Jánosnak, a szombathelyi tanítóképző helyettes igazgatójának tanulmánya. A szerző, a dualizmuskori oktatásügy ismert szakértője ezúttal Vas megye határmenti falvainak állami népiskoláiról, a századforduló oktatásügyi problémáiról értekezik. Vizsgálódásaiban azt elemzi, hogyan alakult az iskolapolitika gyakorlata a nemzetiségi falvakban az 1879. évi XVIII. törvénycikk életbelépése után, amikora magyar népoktatás nyíltan a nacionalizmus útjára tért” Ez a nacionalizmus főleg a magyarság kultúrfölényét és asszimiláló erejét igyekezett megvalósítani, s e cél megvalósítására felhasználta a mintegy ezer állami népiskolát is, amelyet a századforduló idején az országban létesítettek. A Vas megyei viszonyok részletes ismertetéséhez egykori okmányokat, leveleket, jelentéseket, statisztikákat használ fel, s különös figyelemmel kíséri az egyházi és állami iskolák, valamint a többnemzetiségű falvak helyzetének alakulását. Ma: A Hazafias Népfront Vas megyei Elnöksége és a tömegszervezetek jubileumi békeaktívát rendeznek ma délelőtt 9 órai kezdettel Szombathelyen, az Ifjúság Háza nagytermében. Szabó Dezsőné, a Hazafias Népfront megyei alelnökének megnyitója után Farkas László, az Országos Béketanács tagja, a békemozgalmi munkacsoport titkára tart beszámolót a békemozgalom 20 esztendejéről és a jövőbeni feladatokról. Ezután Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke átadja a Béketanács kitüntető jelvényeit, s megválasztják a VII. magyar békekongresszus Vas megyei küldötteit. jubileumi békeaktíva Szombathelyen Ismét a könyvek., e —te — Nyári táborok és vezetőképzés a KISZ vb napirendjén Tegnap délelőtti ülésén a nyári táborok és a vezetőképzés tapasztalatait értékelte a megyei KISZ vb-ülése Vinkovits János megyei első titkár elnökletével. Mint az ülés elé terjesztett írásos jelentés megállapítja, a velem táborban 398 KISZ-fiatal vett részt egyhetes továbbképzésen, köztük üzemi titkárok, sportfelelősök, Ifjú Gárda vezetők, kultúrfelelősök, középiskolai és falusi titkárok. Ezenkívül 157 fiatal számára az üzemi (REMIX, Cipőgyár, VASÉP) és a celldömölki járási táborokban adtak lehetőséget a nyári továbbképzésre és egyúttal sportra, kulturális rendezvényeken és kirándulásokon való részvételre. A vb-tagok a vita során külön foglalkoztak a fiatalok politikai aktivitásával, a táborok gazdasági helyzetével, az étkeztetés, az egészségügy gondjaival, továbbá a táborvezetés eddigi szervezetének esetleges megváltoztatásával, a velemi tábor bővítésével, korszerűsítésével, más táborok létesítésével. Ugyancsak ezen a vb-ülésen tárgyaltak az úttörő táborozás és vezetőképzés helyzetéről, s a táborozási kedv csökkenésének okairól. (1966- ban 6400, az idén 3800 kisdobos és úttörő táborozott a megyéből). Hangsúlyozták, hogy a táborokban nagyobb gondot kell fordítani a tartalmi munkára, a „mozgósítás” során pedig nemcsak a pedagógusokkal, hanem a szülőkkel és üzemekkel, intézményekkel is ki kell építeni a jó kapcsolatokat (Vinkovits János), érdekeltté kell tenni a raj vezetőket, hogy elmenjenek a nyári táborba (Gelle László), továbbra is támogatni kell az üzemi és egyéb, úgynevezett „házi táborokat”, de feladatkörüket meg kell határozni (Elek Tibor), rendezni kell a tábor alkalmazottainak fizető, sőt, szabályozni a rezsiköltség kezelését (Bokor Tiborné), a továbbképzés céljául a reszortvezetők alapos felkészítését kell kitűzni (Nagy Imre). A nyári építőtáborokról benyújtott jelentés számos hibára, szervezési és egyéb fogyatékosságra hívta fel a vb-tagok figyelmét. Többnyire nem kielégítő az előzetes tájékoztatás — pl. növényápolást hirdetnek, de hogy milyen munkáról van szó* nem derül ki, másutt magas normát állapítottak meg a munkában járatlan lányok számára, helyenként mellőzték a vasiakat a tábor vezetéséből, noha a turnus vasi fiatalokból állt. Rögzítette a jelentés a szabadbattyáni fiútáborban elért vasi sikereket (első lett a Nagy Lajos gimnázium), s értékelte több középiskola alapos előkészítő munkáját (jánosházi, vasvári, szentgotthárdi gimnázium, szombathelyi Berzsenyi Szakközépiskola). (B) Muzsika a B 5-ös táblán Körmend, 1969. szeptember 17. Sok a munka, mégis ünnep egy kicsit a mai nap a Vörös Csillag Tsz-ben. Megkezdődött a kenyérgabona vetése. Talán ilyenkor legmelegebb a parasztember szíve, hiszen a maggal együtt megannyi féltést, reménységet, szorongást és a kenyér iránti aggódást is elvet... A traktorok, vetőgépek kezelőinek nagy rutinja van már, mégis velük tölti az első félórát Kapiller Imre elnök, Sárváry László főagronómus, Gréczi József brigádvezető. Rendjén van ez. A tagság számára is megnyugtató a vezetőknek ez a törődése, minden iránt való érdeklődése. A Nap is süt, a szél is lengedez, gyönyörűen szikkad az előkészített magágy. Három dobással odébb újabb táblákon „apróz" a tárcsa, a fogas vagy szükség szerint a simító. Holnap vagy azután már oda viszi a magot a vontató, de most itt házat nyílegyenes sorokat Tóth Imre traktoros, s itt vigyáz a csatlakozásra, az arányos vetésre Lakics József faros is. Kapiller, Sárváry, Gréczi megállnak a tábla derekánál. Megrúgnak egy öklömnyi hantot, ha maradt még ilyen. Aztán egyik lábukkal, majd a másikkal — mintha vizsgatételüket csinálnák — nyomják, „ruganyozzák" ismét a talajt. Nem szólnak, csak egymásra nézve állapítják meg: apró is, ülepedett is, nyirkos is a magágy. Ez már a szemük sugarából kiolvasható. Tehát a legjobban előkészített helyére kerül a búzaszem. Nemsokára csírázhat is. Azt mondják a vezetők: tavaly is a szeptemberi vetés adta a legjobb átlagot. Nem egy tábla 19 mázsával hálálta meg a gondos munkát. Itt azonban, s a messze környékén is ajánlatos már szeptember 20-án, vagy előtte vetni, mert az egyelőre rossz vízgazdálkodású talajok megtréfálják az embert, s novemberre is maradhat bevetetlen terület. A vezetők — mint amolyan zsűritagok is — most a gép után lépnek. Több helyen lehajolnak, a földbe piszkálnak ujjukkal, s a vetési mélységet és a magtakarást is kielégítőnek találják. — így tovább, Jóska — mondja Gréczinek az elnök és a főagronómus. Gréczi bólint ,tisztában van vele, mi van a „csak így tovább” mögött. Tóth Imre is ideér masinájával. Csendben jön, mintha süppenős szőnyegen húzatná a gépet. Amint a magládából a csövekbe hullik a búza, szinte muzsikál az ezer és ezer szén diszkrét koppanása, a szép, napsütéses szeptemberi délutánon. Még mindig hallani, a Parasztember fülének aligha van ennél szebb muzsika ... Udvardi Gyula