Vas Népe, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 38. szám Ara 80 fillér 1970. február 14. Szombat A két német állam Viszonyáról Berlin. Willi Stolph-nak az NDK miniszterelnökének, Brandt nyugatnémet kancellárhoz intézett levele, amelyet csü­törtökön adtak át Bonnban, s amelyben az NDK Minisz­tertanácsának elnöke a sze­mélyes megbeszélések meg­indítását javasolja. Brandt kedvező válasza esetén új szakasz kezdetét jelentheti a két német állam kapcso­latainak rendezésében. Egy­idejűleg azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy ez egyelőre csak formailag je­lentene új szakaszt. A döntő, tartalmi kérdés­ben, az NDK nemzetközi jo­gi érvényű elismerését je­lentő megállapodást illetően, Bonn továbbra is a régi, a nemzetközi jogi érvényű el­ismerést megtagadó állás­pontra helyezkedik. Ezt a megítélést tükrözi az a forma is, ahogyan a berlini sajtó pénteken az NDK miniszterelnöke és a nyugatnémet kancellár kö­zött lefolytatott levélváltás­sal foglalkozik. Az NSZEP központi lapja a Neues Deutschland, har­madik oldalán — mintegy emlékeztetőül — az NDK által, az NSZK-nak előter­jesztett államszerződésterve­zet teljes szövegét ismerteti Nagy teret szentelnek a lapok Willi Stoph minisz­terelnök csütörtöki be­szédének, amelyet Drezdá­ban mondott, a várost el­pusztító amerikai légitáma­dás 25. évfordulója alkal­mából. Kiemelte, hogy a szociál­demokrata - szabad demok­rata bonni kormány immár négy hónapja viseli tisztsé­gét, azonban a megértés­ről és a megújulásról szóló kijelentéseinek tömegét, nem követték gyakorlati tettek. Bírálta Bonnt, hogy nem foglalkozott érdemben az NDK államszerződésterveze­tével, s nehezményezte, hogy Brandt kancellár levele sem tartalmazott sem reagálást a szerződéstervezetre, sem pedig önálló javaslatokat a két német állam köz­ötti egyenjogú, nemzetközi jogi érvényű kapcsolatok meg­teremtésére. Súlyosan elítélte, hogy a nyugatnémet kormány kép­viselői — a bonni kizáróla­gos képviseleti igény fenn­tartása érdekében — más államokra politikai nyomást gyakorolnak, s gazdasági fe­­nyegetésekkel próbálják visszatartani őket az NDK elismerésétől. Ugyancsak a két állam viszonyának ren­dezését nehezítő akadályok közé sorolta Bonn Nyugat- Berlint érintő politikáját. Csak 3 aranyérmes őzagancs Trófeák és vadásatok a mérlegen A központi trófea bíráló bizottság munkájának teher­­memesttésére 19/0-től Me­gyei Trófea Bíráló Bizottság végzi a megyében (a Vasi vadászok által lőtt) trófeák minősítését. Minden évben február hónapban összeül a VAOSZ, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a területileg­­illetékes erdőren­­dezőség 1­1 küldöttje, hogy elbírálják a nagyvad trófeák (agancsok és agyarak) minő­ségét. Az elbírált trófeákról törzskönyvet fektetnek föl, ide jegyzik be állatfajtán­ként a trófeák jellemző mé­reteit, az elejtő vadász ne­vét, egyben azt is, hogy in­dokolt volt-e a vad elejtése. Előfordul ugyanis, ha né­mely vadászt elfogja a lő­­düh, és nem nézi meg ala­posan, golyóra érett vadra emelt-e fegyvert, hogy éppen az állomány javára feltétle­nül kímélendő állat kerül puska végre. A bírálati időszak végén — tanító, egyben szemlélte­tő célzattal — kiállításon akarják bemutatni a helyes és vadászetikába illő, vala­mint a „hasvadász” maga­tartás trófeákon nyomon kö­vethető bizonyítékait, kö­vetkezményeit. A bírálók eddig 97 őz­­agancsot minősítettek, ugyan­ennyi beérkezésére még számítanak. Több az őz a megyében, mint amennyit a terület vadeltartó képessége elviselhetne, a mérsékelt és helyes szempontok alapján végzett további apasztás te­hát indokolt. Eddig mindössze 3 arany­érmes őzagancs került a bí­rálók asztalára (kissé sze­rény eredmény). A celldö­­mölki Széchenyi-, a szom­bathelyi Aranypatak- és az egyházasrádóci Új Élet Va­dásztársaságoktól küldték be őket. Az aranyérmes bakok eddigi legértékesebbjét Zám­­bó Ferenc (Celldömölk, Széchenyi Zsigmond Vadász­­társaság) ejtette el. Nem csoda, mondják a bírálók, ez a vadásztársaság egyike azoknak a megyében, ahol nagy hozzáértéssel űzik mind a vadászatot, mind a vadtenyésztést Örömünket, hogy Celldö­­mölkön milyen fejlett és fe­gyelmezett vadászás, vadne­velés folyik, kissé lehűtötte a bizottság. Nem ártana — úgymond —, ha a másik celldömölki társaság tagjai tapasztalatcserére mennének a Széchenyi Vadásztársaság­hoz. Mert az eddigi legrosz­­szabbul kezelt és elhamarko­dottan zsákmányolt trófeák is Cellből kerültek be.— fi — Kezkezdtek a gyógyászati kísérletek a sümjéni sós vízzel A kórházigazgató az első tapasztalatokról Január 1-től gyógyászati kísérleteket végeznek a sár­vári járási kórházban a nagy­hírű sárvár-rábasömjéni­­ vízzel. Dr. Horváth Boldi­zsár, a kórház igazgatója a következőket mondta­ el munkatársunknak a vízkú­ráról, eddigi megfigyeléseik­ről. — Hatágyas kísérleti rész­leget állítottunk fel az új sárvári rendelőintézet gond­noki lakásában. Csendes két szobát alakítottunk át a cél­ra, s szinte szanatóriumi vi­szonyokat teremtettünk a betegeknek. A szobákhoz kö­zeli kis helyiségben egy hatszáz literes tartályt állí­tottunk be, ezt naponta két­szer töltjük fel. A megnyi­tott kúttól tartálykocsi szál­lítja a vizet. Általában 18 nap egy kúra, jelenleg a har­madik csoportnál tartunk. — Milyen eredménnyel? — Bár hangsúlyozni kívá­nom, hogy az eltelt idő nem elégséges messzemenő kö­vetkeztetések levonására, annyit mégis elmondhatok: a kúrák igen eredményesek. Kitűnő a víz! Köztudottan nőgyógyászati célra használ­ható mindenekelőtt a sömjé­­ni víz. A különféle gyulladá­sos megbetegedéseknél vár­tunk eredményeket. Eddig majdnem mindegyik bete­günk óriási változáson ment keresztül, s rendkívüli mó­don javultak olyan akut gyulladások, amelyekkel egyik-másik beteg már szin­te az ország valamennyi szakorvosát megjárta. — Egyéb területeken nem próbálkoztak? — Tekintve, hogy bizonyos torokbetegségekre is kedvező hatása van (főleg a hang­szalagokra!), ezért gégésze­tünkön inhalálunk is a víz­ből távozó gőzzel. Ez a pára egyenértékű az afrikai ten­gerpartok levegőjével. — Bővítik-e a kísérletbe vontak körét? — További hét ágy beál­lítására kaptunk ígéretet. — Mikorra várható a mindenre kiterjedő értéke­lés? — Gondolom, egy-másfél év múlva megjelennek már az első szakmai publikáci­ók. A sós kút környékét hatal­mas gőzfelhő borítja. Nagy nyomással tör fel a lefojtott víz, közelében a beszédhang is alig hallik. A Vízkutató és Fúró Vál­lalat most további vízelem­zéseket végez. Arra kíváncsi­ak, nincs-e a víznek rádió­­aktív anyagból eredő gyógy­­hatása, s nyomelemek után is kutatnak. A legapróléko­sabb vizsgálatok következ­nek, amelyeknek célja: a rendkívüli víz egyetlen tu­lajdonsága se maradjon rejt­ve. Hogy aztán a gyógyászat és estvéri közhasznú célok szolgálatába állíthassák. T. Z. Fotó: Jákfalvi Egy hét alatt 300 ezer újabb megbetegedés Dr. Kátay Aladár, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, a köz­egészségügyi-járványügyi fő­felügyelő helyettese pénte­ken az a­lábbiakban össze­gezte az országos influenza­helyzetet: Február 5 és 6 között az ország egész területén t­o­­­vább emelkedett az influen­zás megbetegedések száma. Különösen erőteljes az emel­­­kedés a fővárosban, ahol a bejelentési kötelezettségét 6-án vezették be. Egy hét alatt kereken 100 ezer meg­betegedést jelentettek, míg vidéken 200 ezer új beteg jelentkezett az orvosoknál, így egy hét alatt összesen 300 ezren betegedtek meg influenzában. A bejelentési kötelezettség elrendelése óta — amit a szükséghez képest az ország egyes területein különböző időpontokban rendeltek el — összesen fél­millió megbetegedésről érke­zett jelentés. A lakosság több mint öt százaléka betegedett meg Baranya, Bács-Kiskun, Fe­jér, Győr-Sopron, Heves Ko­márom, Pest, Somogy, Szol­nok Tolna, Vas és Zala megyében. A járvány az esetek nagy többségében vál­tozatlanul enyhe lefolyású, a szövődmények aránya a korábbi járványokéhoz ha­sonló. Felemelt nyereségrészesedés is MÁV kollektív szerződés módosításáról tanácskoztak Szombathelyen Felemelt nyereségrészese­dést kapnak azok a vasuta­sok, akik 1945 óta a MÁV- nál dolgoznak — jelentették be pénteken Szombathelyen, azon a tanácskozáson, amelyen a Szombathelyi MÁV Igazga­tóság 200 szolgálati vezető­je és szb titkára az 1969— 70. évi MÁV kollektív szer­ződés módosítását vitatta meg. A 15 ezer nyugat-ma­gyarországi vasutast képvi­selő tanácskozás résztvevői értékes javaslatokkal egészí­tették ki a módosítási ter­vezetet. Így például javasol­ták, hogy a mellékvonalak B 1. és B 2. kategóriába so­rolt állomásai között tegye­nek különbséget az éjszakai pótlék fizetésénél a munka és a felelősség arányában. A módosítási tervezet elő­írja, hogy a megállapított munkaidő kereten belül az egyes szolgálatok tartama a 18 órát nem haladhatja meg. Intézkedik a módosítás arról is, hogy a hét minden napján szolgálatot teljesítőknek a heti pihenőnapot a hónap végén a következő hónapra előre ki kell jelölni. A részesedési alap terhé­re növelik a vasúti gyer­mekjóléti intézmények tá­mogatását. Megindul a ver­seny az „üzem, főnökség ki­váló brigádja”, a „Magyar Államvasutak kiváló bri­gádja” és a „Magyar Nép­­köztársaság kiváló brigádja­­címért. Nyereségrészesedésről, a nyereségprémiumról, a pré­miumrendszerekről is tartal­maz változásokat a módosító javaslat. (MTI) Szombathelyi pávalesen — Az ország sebei — Verseny és világpiac — Visszavitték — Sorompó helyett — Hétfőn Szombathelyről jelentkezik a Győri Rádió — Gy­ógy­szer nélkül

Next