Vas Népe, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

Eladó halak! Nincs értékesítési és vásárlási kényszer Lapunk már korábban be­számolt arról, hogy kor­mányrendelet jelent meg egyes, állami tulajdonban le­vő házingatlanok értékesíté­sének újraszabályozásáról. A kormány rendelkezésével le­hetővé tette, hogy a taná­csok kisebbb állami és vegyestulajdonú lakóépülete­ket — amelyekben legfel­jebb tizenkét lakás van — társasházzá alakítsák át, és magánosok az ilyen kis házakban levő lakrészt, vagy egyéb rendeltetésű (műhely­nek, üzletnek, garázsnak, raktárnak használható) he­lyiséget megvásárolhassák. Egy kicsit megint előbbre léptünk. Emlékeztetünk mindjárt egy múltbeli ese­ményre: már 1959-ben el­kezdődött a családi ház jel­legű, egy-hat lakószobás ál­lami tulajdonú házak eladá­sa magánosok részére, így voltaképpen az említett kor­mányrendelet alkalmazásá­val nem valami új bevezeté­se történik, hanem egy év­tizedes gyakorlat kiterjesztésének és az eddigi, jogszabályok egységesítésének vagyunk szemtanúi. S ha valaki fe­jében olyan gondolat fordul meg, hogy a kiterjesztő és egységesítő szócskával csu­pán hivatalos igazolását ad­juk a hatályba lépett rende­letnek, akkor vitába széljünk vele. Először is egy évtized ta­pasztalatai halmozódtak fel, melyek birtokában valóban még körültekintőbben, az életviszonyokkal jobban szá­molva bonyolódhat a rende­let végrehajtása. További előny: az értékesítési akció gazdái, a tanácsok az érin­tett bérlők és a közvélemény támogatását élvezve alapjá­ban véve egy helyes rendel­kezésnek végrehajtásához láttak hozzá. Az áruba bo­csátható lakóházakat az il­letékes tanácsok jelölik ki. Szombathelyen is folynak az előkészületek: az Ingatlanke­zelő Vállalat már összeállí­totta a szóban levő házak­­ listáját. A kimutatás szerint városunkban 12 olyan la­kóház van (3250 lakást fog­lalnak magukban), melyet érint az új kormányrendelet. A listán szereplő lakóháza­kat persze felülvizsgálják, műszaki és egyéb szempon­tok alapján, s a címjegy­zékbe már csak azokat ve­szik fel, amelyek eladhatók lesznek. Nyilván szóba sem jöhetnek az eladásnál olyan házak, amelyeket műszaki és egyéb állapotuk miatt belát­ható időn belül le kell bon­tani. A kijelölésről végülis Szombathelyen például majd a városi tanács vb dönt, s majd csak azután kezdődhet az értékesítés. Hogy mennyi­re nem egyszerű a feladat, ezt leginkább az bizonyítja, hogy országos hatáskörű il­letékesek becslése szerint a házeladási akció teljes és fokozatos lebonyolítása mint­egy tíz évet vesz igénybe. A tájékozatlanságból eredő félreértések elkerülése vé­gett mindjárt megjegyezzük: lényegében tehát nincs szó semmilyen kényszerítő kö­rülményről, ami szerint a tanácsok „felsőbb parancs­ra” erőnek erejével kötele­sek volnának eladni az em­lített házakat. Az értékesíté­si „menetrendben” az lesz az első lépés, hogy csak olyan házakat jelölnek ki eladásra, amelyekben a la­kók nagy többsége önként vállalja, hogy a jogszabály­ban megállapított feltételek­kel megvásárolja a lakását. Persze, a lakások bérlői nagy kedvezményekben ré­szesülnek, ha megveszik az ingatlanrészt. A lakó tíz szá­zalék árkedvezményben ré­szesül, s az adás-vételi szer­ződés megkötésekor a vétel­ár 10 százalékát kell kész­pénzben kifizetnie, a fenn­maradó tartozását pedig 25 évig törten­ítheti. Különben a bérlőnek — elő­vásárlási joga alapján — kell először ajánlatot tenni a vé­telre. Az ajánlatra 90 napon belül kell válaszolni. Indo­kolt esetben természetesen az említett határidő meg­hosszabbítható. A rendelet további előnyben részesíti a lakót, öröklakás esetében a helyi forgalmi érték teljes összegének 30 százalékáért vásárolhatja meg az ingat­lanrészt. Nincs szó persze vásárlási kényszerről. Vagyis a jelen­legi lakó, illetve bérlő indok­lás nélkül elzárkózhat a la­kás megvétele elől. S mi van akkor, ha a jelenlegi lakók többsége élni kíván elővételi jogával, néhánya» pedig nem hajlandók a la­kásvásárlásra? Hivatalos ál­lásfoglalás szerint ilyen eset­ben az eladást lebonyolító szerv, előzetes megállapodás alapján a vételre nem haj­landó bérlőnek cserelakást ajánlhat fel. Persze, ha a bérlő a felajánlott cserela­kást nem tartja számára megfelelőnek, akkor nem köteles azt elfogadni. Sokakat foglalkoztat az a kérdés: kívülálló is megvásá­rolhatja-e az említett állami lakásokat és milyen feltéte­lek alapján? Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az em­lített házakban bennlakó személyek, családok részesülnek elsősorban előny­ben, s kedvezményben. A je­lenlegi­­ bérlő érdekeit védi az a rendelkezés, hogy a nem bennlakó (kívülálló) személy vásárlása esetén az adás-vételi szerződést kö­vető 2 évig a bérlőnek nem lehet felmondani. A kívülál­ló személy lakásvásárlására egyébként azután kerülhet sor, miután a bérlő nyilat­kozott, hogy nem kíván élni elővásárlási jogával és a ta­nács nem tudott részére meg­felelő cserelakást adni. A kívülálló vevő kedvéért so­sem teszik ki hát a jelenle­gi lakót otthonából. Újra csak hivatkozunk a szabály­ra: a vevő csak a tulajdon­jogának telekkönyvi bejegy­zésétől számított két év eltel­te után élhet először felmon­dási jogával, s ebben az esetben is megfelelő Pártmunka az iskolában Komoly munkáról, jelentős fejlődésről adtak szá­mot a városi párt-végrehajtó bizottság előtt a szombathe­lyi általános iskolák pártszervezetei. Gyarapodtak számsze­rűségben, újabb feltételeket teremtettek, s eredményeket kovácsoltak a hatékonyabb politikai munkához. Két évvel ezelőtt még csak négy pártszervezete volt a tizenhat isko­lának. Ma nyolc alapszervezet tömöríti a majd száz főnyi tagságot, a városban működő pedagógusok 22 százalékát. A szombathelyi kommunista pedagógusok több mint fele vá­lasztott társadalmi tisztséget is ellát, s valamennyiüknek van pártmegbizatása a tanórán kívüli iskolai munkában, az úttörőcsapatban, s egyéb területieken. A több alapszervezet létrejötte azt jelenti, hogy néhány iskolának már önálló pártszervezete működhet, a többiek­hez is csak két-három intézmény tartozik. Konkrétabbá és hatékonyabbá vált ezáltal az iskolai munka pártirányítása. Az önálló pártszervezetek és a jól működő pártcsoportok így annak a megoldásán fáradozhatnak elsődlegesen, ami az adott intézményben a legidőszerűbb és a legfontosabb. Munkatervük, programjuk természetesen széles skálájú, kapcsolatos az iskolai munka valamennyi szintjével, de nem keresztezi az állami vezetés, az igazgatók feladatát. Taggyűlési témáik változatosak. Megvitatták töb­bek között szocialista ünnepeink, évfordulóink nevelési le­hetőségeit, kezdeményezték azok hasznosítását. Foglalkoztak a honvédelmi neveléssel. Állandó törekvésük a fizikai mun­kások tehetséges gyermekeinek támogatása, a velük való megkülönböztetett foglalkozás. Beszámoltatják az igazgatót, a szakszervezeti- és úttörővezetőt. Figyelemmel kísérik az óvodák iskolai előkészítő munkáját, a pályaválasztást. Szor­galmazzák a tanítás szemléltetésének bővítését, hatékony­ságát. Törődnek környezetük kádermunkájával, igyekeznek a tervszerű pártépítésre... Időközben pedig szervezik határozataik végrehajtását. Igyekeznek az egész tantestület meggyőzésére, mozgósítá­sára a sikeres végrehajtás érdekében. Jó partnerra találnak az igazgatókban, az iskolatanácsokban. Sőt, itt-ott még olyan túlbuzgóság is kísért az állami vezetők részéről, amely az „államosított pártmunka” veszélyét jelzi. Persze, egyre nagyobb az erejük e veszély elhárítására is, önzet­lenségükkel, példamutatásukkal, szakszerű munkájukkal napról napra növelik a párt és saját tekintélyüket a kom­munista pedagógusok. Ennek elismerését gyakran kinyilvá­nítják a pártonkívüliek. Például, amikor némelyiket azzal keresnek fel, nem áll-e szándékukban kérni felvételüket a pártba — így nyilatkoznak: „Vajon meg tudunk-e felelni a magas, s állandóan növekvő követelményeknek?” E rangos munka megfelelő értékelése és elisme­rése mellett a végrehajtó bizottság néhány problémára és újabb feladatra is ráirányította a figyelmet. Ilyen, hogy a pedagógus pártszervezetek tevékenységi köréből eléggé ki­esnek a peremkörzeti — Ólad, Kámon, Szentkirály — is­kolák. Ezek némelyikében ugyanis egyetlen párttag sincs. Indokolt az iskolai részfeladatok — osztályozás, tanulmányi fegyelem — még hatékonyabb politikai elemzése. Nem kielégítő még a munkások tehetséges gyermekeivel történő iskolai foglalkozás sem. Sok a tennivaló a tantestületek pedagógiai, s különösen eszmei-politikai egységének ková­­­csolásában. Senki nem elégedetlen a pártépítési eredmé­nyeikkel, de tény, nagyobbak a lehetőségek az eddig hasz­nosítottnál .... Jó néhány feladatot magának és apparátusának is adresszált a végrehajtó bizottság. Így a jobb munkakap­csolat kialakítását, a tájékoztatást a most összegezett ta­pasztalatokról, az együttes értekezések mellett az alkal­mankénti külön tanácskozást a pedagógus pártszervezetek titkáraival, akiket jobban be kell vonni a káder-döntések előkészítésébe, meghozatalába. Általában, több segítséget kívánnak adni e sajátos alapszervezeteknek, nem csorbítva és helyettesítve önállóságukat. D. M. 1970. január 14- Szerda cserelakást köteles felajánlani a bérlőnek. A kívülálló egyébként is előnytelenebb feltételek mellett vásárolhat. A szerződéskötéskor ugyan ő is 10 százalékot fizet, de a fennmaradó hátralékot 15 év alatt kell törlesztenie. A szóban forgó kormány­­rendelet végeredményben újabb lehetőséget teremt csa­ládok százainak, ezreinek arra, hogy saját lakással ren­delkezzenek Nem utolsó sor­ban nagyfokú közérdeket se­gít kibontakoztatni úgy, hogy e lehetőség révén növeli a lakásépítkezés és fenntartás pénzügyi fedezetét. Az em­lített házak eladásából befo­lyó összeget a tanács itt Szombathelyen és másutt is a lakásgondok enyhítésére, újabb lakások építésére, vagy a meglevők felújításá­ra használhatja fel. Dr. Kerék László Dicséretes számok, követendő példák Ülést tartott a Vöröskereszt szombathelyi járási vezetősége Az elmúlt esztendő mun­kájának értékelésére, és az idei évre tervezett feladatok megtárgyalására ült össze hétfőn délután a Vöröske­reszt szombathelyi járási ve­zetősége. Guttmann Miklós járási titkár rövid áttekintést adott a közigazgatási terü­­letmódosítással 52-ről 83-ra emelk­kedett alapszervezet te­vékenységéről,­­ kiemelve az aktív szervezeti prog­rammal dolgozó Vasszécseny, Andrásfa, Szentpéterfa, Acsád, Nagymákfa, Vasvár és Bük községeket, majd a taglétszám alakulását — amely a vártnál kisebb lét­számmal emelkedett — is­mertette. A sokrétű — számokkal egyáltalán nem, vagy csak megközelítően érzékeltethető — feladatkörből a véradás­ról szólva elmondta, hogy a járás lakossága 96,9 száza­lékra teljesítette vállalá­sát, nagyon szép példát mu­tatott Andrásra. — a la­kosság 24 százalékai!) adott vért, — de Peresznye és Vaskeresztes is hű maradt a korábbi éveik kiváló eredményeihez. A családvédelem fontossá­gát, és a túlzott alko­holfo­­gya­sztás elleni küzdelemben az egészségnevelési tevé­kenység kiszélesítését hang­súlyozva egészítette ki a mun­katervet Perosa István megyei titkár. (molnár) VAS NÉPJe Nem hiányzik senkinek B­. L. ? Úgy látszik, nem. Pedig tavaly december elseje óta üres a helye az üzemben. Azóta kórházban van. Meg is operálták. Mindez azonban nem érdekel senkit a válla­latnál. B. L. senkinek se jut eszébe, B. L. senkinek se hiányzik, B. L., amikor ki­esett a kezéből a munka, egyedül maradt, így érzi, így tudja. És ez a legszomorúbb do­log, ami szocialista társada­lomban emberrel, munkás­sal történhet. Mert kenye­ret, jogot, nyugdíjat, kórhá­zat és orvost adhat és ad neki a törvény, de társai és főnökei számon tartó ember­ségének önként, magától ér­tetődően kellene felbuzognia. Hányan dolgoznak a szom­bathelyi Élelmiszeripari Gép­gyárban? Nyolcszázan? Ez­­ren? Fontos ember lehet kö­zöttük B. L.? Egészen biz­tosan nem tartják annak. Akkor sem, ha közöttük dol­gozik, akkor sem, ha kidőlt közülük. De neki fontos mind a nyolcszáz vagy ezer; azok is, akikkel nap mint nap testmeleg-közelségbpé teszi a dolgát és azok is, akiket csak kivételes alkal­makkor lát és messziről tisz­tel. Mert ők így, együtt va­lamennyien a Gyár, az Üzem. Az élet értelme, az emberség, az önbecsülés ezerhangu­ Bizonyossága. Ez a bizonyosság vált bi­zonytalanná ez alatt az egy hónap alatt B. I.. gondola­taiban, s helyére befészkelte magát valami csendes kis rémület: hát ennyi vagyok! Mindez azért, mert az üzemből senki meg nem lá­togatta. „Hogyan örültem volna egy­­jó szónak, vagy csak egy pár perces látoga­tásnak” — mondja csendes szomorúsággal. Mi ezt a mondatot most elküldjük B. L. munkatársainak, főnökei­nek, mindenkinek a szom­bathelyi Élelmiszeripari Gép­gyárba. Kérjük, menjenek el és mondják meg neki, hogy.. És azt is, hogy fontos, mert ember. — *4 —. Kísérlet Vásároljunk egy szódás­üveget, vagy cseréljük ki már úgy is meglévő üres üvegünket egy szikvízzel teli másik üvegre, majd vigyük haza és állítsuk az asztalra. Helyezkedjünk el kényelme­sen egy székben, közel a szódásüveghez. Gyújtsuk föl a villanyt. Vegyünk kezünk­be papírt és ceruzát, s már­is kezdődhet a kísérlet. A kezünk ügyében lévő pohárba nyomjunk bele mintegy másfél decire való szódavizet. Ezután a poha­rat tegyük félre — esetleg meg is ihatjuk a benne levő szódavizet — és figyeljük az üveget. Megfigyelésünk eredményét rögzítsük. Így kezdtem a napokban én is azt a megfigyelést, melyet a szódásüvegek kü­lönös viselkedése miatt vol­tam kénytelen tudományos szintre fejleszteni. Beszámo­lok tapasztalataimról. A fenti művelet elvégzése után tíz másodpercig kellett várnom, mire a csap szá­ján növekvő első vízcsepp lehullott a már ekkor oda­készített kistányérba. Ez­után újra kitöltöttem vagy egy deci szódavizet a po­hárba, a szódásüveg reak­cióideje meglepően javult. Most már két másodperc múlva hullajtotta le az első cseppet, a továbbiakban eleinte két másodpercen­ként, később javuló tenden­ciával eleinte másfél, las­­san-lassan egy másodpercen­ként. Mikor a sipolásszerű hang is megjelent, akkor már folyamatosan csordo­gált ki az üvegből a szóda­víz. A kistányér kétszer telt meg. Talán félig lehetett már az üveg, amikor a jelenség megszűnt. Nem folyt tovább a víz. Próbálkoztam a nyo­­mókarocskával akkor se folyt. Ez a kísérlet az utóbbi időben vásárolt szódásüve­geknek mintegy harminc százaléka esetében ilyen vagy eléggé hasonló módon zajlott le. Viszonylag kevés az olyan üvegek száma —­­megfigyelésem szerint —, melyek­rt nem fröcskölik ki első nyomásra egész tar­talmukat, se nem csökö­­nyösködnek. Egyenletes tem­póban adagolják a szikvi­zet. Kísérletezésem nem volt öncélú. Javaslatom van a megfigyelések után. Megmon­dom azt is, hogy az ötletet mi adta. Egyik alkalommal a megvásárolt üveget min­den beavatkozás nélkül az asztal alá állítottam. Reg­gelre tartalma fele kifolyt. A szódásüveg úgy viselke­dett mint egy rosszul szok­tatott szobakutya. Kérem tehát a Vas me­gyei Szikvíz és Szeszipari Vállalatot, hogy a „Vigyázat, harapós kutya!” kitétel min­tájára ezután valamennyi üvegen tüntesse fel annak sajátos viselkedését, így képzelem: „Fejre állítva ki­fogástalanul üzemel!” vagy „Óvatosan nyomni!” esetleg ..Tányér-alátétet javaslunk!” ... ha már a szódásüveg­­„park” teljes kicseréléséről nem lehet szó. Egyébként a kutatói hono­ráriumról lemondok. (konczek) ­ Több élelmiszeripari termék a piacon Az ÉDOSZ elnökségének ülése Kedden az ÉDOSZ elnök­sége az élelmezésipar 1970. évi tervét tárgyalta meg. A beszámoló arról tájékozta­tott, hogy az elmúlt évhez képest az élelmiszeripar 4 százalékkal több terméket ad, ugyanakkor 6,7 száza­lékkal több élelmiszer ke­rül a belkereskedelmi háló­zatba. Az ellátás szempont­jából legfontosabb cikkeket előállító iparágak közül a tej- és a húsipar 6 százalék­kal, a konzervipar pedig 10 százalékkal több árut ad a piacra. Ugrásszerűen, 17 szá­zalékkal emelkedik a vágott baromfi belföldi forgalma, tejből 4 százalékkal, sajtból pedig 11 százalékkal lesz több a tavalyinál. Az édes- és a szeszipar 10—10, a li­­kőripar 5 százalékkal növeli termelését. Az élelmiszerellátás egé­szében véve fedezi majd a szükségleteket de tőkehús­ból nem mindig tudják majd fedezni a keresletet. Ez lesz a helyzet annak ellenére, hogy az egész évet alapul véve hús- és húskészítmé­nyekből 6 százalékkal lesz több a piacon, mint tavaly. 1970-ben az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élel­miszerek, a húsfélék és a tejtermékek fogyasztása az átlagosnál nagyobb mérték­ben ugrik meg. Az elnökség megállapítot­ta: idén a vállalati tervek 3 százalékos előirányzott ter­melésnövekedéséhez alig több, mint 1 százalékos lét­számnövekedéssel számol­nak. Az üzemekben elsősor­ban a munka hatékonysá­gának növelését tűzték le célul. Az élelmiszeripari vállalatoknak az új évben várhatóan 3,4 százalékkal emelkedik a bérszínvonala.

Next