Vas Népe, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
Eladó halak! Nincs értékesítési és vásárlási kényszer Lapunk már korábban beszámolt arról, hogy kormányrendelet jelent meg egyes, állami tulajdonban levő házingatlanok értékesítésének újraszabályozásáról. A kormány rendelkezésével lehetővé tette, hogy a tanácsok kisebbb állami és vegyestulajdonú lakóépületeket — amelyekben legfeljebb tizenkét lakás van — társasházzá alakítsák át, és magánosok az ilyen kis házakban levő lakrészt, vagy egyéb rendeltetésű (műhelynek, üzletnek, garázsnak, raktárnak használható) helyiséget megvásárolhassák. Egy kicsit megint előbbre léptünk. Emlékeztetünk mindjárt egy múltbeli eseményre: már 1959-ben elkezdődött a családi ház jellegű, egy-hat lakószobás állami tulajdonú házak eladása magánosok részére, így voltaképpen az említett kormányrendelet alkalmazásával nem valami új bevezetése történik, hanem egy évtizedes gyakorlat kiterjesztésének és az eddigi, jogszabályok egységesítésének vagyunk szemtanúi. S ha valaki fejében olyan gondolat fordul meg, hogy a kiterjesztő és egységesítő szócskával csupán hivatalos igazolását adjuk a hatályba lépett rendeletnek, akkor vitába széljünk vele. Először is egy évtized tapasztalatai halmozódtak fel, melyek birtokában valóban még körültekintőbben, az életviszonyokkal jobban számolva bonyolódhat a rendelet végrehajtása. További előny: az értékesítési akció gazdái, a tanácsok az érintett bérlők és a közvélemény támogatását élvezve alapjában véve egy helyes rendelkezésnek végrehajtásához láttak hozzá. Az áruba bocsátható lakóházakat az illetékes tanácsok jelölik ki. Szombathelyen is folynak az előkészületek: az Ingatlankezelő Vállalat már összeállította a szóban levő házak listáját. A kimutatás szerint városunkban 12 olyan lakóház van (3250 lakást foglalnak magukban), melyet érint az új kormányrendelet. A listán szereplő lakóházakat persze felülvizsgálják, műszaki és egyéb szempontok alapján, s a címjegyzékbe már csak azokat veszik fel, amelyek eladhatók lesznek. Nyilván szóba sem jöhetnek az eladásnál olyan házak, amelyeket műszaki és egyéb állapotuk miatt belátható időn belül le kell bontani. A kijelölésről végülis Szombathelyen például majd a városi tanács vb dönt, s majd csak azután kezdődhet az értékesítés. Hogy mennyire nem egyszerű a feladat, ezt leginkább az bizonyítja, hogy országos hatáskörű illetékesek becslése szerint a házeladási akció teljes és fokozatos lebonyolítása mintegy tíz évet vesz igénybe. A tájékozatlanságból eredő félreértések elkerülése végett mindjárt megjegyezzük: lényegében tehát nincs szó semmilyen kényszerítő körülményről, ami szerint a tanácsok „felsőbb parancsra” erőnek erejével kötelesek volnának eladni az említett házakat. Az értékesítési „menetrendben” az lesz az első lépés, hogy csak olyan házakat jelölnek ki eladásra, amelyekben a lakók nagy többsége önként vállalja, hogy a jogszabályban megállapított feltételekkel megvásárolja a lakását. Persze, a lakások bérlői nagy kedvezményekben részesülnek, ha megveszik az ingatlanrészt. A lakó tíz százalék árkedvezményben részesül, s az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 10 százalékát kell készpénzben kifizetnie, a fennmaradó tartozását pedig 25 évig törtenítheti. Különben a bérlőnek — elővásárlási joga alapján — kell először ajánlatot tenni a vételre. Az ajánlatra 90 napon belül kell válaszolni. Indokolt esetben természetesen az említett határidő meghosszabbítható. A rendelet további előnyben részesíti a lakót, öröklakás esetében a helyi forgalmi érték teljes összegének 30 százalékáért vásárolhatja meg az ingatlanrészt. Nincs szó persze vásárlási kényszerről. Vagyis a jelenlegi lakó, illetve bérlő indoklás nélkül elzárkózhat a lakás megvétele elől. S mi van akkor, ha a jelenlegi lakók többsége élni kíván elővételi jogával, néhánya» pedig nem hajlandók a lakásvásárlásra? Hivatalos állásfoglalás szerint ilyen esetben az eladást lebonyolító szerv, előzetes megállapodás alapján a vételre nem hajlandó bérlőnek cserelakást ajánlhat fel. Persze, ha a bérlő a felajánlott cserelakást nem tartja számára megfelelőnek, akkor nem köteles azt elfogadni. Sokakat foglalkoztat az a kérdés: kívülálló is megvásárolhatja-e az említett állami lakásokat és milyen feltételek alapján? Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az említett házakban bennlakó személyek, családok részesülnek elsősorban előnyben, s kedvezményben. A jelenlegi bérlő érdekeit védi az a rendelkezés, hogy a nem bennlakó (kívülálló) személy vásárlása esetén az adás-vételi szerződést követő 2 évig a bérlőnek nem lehet felmondani. A kívülálló személy lakásvásárlására egyébként azután kerülhet sor, miután a bérlő nyilatkozott, hogy nem kíván élni elővásárlási jogával és a tanács nem tudott részére megfelelő cserelakást adni. A kívülálló vevő kedvéért sosem teszik ki hát a jelenlegi lakót otthonából. Újra csak hivatkozunk a szabályra: a vevő csak a tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésétől számított két év eltelte után élhet először felmondási jogával, s ebben az esetben is megfelelő Pártmunka az iskolában Komoly munkáról, jelentős fejlődésről adtak számot a városi párt-végrehajtó bizottság előtt a szombathelyi általános iskolák pártszervezetei. Gyarapodtak számszerűségben, újabb feltételeket teremtettek, s eredményeket kovácsoltak a hatékonyabb politikai munkához. Két évvel ezelőtt még csak négy pártszervezete volt a tizenhat iskolának. Ma nyolc alapszervezet tömöríti a majd száz főnyi tagságot, a városban működő pedagógusok 22 százalékát. A szombathelyi kommunista pedagógusok több mint fele választott társadalmi tisztséget is ellát, s valamennyiüknek van pártmegbizatása a tanórán kívüli iskolai munkában, az úttörőcsapatban, s egyéb területieken. A több alapszervezet létrejötte azt jelenti, hogy néhány iskolának már önálló pártszervezete működhet, a többiekhez is csak két-három intézmény tartozik. Konkrétabbá és hatékonyabbá vált ezáltal az iskolai munka pártirányítása. Az önálló pártszervezetek és a jól működő pártcsoportok így annak a megoldásán fáradozhatnak elsődlegesen, ami az adott intézményben a legidőszerűbb és a legfontosabb. Munkatervük, programjuk természetesen széles skálájú, kapcsolatos az iskolai munka valamennyi szintjével, de nem keresztezi az állami vezetés, az igazgatók feladatát. Taggyűlési témáik változatosak. Megvitatták többek között szocialista ünnepeink, évfordulóink nevelési lehetőségeit, kezdeményezték azok hasznosítását. Foglalkoztak a honvédelmi neveléssel. Állandó törekvésük a fizikai munkások tehetséges gyermekeinek támogatása, a velük való megkülönböztetett foglalkozás. Beszámoltatják az igazgatót, a szakszervezeti- és úttörővezetőt. Figyelemmel kísérik az óvodák iskolai előkészítő munkáját, a pályaválasztást. Szorgalmazzák a tanítás szemléltetésének bővítését, hatékonyságát. Törődnek környezetük kádermunkájával, igyekeznek a tervszerű pártépítésre... Időközben pedig szervezik határozataik végrehajtását. Igyekeznek az egész tantestület meggyőzésére, mozgósítására a sikeres végrehajtás érdekében. Jó partnerra találnak az igazgatókban, az iskolatanácsokban. Sőt, itt-ott még olyan túlbuzgóság is kísért az állami vezetők részéről, amely az „államosított pártmunka” veszélyét jelzi. Persze, egyre nagyobb az erejük e veszély elhárítására is, önzetlenségükkel, példamutatásukkal, szakszerű munkájukkal napról napra növelik a párt és saját tekintélyüket a kommunista pedagógusok. Ennek elismerését gyakran kinyilvánítják a pártonkívüliek. Például, amikor némelyiket azzal keresnek fel, nem áll-e szándékukban kérni felvételüket a pártba — így nyilatkoznak: „Vajon meg tudunk-e felelni a magas, s állandóan növekvő követelményeknek?” E rangos munka megfelelő értékelése és elismerése mellett a végrehajtó bizottság néhány problémára és újabb feladatra is ráirányította a figyelmet. Ilyen, hogy a pedagógus pártszervezetek tevékenységi köréből eléggé kiesnek a peremkörzeti — Ólad, Kámon, Szentkirály — iskolák. Ezek némelyikében ugyanis egyetlen párttag sincs. Indokolt az iskolai részfeladatok — osztályozás, tanulmányi fegyelem — még hatékonyabb politikai elemzése. Nem kielégítő még a munkások tehetséges gyermekeivel történő iskolai foglalkozás sem. Sok a tennivaló a tantestületek pedagógiai, s különösen eszmei-politikai egységének kovácsolásában. Senki nem elégedetlen a pártépítési eredményeikkel, de tény, nagyobbak a lehetőségek az eddig hasznosítottnál .... Jó néhány feladatot magának és apparátusának is adresszált a végrehajtó bizottság. Így a jobb munkakapcsolat kialakítását, a tájékoztatást a most összegezett tapasztalatokról, az együttes értekezések mellett az alkalmankénti külön tanácskozást a pedagógus pártszervezetek titkáraival, akiket jobban be kell vonni a káder-döntések előkészítésébe, meghozatalába. Általában, több segítséget kívánnak adni e sajátos alapszervezeteknek, nem csorbítva és helyettesítve önállóságukat. D. M. 1970. január 14- Szerda cserelakást köteles felajánlani a bérlőnek. A kívülálló egyébként is előnytelenebb feltételek mellett vásárolhat. A szerződéskötéskor ugyan ő is 10 százalékot fizet, de a fennmaradó hátralékot 15 év alatt kell törlesztenie. A szóban forgó kormányrendelet végeredményben újabb lehetőséget teremt családok százainak, ezreinek arra, hogy saját lakással rendelkezzenek Nem utolsó sorban nagyfokú közérdeket segít kibontakoztatni úgy, hogy e lehetőség révén növeli a lakásépítkezés és fenntartás pénzügyi fedezetét. Az említett házak eladásából befolyó összeget a tanács itt Szombathelyen és másutt is a lakásgondok enyhítésére, újabb lakások építésére, vagy a meglevők felújítására használhatja fel. Dr. Kerék László Dicséretes számok, követendő példák Ülést tartott a Vöröskereszt szombathelyi járási vezetősége Az elmúlt esztendő munkájának értékelésére, és az idei évre tervezett feladatok megtárgyalására ült össze hétfőn délután a Vöröskereszt szombathelyi járási vezetősége. Guttmann Miklós járási titkár rövid áttekintést adott a közigazgatási területmódosítással 52-ről 83-ra emelkkedett alapszervezet tevékenységéről, kiemelve az aktív szervezeti programmal dolgozó Vasszécseny, Andrásfa, Szentpéterfa, Acsád, Nagymákfa, Vasvár és Bük községeket, majd a taglétszám alakulását — amely a vártnál kisebb létszámmal emelkedett — ismertette. A sokrétű — számokkal egyáltalán nem, vagy csak megközelítően érzékeltethető — feladatkörből a véradásról szólva elmondta, hogy a járás lakossága 96,9 százalékra teljesítette vállalását, nagyon szép példát mutatott Andrásra. — a lakosság 24 százalékai!) adott vért, — de Peresznye és Vaskeresztes is hű maradt a korábbi éveik kiváló eredményeihez. A családvédelem fontosságát, és a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemben az egészségnevelési tevékenység kiszélesítését hangsúlyozva egészítette ki a munkatervet Perosa István megyei titkár. (molnár) VAS NÉPJe Nem hiányzik senkinek B. L. ? Úgy látszik, nem. Pedig tavaly december elseje óta üres a helye az üzemben. Azóta kórházban van. Meg is operálták. Mindez azonban nem érdekel senkit a vállalatnál. B. L. senkinek se jut eszébe, B. L. senkinek se hiányzik, B. L., amikor kiesett a kezéből a munka, egyedül maradt, így érzi, így tudja. És ez a legszomorúbb dolog, ami szocialista társadalomban emberrel, munkással történhet. Mert kenyeret, jogot, nyugdíjat, kórházat és orvost adhat és ad neki a törvény, de társai és főnökei számon tartó emberségének önként, magától értetődően kellene felbuzognia. Hányan dolgoznak a szombathelyi Élelmiszeripari Gépgyárban? Nyolcszázan? Ezren? Fontos ember lehet közöttük B. L.? Egészen biztosan nem tartják annak. Akkor sem, ha közöttük dolgozik, akkor sem, ha kidőlt közülük. De neki fontos mind a nyolcszáz vagy ezer; azok is, akikkel nap mint nap testmeleg-közelségbpé teszi a dolgát és azok is, akiket csak kivételes alkalmakkor lát és messziről tisztel. Mert ők így, együtt valamennyien a Gyár, az Üzem. Az élet értelme, az emberség, az önbecsülés ezerhangu Bizonyossága. Ez a bizonyosság vált bizonytalanná ez alatt az egy hónap alatt B. I.. gondolataiban, s helyére befészkelte magát valami csendes kis rémület: hát ennyi vagyok! Mindez azért, mert az üzemből senki meg nem látogatta. „Hogyan örültem volna egyjó szónak, vagy csak egy pár perces látogatásnak” — mondja csendes szomorúsággal. Mi ezt a mondatot most elküldjük B. L. munkatársainak, főnökeinek, mindenkinek a szombathelyi Élelmiszeripari Gépgyárba. Kérjük, menjenek el és mondják meg neki, hogy.. És azt is, hogy fontos, mert ember. — *4 —. Kísérlet Vásároljunk egy szódásüveget, vagy cseréljük ki már úgy is meglévő üres üvegünket egy szikvízzel teli másik üvegre, majd vigyük haza és állítsuk az asztalra. Helyezkedjünk el kényelmesen egy székben, közel a szódásüveghez. Gyújtsuk föl a villanyt. Vegyünk kezünkbe papírt és ceruzát, s máris kezdődhet a kísérlet. A kezünk ügyében lévő pohárba nyomjunk bele mintegy másfél decire való szódavizet. Ezután a poharat tegyük félre — esetleg meg is ihatjuk a benne levő szódavizet — és figyeljük az üveget. Megfigyelésünk eredményét rögzítsük. Így kezdtem a napokban én is azt a megfigyelést, melyet a szódásüvegek különös viselkedése miatt voltam kénytelen tudományos szintre fejleszteni. Beszámolok tapasztalataimról. A fenti művelet elvégzése után tíz másodpercig kellett várnom, mire a csap száján növekvő első vízcsepp lehullott a már ekkor odakészített kistányérba. Ezután újra kitöltöttem vagy egy deci szódavizet a pohárba, a szódásüveg reakcióideje meglepően javult. Most már két másodperc múlva hullajtotta le az első cseppet, a továbbiakban eleinte két másodpercenként, később javuló tendenciával eleinte másfél, lassan-lassan egy másodpercenként. Mikor a sipolásszerű hang is megjelent, akkor már folyamatosan csordogált ki az üvegből a szódavíz. A kistányér kétszer telt meg. Talán félig lehetett már az üveg, amikor a jelenség megszűnt. Nem folyt tovább a víz. Próbálkoztam a nyomókarocskával akkor se folyt. Ez a kísérlet az utóbbi időben vásárolt szódásüvegeknek mintegy harminc százaléka esetében ilyen vagy eléggé hasonló módon zajlott le. Viszonylag kevés az olyan üvegek száma —megfigyelésem szerint —, melyekrt nem fröcskölik ki első nyomásra egész tartalmukat, se nem csökönyösködnek. Egyenletes tempóban adagolják a szikvizet. Kísérletezésem nem volt öncélú. Javaslatom van a megfigyelések után. Megmondom azt is, hogy az ötletet mi adta. Egyik alkalommal a megvásárolt üveget minden beavatkozás nélkül az asztal alá állítottam. Reggelre tartalma fele kifolyt. A szódásüveg úgy viselkedett mint egy rosszul szoktatott szobakutya. Kérem tehát a Vas megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalatot, hogy a „Vigyázat, harapós kutya!” kitétel mintájára ezután valamennyi üvegen tüntesse fel annak sajátos viselkedését, így képzelem: „Fejre állítva kifogástalanul üzemel!” vagy „Óvatosan nyomni!” esetleg ..Tányér-alátétet javaslunk!” ... ha már a szódásüveg„park” teljes kicseréléséről nem lehet szó. Egyébként a kutatói honoráriumról lemondok. (konczek) Több élelmiszeripari termék a piacon Az ÉDOSZ elnökségének ülése Kedden az ÉDOSZ elnöksége az élelmezésipar 1970. évi tervét tárgyalta meg. A beszámoló arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évhez képest az élelmiszeripar 4 százalékkal több terméket ad, ugyanakkor 6,7 százalékkal több élelmiszer kerül a belkereskedelmi hálózatba. Az ellátás szempontjából legfontosabb cikkeket előállító iparágak közül a tej- és a húsipar 6 százalékkal, a konzervipar pedig 10 százalékkal több árut ad a piacra. Ugrásszerűen, 17 százalékkal emelkedik a vágott baromfi belföldi forgalma, tejből 4 százalékkal, sajtból pedig 11 százalékkal lesz több a tavalyinál. Az édes- és a szeszipar 10—10, a likőripar 5 százalékkal növeli termelését. Az élelmiszerellátás egészében véve fedezi majd a szükségleteket de tőkehúsból nem mindig tudják majd fedezni a keresletet. Ez lesz a helyzet annak ellenére, hogy az egész évet alapul véve hús- és húskészítményekből 6 százalékkal lesz több a piacon, mint tavaly. 1970-ben az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmiszerek, a húsfélék és a tejtermékek fogyasztása az átlagosnál nagyobb mértékben ugrik meg. Az elnökség megállapította: idén a vállalati tervek 3 százalékos előirányzott termelésnövekedéséhez alig több, mint 1 százalékos létszámnövekedéssel számolnak. Az üzemekben elsősorban a munka hatékonyságának növelését tűzték le célul. Az élelmiszeripari vállalatoknak az új évben várhatóan 3,4 százalékkal emelkedik a bérszínvonala.