Vas Népe, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

A 3-as körzet jelöltje A Hazafias Népfront Vas megyei Elnöksége tegnapi, rendkívüli ülé­sén egyetértett a jelölő­en csatlakozó gyűlések­kel, Sárváry István or­szággyűlési képviselővé jelölésével. Erről értesí­tette a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát. A Hangyabolyhoz hasonlí­tott Csepreg. Látszott az öröm és megelégedettség az embe­rek arcán, s érződött szava­ikban, amikor Sárváry Ist­ván került a jelölő listára. Az az ember, aki eddig­­ min­denki segítője volt, minden embert meghallgatott, segítő­kezet nyújtott, ahol tudott Ez adta az őszinte örömöt, a jelölt iránti ragaszkodást, s ezt nem tudtam véka alá rejteni a gyűlésen sem, ez adta kezembe most a tollat... _ írta G. J.-né olvasónk a múlt heti jelölő gyűlés után kapott levelében. A megye 3- as számú választó­körzetében ugyanis Sárváry Istvánt, a Csepregi Állami Gazdaság igazgatóját jelölték ország­­gyűlési képviselőnek, így nyilatkoznak tehát je­löltjükről a csepregiek és a környékbeliek. Mindenütt és mindenki, ahol és aki ismeri Sárváry Istvánt. A csepregiek a legjobban, hiszen itt szü­letett majd ötvennégy esz­tendeje, 1916 végén. Tanul­mányi idejét, katonai-, front­szolgálati éveit, fogságát le­számítva itt él és dolgozik — feleségével és két gyerme­kével — mindmáig. A há­ború és a hadifogság után gazdajegyző, majd álla­m gazdasági főagronómus lett Meggyespusztán A gazdasá­gok egyesítésekor főagronó­­mussá, egy esztendő múlva, 1959-ben a Csepregi ÁG igaz­gatójává nevezték ki A gazdaság eredményei kiváló szakmai felkészültsé­gű, jó szervező és irányító, sikeresen gazdálkodó, hatá­rozott fellépésű vezetőről tanúskodnak. Sárváry István feletteseinek véleménye sze­rint valóban ilyen ember. Példás vezetői tekintélyt ví­vott ki magának szorgalmá­val és magatartásával, rend­szeres és hatékony ellenőrzé­seivel, a szélsőségek kerülé­sé­vel így nyerhettek szá­mos díjat és üzem­elmet, kaphatott többszörös kitün­tetést az igazgató. Többszörö­sen Kiváló Dolgozó, tulajdo­nosa a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjének, a Szoci­alista Munkáért Érdemérem­nek és a Munka Érdemrend arany fokozatának ... — Mindenki tudja róla, hogy becsületes pártember — írja még levelében G. J.-né. Huszonkét esztendeje párt­tag Sárváry István. Tizenhat esztendeje megszakítás nél­kül választott párttestületi tag. Évekig tagja volt a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ságnak, s majd másfél évti­zede a szombathelyi járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság fáradhatatlanul munkálkodó tagjaként, a já­rás közéletének vezető sze­mélyisége. Időközben volt megyei tanácstag, vezetője a mezőgazdasági állandó bizott­ságnak. , Ezért ismerik olyan jól, bíznak benne járáss­zerte Akadt ugyan választó a csatlakozó gyűléseken, — amelyek majd mindegyikén ott volt a jelölt —, aki sze­mélyesen még nem találko­zott vele. Kérte, „mutatkoz­zon be, legalább a hangját halljuk!” A bemutatkozás mindenütt megtörtént, a biz­tató ígéret is elhangzott a választók ügyeinek, kérései­nek, érdekeinek következetes képviseletére. Nemcsak ígért, kért is a jelölt. Kérte, amennyiben majd megvá­lasztják, követeljék tőle, tartsák számon a rendszeres kapcsolatot. Hívják meg a községi rendezvényekre, igé­nyeljék közreműködését a gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok megoldásában, a mezőgazdaság további fellen­dítésében. — Elégedett vagyok nem­csak a hangjával, de azzal is, amit mondott — nyug­tázta magában és környeze­tében a kérdező. Azt tartja a közmondás, senki sem lehet próféta a sa­ját hazájában Ezt már töb­ben megcáfolták. Úgy tűnik, rácáfol a közmondásra Sár­váry István is, aki Csepregen született, nőtt fel, itt lett dolgos emberré, tekintélyes vezetővé, itt jelölték ország­­gyűlési képviselőnek. Május 24-én a 3-as körzet­­válasz­tói szavazataikkal döntik el, országgyűlési képviselőként is folytathatn-e elismert köz­életi szereplését. Dézsi Mátyás .... a mű mindig kifejez téged* Kőszegi beszélgetés Kósa Ferenccel * Az Ítélet díszelőadásával kezdődött, s az ítélet szerző­jének odaítélt kőszegi dísz­kulcs átadásával zárult a hatnapos rendezvény. Kósa Ferenccel a hatodik napon beszélgettem. Először kötet­lenül, papír, ceruza nélkül, aztán arra kért, jegyezzem szó szerint mondatait: a fél­reértés vagy az esetleges fél­­refogalmazás elkerülése mi­att. Említettem neki a Kelet- Magyarországban megjelent Kósa-interjút (még nem ke­rült kezébe a lap), s első kérdéseim a Dózsa film koprodukciós jellegéhez s az ebből fakadó közös problé­mákra vonatkozott. — Mi az a közös mon­danivaló a Dózsa-film­­ben, ami magyarokhoz, románokhoz és szlová­kokhoz egyaránt szól­hat? — A kőszegi ankéten mindkét felszólalásomban a cselekvő film fogalmát pró­báltam elemezni, mert ezt az elnevezést nem tartom véletlennek, hiszek a cse­lekvő szó elvt jelentőségé­ben. Elmondtam azt is, hogy a cselekvő film több mint celluloid, több mint esztétikai beteljesülés, ben­ne bonyolult viszonylat­rendszerek öltenek testeit. A cselekvő film magában fog­lalja az alkotó és az anyag viszonyát, a nézőnek és a kritikusnak a műhöz való viszonyát, a társadalmi, tör­ténelmi feltételeket, amelyek éltetik vagy hátráltatják a cselekvő film hatékonysá­gát. A felelősség tehát kö­zös, a cselekvő filmhez cse­lekvő közönségre, cselekvő kritikára, cselekvő társada­lomra van szükség. Egy mű részben tükrözi az adott vi­­szonylati rendszereket, néha kezdeményez, mozgósít e viszonylatrendszerek meg­változtatására. Mindenki szövetséges ebben a munká­ban, aki valóban gondolkod­ni és cselekedni kíván. Nem udvariasságból, de mély meggyőződésből mondom, hogy a kőszegi Ítélet­ ankét aktív résztvevőit alkotó tár­saknak tekintem és hogy eh­hez a filmhez hozzátartozik az a beszélgetés is, amelyet valamelyik este a szombat­helyi tanítóképző kollégiu­mában tartottunk. Úgy ér­zem ezt, hogy például egy színész hozzáadja a maga képességeit egy filmhez ugyanígy a kollégium ta­nárai és diákjai is hozzá­adták a maguk igényét ehhez a munkához. Én mint a film rendezője ugyancsak az íróhoz, a színészhez ha­sonló közkatonája vagyok ennek az ügynek. Az igazi elismerés számomra nem azonos a dicsérő jelzőkkel. Jobban örülök egy kételke­dő, a maga érveit kiküzdő ellenvéleménynek, mint egy felületes dicsérő szónak. Legbántóbb számomra min­denféle mellébeszélés, elhall­gatás vagy elhallgattatás, mert az ilyen törekvésekről tudni kell, hogy nemcsak egy filmet hátráltathatnak, de a társadalom megújho­dását is késleltetik. A kérdés amit föltett az internacionalizmusra vonat­kozott. Elnézést a kitérőért, de én az internacionaliz­must is kiegészíteném a „cse­lekvő” szóval és ez a fenti megjegyzések nélkül jelszó­ként hangozhatott volna. Na­ponta találkozhatunk olyan szemlélettel, amelynek kép­viselői internacional­izmus fogalmán a feszültségek el­hallgatását, letörését értik. Noha ismerem a stratégia és taktika néhány elemi sza­bályát, úgy gondolom, hogy az igazi internacionalizmus csak a cselekvésben fejez­hető ki igazán, a katartikus folyamatok előidézésében, szembesítésekben, harcok útján, napról napra való megfeszített munka által. Az ítélet ilyen cselekvő szel­lemben készült Magyarok, románok, szlovákok jelké­pes erejű öbös vállalkozá­sa volt, együttes gondolko­dás történelemről, forrada­lomról, egymásrautaltságról.­­— Legutóbbi nyilat­kozatában egy lehetsé­ges Bartók-filmről be­szélt ... — Csoóri Sándor barátom elképzelései alapján a Bar­tók évfordulóra készítenénk egy filmet, amelyben né­hány­ magyar filmrendező megfogalmazná a bartóki életműhöz való Viszonyát. Jancsó Miklós, Kovács And­rás, Sára Sándor és Gaál István is részt venne ebben a munkában. — Gondolom, nemcsak ez készül a Kósa-Csoóri- Sára trió műhelyében. — Három játékfilm for­gatókönyvén dolgozunk Csoóri Sándor barátommal és érlelgetek magamban egy drámát, amely egy különös, tragikomikus hangvételű színpadi mű lesz, ha lesz erőm megírni. — Milyen erőre gon­dol? — íród előre, mert én mégiscsak filmes vagyok. —■ De közismert, hogy ha szabad így említe­nem, a trió közösen is fogalmazza forgatóköny­veit. — Igaz, eddigi filmjeink­nél írótárs is voltam. De szeretném egyszer az írói mesterség próbáját önállóan is kiállani. — Visszatérve a ter­vezett három új filmre: elárulhatná, milyen té­mákról van szó? — Nem. Korai lem­e még. — Sok interjúban val­lott művészi ekö­cle­­zetts­égéről. Engedje meg, hogy ars poeticájával fejezzük be mai beszél­getésünket. — Szülőföldemen, Nyír­egyházán jegyeztem le, s most megpróbálom lemét megfogalmazni: Őrizd az embert magadban, hogy jo­god legyen a szóhoz, hogy súlya lehessen szavaidnak, hogy méltó maradj a mun­kádhoz; a mit mindig kife­jez téged, őrizd az embert, mert hivatásod nem más mint elkötelezettség, nem ke­vesebb mint szabaddá tenni másokat, őrizd az embert Ha lehet: életeddel, ha le­het: • munkáddal, ha nem lehet: haláloddal. Őrizd az embert. A szabadság rendjét egyetlen pillanatra se té­veszd össze a rend szabadsá­gával. Őrizd a szabadságot, mert csak addig vagy em­ber, amíg szabad akarsz lenni. S ha reggel látod, amint felelősségük elől saját hátuk mögé bújnak az em­berek, a szemed se rebben­jen. Végezd a dolgod. Gon­dolj a Napra, ő se szól, csak fölkel, s járja az útját... — Köszönjük a be­szélgetést Bertalan Lajos 1919. május 1. Péntek Egy hónappal a határidő előtt Új fonócsarnok a Pamutiparban A Szombathelyi Pamutipar fonodájának építése 1959-ben kezdődött meg és 1962-ben fejeződött be. Az eredeti fo­­nócsarnokban 72 gyűrűsgé­pet helyeztek el Több mint egy esztendeje kezdődött meg a Szombat­­helyi Pamutipar új fonócsar­nokának az építkezése. A ter­­vek szerint ebbe a fonócsar­nokba 18 gyűrűsgép kerül majd. Ezzel az összes gyű­rűsgépek száma 90-re emel­kedik. Az első építkezésnél besze­relt gyűrűsgépek darabon­ként 384 orsósak, az új gyű­rűsgépek orsószáma 412. Az építkezés műszaki át­adásának a tervek szerint 1970. május hó 30-án kellett volna megtörténnie, a VAS­ÉP azonban a mun­álatokat egy hónappal a tervezett előtt befejezte és az új fo­nócsarnok építkezésének mű­szaki átadása tegnap meg is történt. A fonócsarnokkal együtt átadták a klímaházat, a szociális létesítményeket, az öltözőt, a fürdőt, a mos­dót is. Az építkezéssel egyidejűleg már szerelik a gépeket is. Négy darab NDK Fleyer nyújtógép beszerelése is úgy áll, hogy annak is a jövő héten megtörténhet a műsza­ki átadása. Hátra van még a klíma elkészítése. A tervek szerint a fonoda új részét év vége felé állít­ják üzembe. Ez a kapacitás­bővítés azt eredményezi, hogy a Szombat­helyi Pamut­ipar jelenlegi fonodai terme­lése mintegy 25%-kal emel­kedik. Vast Pi-penr tudósító Jóból is megárt a sok Nemcsak a közmondás tart­ja, valóságban is megárt a sok a jóból is. Jó dolog például, hogy termelőszövet­kezeteink többsége az idén növelte fejlesztési alapját De nem jó, hogy néhány gazdaság olyan mértékben növelte, hogy e növekedés egy gyengébben fizető esz­tendőben komoly gondokat okozhat. Nem ritka, ahol egyharmados a fejlesztési alap aránya, de olyan gaz­daságot is fölemlíthetnék ahol a 40 százalékot is meghaladja Indok, magyarázat termé­szetesen mindenütt akad. Néhány közülük figyelemre is méltó. Az például, hogy az elmúlt egy-két eszten­dőben — de különösen tavaly — megvalósult lé­tesítmények nagyarányú előbbrejutás lehetőségét te­remtették meg, azaz már az idén, de különösen a kö­vetkező esztendőkben bősé­gesen kamatoznak. Ilyen nagyarányú fejlesz­tési alap még bőséges tar­talékolás mellett sem volna indokolt, nem is beszélve azokról a gazdasági és pénzügyi szabályozókról, amelyek aranytartásra in­tik szövetkezeteinket. Rá­adásul a hihetetlenül nagy fejlesztési alapot képező gazdaságok egy részében 9 tartalékalap értéke alig ha­ladja meg a munkabér 10— 15 százalékát, de legjobb esetben is csak negyedré­szét éri el. Lapunknak szándékában áll közgazda­sági tényeket fölhasználva is vitába szállni e nézettel és gyakorlattal. A területi téesz-szövetsé­­gek is gazdasági elemzés alapján foglalkoznak ezzel a helyzettel. Mint szélsősé­ges példát említik, hogy a megvizsgált gazdaságok kö­zött olyan is akadt- ahol a zárszámadásba iktatott szá­mok több milliós eltérést mutatnak. A tények és a várható következmények mindenkép­pen arra intenék szövetke­zeti gazdaságainkat, hogy a vezetés szintjén vizsgál­ják meg e témát. (szanad­) így telik man­! május elseje Ünnepi zászlódíszbe öl­tözött Szombathely május 1. tiszteletére. Ma reggel zené­re ébred a város. A gyüle­kezőhelyeiken — az Éhezi Gyula, a Majakovszkij, a Március 15. téren — talál­koznak az üzemek, vállala­tok dolgozói. Néhány na­gyobb gyár, üzem saját te­rületén várja az Ünneplőket. Rendezett sorokban vonul­nak ezután — zászlókkal, transzparensekkel — a Pus­kin parkba, hogy meghall­gassák Magyar Gyula, az SZMT vezető titkára ünnepi köszöntőjét, majd az ezt követő kultúrműsort. A délután a majálisé Mindkét parkban, a Puskin­ban és a Jókaiban sátrak tucatjai várják a vidám tin-ü­neplőket. Reméljük, az idő is megemberli magát, s ta­­vaszias légkörben tölthetjük a kettős ünnepet. VAS NÉPE Miért nincs gyónyszandál? A Gyógyászati Segédesz­közök Gyára szombathelyi kirendeltsége rendkívül fon­tos munkája — citipő-, 14 b­­ficamos műtétek után hasz­nálható gépezetek, betétek, szerkezetek, sérvkötők gyár­tása — mellett ugyancsak az egészségvédelemmel kap­csolatos fapapucsokat is gyárt. A talprészt úgy képezték ki — egy osztrák cég gyárt­ja, Szombathelyen csak kész­re szerelik — hogy az a le­hető legkényelmesebb legyen, megóvjon a bokasüllyedés­től, egyszóval a legegészsége­sebb legyen. Mint a cuk­rot úgy kapkodják a vevők — Budapesten. Mert tudniillik kizárókig ott kapható. A Petőfi Sán­dor utcában és a Marx téren. A gyógy­szandálok tartósak, népszerűek, keresik a vevők. Minden bizonnyal Szombat­helyen is sokan szeretnének hozzájutni A Gyógyászati Segédeszkö­zök Gyára már csak azért is engedélyezhetné a vasi megyeszékhelyen a szandálok árusítását mert végtére is az országban egyedül itt ké­szülnek a lábbelik. V­iszontlátásra 1971-ben! EREDMÉNYHIRDETÉSSEL ZÁRULTAK A KŐSZEGI FILMNAPOK Tegnapi tudósításunkban gyorshírben közöltük, hogy Kósa Ferenc ítélet című filmje nyerte Kőszeg város dísz­kulcsát. Az esti díszelőadás előtt Bokodi Béla riporter hirdette ki a zsűri döntését. A kőszegi díszkulcsot Benke Ferenc vb elnökhelyettes adta át Kósa Ferencnek. A Magyar Ifjúság Arany Reflektor díját Simó Sándor, a Szemüvegesek című film rendezője kapta, ugyancsak őt jutalmazták a KISZ VB egyik különdíjával is. A KISZ másik kü­löndíját a kisfilmes kategóriában Schiffer Pál, az Ellenérvek című rövidfilm rendezője kapta. A záróünnepség után Zolnay Pál rendező mutatkozott be a lovagterem közönségének, majd levetítették Arc című filmjét. 3

Next