Vas Népe, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

Az EAK szerint Izrael nem törekszik komolyan a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására A szabadságharcosok négy amerikai támaszpont ellen intéztek tüzérségi támadást Egy nap a külpolitikában Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter, aki a hét vé­gén látogatást tett Szaúd-Arábiában és Kuvaitban, hét­főn visszatért Kairóba. Riad repülőtéri nyilatkozatában ki­jelentette a többi között, hogy Izrael szándékosan nem vesz tudomást a kivonulásról, figyelmen kívül hagyja a Palesz­tinai nép jogait, és nem hajlandó végrehajtani a Biztonsági Tanács határozatait. A dél-vietnami szabadságharcosok a hétfőre virradó éj­szaka négy amerikai támaszpont ellen intéztek tüzérségi tá­madást. A múlt év szeptember 13-a óta ez volt egyetlen éjszaka alatt a legnagyobb szabású tüzérségi akció a par­tizánok részéről. Hétfőn szíriai párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába, élen Hafez Asszad tábornok miniszterelnök­kel és honvédelmi miniszterrel, az Arab Újjászületés (Baath) Pártja regionális vezetőségének tagjával. Két izraeli rohamcsapat hajtott végre támadást a va­sárnapról hétfőre virradó éjjel Libanon ellen — közölték Tel Aviv­ban. Az indulásnál elvesztett időt az Apollo—14 űrhajó ked­den hajnaltól kezdve hozza majd be az alatt az 51 óra és 21 perc alatt, amennyi ideig a Hold megközelítése tart. Az Apollo—14 űrhajósai, hírügynökségi jelentések szerint, meg­kezdték annak a hibás berendezésnek a leszerelését, amely a parancsnoki kabin és a holdkomp összekapcsolására szol­gál. Ezt a műveletet egy televíziós kamera is felveszi s a filmet a kaliforniai Goldstone földi állomás fogja fel. Amíg az összekapcsolás problémáját meg nem oldották úgy, hogy lehetővé váljon a holdraszállás — írja egyik beszá­molójában a Reuter —, a NASA holdraszállási programját, úgy látszik, jelentős válság fenyegeti. ­ A tű­zszü­neti határidő és az EAK Becz Sándor az MTI tu­dósítója jelenti. Az egyiptomi kormány va­sárnapi ülésén megállapítot­ta, hogy Izrael nem törekszik komolyan a Biztonsági Ta­nács határozatának végre­hajtására, s merev expanziós politikájával kudarcra kár­hoztatja a Jarring-missziót. A kormány Mahmud Fau­st miniszterelnök és Moha­med Favzi hadügyminiszter jelentése alapján elemezte az ország politikai és kato­nai helyzetét, s számot ve­tett a közel-keleti válság várható fejleményeivel. Az EAK vezető politikusai alaptalannak minősítik és határozottan visszautasítják az Egyesült Államok és Iz­rael összehangolt „optimista kampányát" amely azt a lát­szatot szeretné kelteni, hogy szembetűnő haladást értek el az arab—izraeli közvetett tárgyalásokon, tehát nem le­het akadálya a február 5-én lejáró ideiglenes tűzszünet meghosszabbításának. Mivel Izrael hibájából nincs haladás a közvetett tárgyalásokon, Kairó kitart amellett, hogy pozitív fejle­mények híján nem járul hozzá a február 5-én lejáró tűzszünet meghosszabbításá­hoz. Szalah Gohar külügymi­niszterhelyettes vasárnap ki­jelentette, hogy az EAK csak abban az esetben hosszabbít­ja meg a tűzszünetet, ha Iz­rael komoly és gyors előre­lépést tesz a Biztonsági Ta­nács határozatának végre­hajtása felé. Ellenkező eset­ben nem Egyiptom lesz a fe­lelős azért, ami február 5. után történik.­­ A tűzszüneti határidőt megelőző napokban élénk belpolitikai eseménysorozat zajlik le az EAK-ban. Ked­den Szadat elnök elnökleté­vel összeül a Nemzetvédelmi Tanács, a stratégiai tervezés és a honvédelem legmaga­sabb testülete. Szerdán az Arab Szocialista Unió Köz­ponti Bizottsága, csütörtökön pedig a nemzetgyűlés tart ülést Szadat elnökletével. Szadat beszédet mond a par­lament előtt. Az EAK min­den eshetőségre felkészült — ez jellemzi az ország és a hadsereg hangulatát, ez a szellem hajtja át a vezető politikusok nyilatkozatait, a felelős irányító szervek te­vékenységét. Február 5-én jár le a meghosszabbított tűzszünet a Közel- Keleten. Még nem tudni, sor kerül-e újabb meghosszabítá­­sára, az EAK azonban mindenesetre felkészül. Kairói fel­­­vételünk az ottani tv épülete előtt készült, látni az ismét elhelyezett homokzsákokat. Az országban légvédelmi gya­korlatokat tartottak. (Képtávírónkon érkezett) Izraeli támadás Két izraeli rohamcsapat hajtott végre támadást a vasárnapról hétfőre virradó éjjel Libanon ellen,­­ kö­zölték Tel Aviv­ban. A katonai szóvivő, aki a támadásról beszámolt, el­mondotta, hogy az egyik cso­port El-Kjam térségében, 6 kilométerre nyugatra az izr­­raeli Metulla településtől fel­robbantotta a Dél-Libanon­­ban állomásozó palesztin ge­rillák egyik sorozóhivatalát és megsemmisítette egyik tá­maszpontjukat. A másik csoport a Metul­­lától ugyancsak nyugatra, másfél kilométernyi távol­ságban fekvő Kafar Kaidba tört be, ahol „a gerillák ál­tal használt több épületet” robbantott fel. A támadó hadműveletben egy izraeli katona életét vesztette, három másik meg­sebesült. Szovjet-szír tárgyalások Moszkvában Alehaaej Keerz Agh, a Szovjetunió iranisztárelnö­­ke állt az élén annak a küldöttségnek, amely a hét­főn Moszkvába érkezett szários delegációt fogadta. A szíriai küldöttség vezetője Hafez Asszad tábornok, minisztereln­ök és hadügy­miniszter, az Arab Szocia­lista Újjászületés (Baath) Pártja regionális vezetősé­gének tagja. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány meghívásá­nak tett eleget a száz kül­döttség, amely párt- és kor­mánydelegáció is. Mind a meghívás, mind a szíriai delegáció fogadtatása jelzi, hogy a­­ Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a látogatásnak. Erről tanús­kodnak a szovjet lapok is, amelyek első oldalaikon kö­zölték Asszad tábornok fényképét és életres­zét és ezen kívül kommentárok­ban is méltatják a szovjet— szír találkozó jelentőségét Szabadságharcos offenzíva A dél-vietnami szabadség­­harcosok a hétfőre virradó éjszaka négy amerikai tá­maszpont ellen intéztek tü­zérségi támadást. A múlt év szeptember 13-a óta ez volt egyetlen éjszaka alatt a leg­nagyobb szabású tüzérségi akció a partizánok részéről. A partizánok tűz alá vették a Da Nang-i légitámaszpont keleti részét is, első ízben de­­cember 21. óta. Az AP tudó­sítója azt jelentette, hogy legalább kilenc rakéta csa­pott be és azok felgyújtották a bázison tárolt üzemanyag egy részét. A keletkezett ha­talma® tűzben több amerikai repülőgép megrongálódott. A megtámadott három má­sik amerikai támaszpont: a Tuy Hoa-i légibázis, a Cam Rank Day helikopter-támasz­pont és egy Pleia Kutól dél­re levő tüzérségi támaszpont. Az amerikai parancsnokság szerint az utóbbi támaszpon­ton „kisebb veszteségek” voltak. Tavasz-ünnep Kínában PEKING Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Kína megenyhült légkör­ben, kényelmesebben és vi­dámabban töltötte az 1971. évi tavasz-ünnepet, mint egy esztendővel korábban. Idén alig egy-két cikk ítél­te el azokat a falura küldött városi fiatalokat, akik haza­kívántak utazni az ünnepek­re. Nem volt hangsúlyozott felhívás arra, hogy az ün­nepet forradalmi szellemben önkéntes munkával töltsék a dolgozók, a védelmi készült­ség erősítésére, a termelés növelésére, s a túlzott evés­­ivás, dinom-dánom elleni fi­gyelmeztetéseket is megrit­­kították. Egy esztendővel ezelőtt a tavasz-ünnep pontosan an­nak a kampánynak közepére esett, amelynek célja az or­szág védelmi készültségének fokozása volt. Országszerte óvóhelyeket ástak, a városok utcáit földhegyek borították. Ez a munka ugyan azóta is folyik, de egészében az épít­kezés intenzitása csökkent, sőt hosszú évek óta először a város déli részében na­gyobb szabású lakásépítkezés is megfigyelhető. A politikai hangulat is enyhültebb, hi­szen egy évvel ezelőtt a fő jelszó az volt, hogy fel kell készülni az „imperializmus és a szociál-imperializmus” részéről fenyegető atomhá­borúra, ma viszont az, hogy bár a háború veszélye to­vábbra is fennáll, s továbbra is éberségre van szükség, „a főtendencia a világon a forradalom” a­z ünnepet nagyszabású tisztasági kam­pány előzte meg, Kína-szer­­te. A hagyományos petárdák, amelyek a múltban a gonosz­szellemek elűzését szolgálták, ma gyerekjátékká lényegül­tek át. A piros pattantyúk robaja napokig betöltötte a várost. Ezen a háromnapos ünne­pen, amelyet sok helyen, kü­lönösen falun, ötnaposra bő­vítettek a szombattal és a vasárnappal, hagyományosan felkeresik egymást a csalá­dok egymástól távol élő tag­jai. Az evés-ivás ajándékozás sem maradt el. Ajándékot kaptak a gyerekek, s a fel­nőttek is. Pekingben a mi karácsonyi bevásárlásainkra emlékeztetett az áruházak, élelmiszerboltok forgalma. Az emberek Pekingben sor­ban álltak, hogy bevásárolja­nak friss halból, húsból, amelyet olyan mennyiségben hoztak a városba, hogy csak a járdán tudták tárolni ha­lomba rakva az oldalasokat. VAS NÉPE Huszonöt éve: Magyarország — Köztársaság 1946. február elsején ki­kiáltották Magyarországon a köztársaságot, miután a par­lament megszavazta a köztár­saságról szóló törvényt. Noha az 1944. decemberében ülé­sező Ideiglenes Nemzetgyűlés törvényileg nem rendezte az ország államformáját, az új magyar államhatalom már köztársasági formában élt és dolgozott. A köztársaság kikiáltásá­nak az adott körülmények között politikai jelentősége volt. 1945 őszén, a választá­sok utáni első parlamenti ülésen a kommunista párt vezérszónoka, Rajk László követelte a koalíciós kor­mányzati program korábban kidolgozott pontjainak vég­rehajtását, közöttük az or­szág államformájának, hala­déktalan rendezését, a köz­társaság kikiáltását. Nem véletlenül. A kisgazdapárt 1945-ös vá­lasztási sikere megrészegítet­te az ország reakciós köreit, és azt az illúziót erősítette bennük, hogy sikerül meg­szerezniük az osztatlan hatal­mat, útját állni a népi de­mokratikus fejlődésnek, sike­rül visszafordítani a magyar társadalmi haladás szekerét. A reakció támadást indított, Tobzódott a spekuláció, 1945 utolsó téli hónapjaiban a gaz­dasági élet mélypontjára süly­­lyedt. Decemberben földes­­úri­ kulák roham indult a ki­osztott földek visszaperlésé­­re. A fékevesztett jobbolda­li, ellenforradalmi támadás azonban nem járhatott si­kerrel, az egyre szorosabban tömörülő baloldali erőknek sikerült visszavágniok, s a tömegeket harcba vinni a néphatalom vívmányainak megszilárdításáért, továbbfej­lesztéséért. A kommunista párt 1943 végén és elején, a baloldal tá­mogatásával sikereket ért el. Megalakult a Gazdasági Fő­tanács, államosították a bá­nyákat, szigorú intézkedések születtek az infláció ellen, rendeletek jelentek meg a tőkések megadóztatásáról „Fi­zessenek a gazdagok!” — jel­szóval. Zárolták a fontos iparcikkeket, és január 15-én életbe lépett az új kollektív szerződés. Ezek az intézkedé­sek átmenetileg javították a munkások helyzetén és meg­mutatták a baloldal erejét. Teljes sikerrel állt a párt a földhözjutott szegényparaszt­ság harcos mozgalmának élé­re: „Földet vissza nem adunk!” Ilyen történelmi és politi­kai helyzetben került sor a február elsejei parlamenti ülésre, amelyen kikiáltották , törvénybe iktatták a köz­társaságot. Politikai tett volt, újabb sikere a baloldali, népi erőknek, hiszen a magyar burzsoázia zöme, , még in­kább a földesúri és egyházi hatalmasságok köre nem volt híve a köztársaságnak. Más­fajta államforma felé kacsin­gatott. Éles parlamenti csa­tára mégsem került sor. A jobboldal taktikai okokból kerülte ezt: teljesen leleple­ződött volna a köztársaság­párti dolgozó tömegek előtt, másrészt arra spekulált, hogy sikerül a burzsoá köztársaság irányába terelni az országot. A törvény ellen csupán né­hány nyíltan Habsburg-párti klerikális figura szavazott. A fejlődés irányát azonban nem lehetett eltéríteni. A magyarországi forradalmi át­alakulás túllépte a polgári demokrácia kereteit. Ezt a tendenciát erősítette a köz­társaság kikiáltása is. Az Apollo-14 holdraszállása még mindig kérdéses Magyar idő szerint vasár­nap 21 óra 55 perckor felújí­tották az eredeti indítási időpont előtt 8 perc 2 má­sodperccel felfüggesztett visszaszámlálást, majd az Apollo-14 negyvenegy per­ces késéssel, magyar idő sze­rint 22.03 órakor elindult út­jára, majd 22.15 órakor föld­körüli parkolópályára tért. A földkörüli parkolópályáról a Hold felé irányított űr­komplexum még négy egy­ségből áll, méghozzá nem abban a sorrendben össze­kapcsolva, ahogyan a holdra­­szálláshoz érkeznie kell. Ek­kor még az anyaűrhajóhoz kapcsolódik a rakétahajtó­mű harmadik fokozata, eh­hez gyűrű formájú szerviz­­egység, ehhez pedig a hold­kompot tartalmazó tartály csatlakozik. Az átrendezési művelet során az­ anyaűrha­jó leválik a harmadik raké­tafokozatról, majd 180 fokos szögben elfordulva dugó­­szerűen kiképzett orrészével szembekerül a holdkomp hengeres bemélyedésével, s végül az egymásba csúszó két egységet automatikusan be­kapcsolódó csavarnyelvek rögzítik egymáshoz. Az átrendeződésnek ez a zárómozzanata, az úgyneve­zett dokkolás csak­ negyedik kísérletre sikerült, így a ma­gyar idő szerint hétfőn haj­nali 3 órakor kétórás ké­séssel történt dokkolás után választotta le az Apollo—14 a harmadik rakétafokozatot és „sorainak” ilyen váratla­nul drámai rendezése után folytatta útját a Hold felé. A kapcsolási mechanizmus említett átmeneti csődje mi­att Spehard és Mitchel űr­hajósok holdraszállása még mindig kérdéses. Alan Spe­hard, az Apollo—14 parancs­noka 47 éves, veterán ame­rikai űrhajós és milliomos. Két társa a 40 éves Edgar Mitchell és a 37 éves Stuart Roosa még újonc, ez az első űrrepülésük. Az Apollo—14 asztronautái. 1971. február 2. Kedd.

Next